
Nem a testhő magassága a lényeg, hanem az, hogy hogyan érzi magát a gyerek, hogy viseli a lázat
Fotó: Haáz Vince
Bár egyre több helyről halljuk, hogy a láz jó dolog, nem is kell mindig csillapítani, ugyanis segíti a szervezet betegséggel szembeni harcát, mégsem könnyű semmit sem csinálni, ha a gyerekünk szenved, elesett. De akkor mi a jó út? A lázzal kapcsolatos útvesztőkben dr. Komsa-Szikszai Sára gyerekgyógyász rezidens igazított el.
2022. november 08., 18:362022. november 08., 18:36
A szülők egyik félelme a lázas gyermek. Nem tudjuk, meddig tart, meddig megy fel, milyen betegséget jelez, s olykor még a lázgörcstől is retteghetünk. Pedig a láz nem egy betegség, hanem csak egy tünet, testünk védekezőreakciója a kórokozókkal szemben – magyarázza Komsa-Szikszai Sára gyerekgyógyász rezidens, aki pár hete indította el Facebookon a Róka doki elnevezésű oldalát, amelyen hiteles információkat szeretne megosztani másokkal a gyermekeket érintő betegségekről.
A láz egy kísérő tünete egy adott betegségnek, és nem a kiváltó oka, kezelésével, csillapításával nem szűnik meg a betegség oka – kezdi rögtön a legelején a doktornő. Hozzáteszi, a 38 °C-nál magasabb testhőmérsékletet hívjuk láznak, 37-38 °C között hőemelkedésnek nevezzük.
– fogalmaz a gyerekgyógyász.
Hozzáteszi, most már nincs egy ilyen standard küszöb, hogy mikor szükséges lázat csillapítani, nem a testhő magassága a lényeg, hanem az, hogy hogyan érzi magát a gyerek, hogy viseli a lázat. Tehát a lázcsillapítást inkább a közérzet javítására használjuk – magyarázza.
Sok tévhit van a lázzal kapcsolatban, elsősorban az, hogy a láz az lázgörcsöt okoz, s ezért kell mindenképp csillapítani, de Komsa-Szikszai Sára szerint az már bizonyított, hogy
A másik félelem, hogy agykárosodást okoz, amit persze tud okozni a láz, de csak egy bizonyos hőmérséklet – 41-42 °C – fölött, amit a doktornő szerint a szülő már úgysem vár meg, mert a gyerek ilyen láz esetén olyan tüneteket produkál, hogy a szülő egyértelműen lépni fog, mentőt hív vagy maga viszi be gyerekét a sürgősségire.
Tehát a lázcsillapítást inkább a közérzet javítására használjuk – magyarázza a doktornő
Fotó: Haáz Vince
A lehetőségek tárháza ma már igen tágas, mégis gyakran tapasztalják a szülők, hogy nem boldogulnak az újszerű lázmérőkkel.
– főleg gyerekeknél, mert elég pontos, és nem kell 4-5 percet bent tartani. Amit pedig kerülni érdemes, az az érintésmentes digitális hőmérők használata, ugyanis bár nagyon kényelmes a használata, az eredmény nem pontos. A doktornő szerint a fülhőmérő is jó opció lehet, de használatakor fontos odafigyelni a mérés technikájára, ugyanakkor hátránya, hogy fülzsír vagy középfülgyulladás esetén hamis eredményt kaphatunk.
A mivel után a hogyan is kérdés lehet. egyévesnél fiatalabb gyereknél a rektális (végbélben mért) lázmérés javasolt, 1 és 3 év között a rektális vagy hónaljban mért lázmérés, 3 éves gyereknél pedig a hónaljban mért lázmérés a legjobb megoldás.
Ha a lázcsillapítás mellett döntünk, akkor a nemzetközi szakirodalom a paracetamol (4-6 óránként) és az ibuprofen (6-8 óránként) láz- és fájdalomcsillapítókat javasolja. A gyerekgyógyász rámutat, bár még nagyon elterjedt a háztartásokban az algocalmint tartalmazó gyógyszerek használata, de ezt csak ritkán javasolják – az algocalmin mellékhatás-profilja ugyanis elég nagy. Az Aspirint (szalicilsav-származék) nem ajánlják 10 év alatti gyerekek esetén, ugyanis nagyon ritkán Reye-szindrómát okoz, ami máj- és agykárosodással jár.
Ugyanakkor a gyógyszereken kívül vagy amellett működhet a fizikális lázcsillapítás is, de ez manapság már egyáltalán nem azt jelenti, mint régen, hogy jéghideg vízbe tesszük a gyereket, vagy hideg vizes lepedőbe csavarjuk.
– mondja a doktornő. Rámutat, a hidegvizes borogatás a homlokra vagy a csuklóra is jótékony hatású lehet, viszont ne legyen se ecetes, se alkoholos.
A lázcsillapítás mellett még a folyadékpótlásra fontos figyelni, de emellett nem kell erőltetni a gyereket, hogy egyen. „Hogyha nem eszik a gyerek néhány napig, attól nem lesz semmi baja. A legfontosabb az, hogy a folyadékot pótoljuk, mert mivel izzad, ezért veszíti a folyadékot. Erre nagyon oda kell figyelni, hogy nehogy kiszáradjon. Fontos utánkövetni, hogy vegyük észre a kiszáradás jeleit: lepedékes nyelv, száraz száj, könnyek hiánya, kevesebbet pisil, kis csecsemőknél be van süppedve a kutacs, száraz a bőre, elesett.”
Fotó: Haáz Vince
A gyerekgyógyász szerint elsősorban akkor érdemes lázas gyermekkel orvoshoz fordulni, ha a láz mellett más súlyos tünetet produkál, mint a görcs, tehát a lázgörcs, epilepsziás görcs, annyira aluszékony, hogy nem tudjuk felkölteni, nehezített légzése van. Hogyha a láz súlyosbodik, vagy a tünetei súlyosbodnak, vagy bármi, ami mondjuk reggel elkezdődött, de estére látjuk, hogy az sokkal rosszabb lesz, vagy másnapra sokkal rosszabb lesz, akkor is orvoshoz kell fordulni – sorolja a doktornő.
„Emellett főleg a kis csecsemőknél fontos odafigyelni, háromhónapos korukig náluk már egy 38 foknál nagyobb testhőmérséklet esetén is nagyon fontos, hogy konzultáljunk orvosokkal, ahogy a 3-6 hónaposok esetén is a 39 fok fölött ugyanez a helyzet” – javasolja a doktornő. Hozzáteszi, még a szülők rettegett félelme az agyhártyagyulladás, amelyről jó tudni, hogy a gyerek végtagján, bőrén kis tűszerű bevérzéseket okoz. „Ezt még otthon is el tudja egy szülő különíteni egy úgynevezett üvegpohár teszttel. Hogyha rányomunk egy üveget ezekre a pöttyökre, és nem tűnik el, akkor valószínűleg ez bőrvérzés, úgyhogy ezt is azonnal orvos kell lássa” – osztja meg velünk az akár életmentő technikát a doktornő.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!