
Nem a testhő magassága a lényeg, hanem az, hogy hogyan érzi magát a gyerek, hogy viseli a lázat
Fotó: Haáz Vince
Bár egyre több helyről halljuk, hogy a láz jó dolog, nem is kell mindig csillapítani, ugyanis segíti a szervezet betegséggel szembeni harcát, mégsem könnyű semmit sem csinálni, ha a gyerekünk szenved, elesett. De akkor mi a jó út? A lázzal kapcsolatos útvesztőkben dr. Komsa-Szikszai Sára gyerekgyógyász rezidens igazított el.
2022. november 08., 18:362022. november 08., 18:36
A szülők egyik félelme a lázas gyermek. Nem tudjuk, meddig tart, meddig megy fel, milyen betegséget jelez, s olykor még a lázgörcstől is retteghetünk. Pedig a láz nem egy betegség, hanem csak egy tünet, testünk védekezőreakciója a kórokozókkal szemben – magyarázza Komsa-Szikszai Sára gyerekgyógyász rezidens, aki pár hete indította el Facebookon a Róka doki elnevezésű oldalát, amelyen hiteles információkat szeretne megosztani másokkal a gyermekeket érintő betegségekről.
A láz egy kísérő tünete egy adott betegségnek, és nem a kiváltó oka, kezelésével, csillapításával nem szűnik meg a betegség oka – kezdi rögtön a legelején a doktornő. Hozzáteszi, a 38 °C-nál magasabb testhőmérsékletet hívjuk láznak, 37-38 °C között hőemelkedésnek nevezzük.
– fogalmaz a gyerekgyógyász.
Hozzáteszi, most már nincs egy ilyen standard küszöb, hogy mikor szükséges lázat csillapítani, nem a testhő magassága a lényeg, hanem az, hogy hogyan érzi magát a gyerek, hogy viseli a lázat. Tehát a lázcsillapítást inkább a közérzet javítására használjuk – magyarázza.
Sok tévhit van a lázzal kapcsolatban, elsősorban az, hogy a láz az lázgörcsöt okoz, s ezért kell mindenképp csillapítani, de Komsa-Szikszai Sára szerint az már bizonyított, hogy
A másik félelem, hogy agykárosodást okoz, amit persze tud okozni a láz, de csak egy bizonyos hőmérséklet – 41-42 °C – fölött, amit a doktornő szerint a szülő már úgysem vár meg, mert a gyerek ilyen láz esetén olyan tüneteket produkál, hogy a szülő egyértelműen lépni fog, mentőt hív vagy maga viszi be gyerekét a sürgősségire.
Tehát a lázcsillapítást inkább a közérzet javítására használjuk – magyarázza a doktornő
Fotó: Haáz Vince
A lehetőségek tárháza ma már igen tágas, mégis gyakran tapasztalják a szülők, hogy nem boldogulnak az újszerű lázmérőkkel.
– főleg gyerekeknél, mert elég pontos, és nem kell 4-5 percet bent tartani. Amit pedig kerülni érdemes, az az érintésmentes digitális hőmérők használata, ugyanis bár nagyon kényelmes a használata, az eredmény nem pontos. A doktornő szerint a fülhőmérő is jó opció lehet, de használatakor fontos odafigyelni a mérés technikájára, ugyanakkor hátránya, hogy fülzsír vagy középfülgyulladás esetén hamis eredményt kaphatunk.
A mivel után a hogyan is kérdés lehet. egyévesnél fiatalabb gyereknél a rektális (végbélben mért) lázmérés javasolt, 1 és 3 év között a rektális vagy hónaljban mért lázmérés, 3 éves gyereknél pedig a hónaljban mért lázmérés a legjobb megoldás.
Ha a lázcsillapítás mellett döntünk, akkor a nemzetközi szakirodalom a paracetamol (4-6 óránként) és az ibuprofen (6-8 óránként) láz- és fájdalomcsillapítókat javasolja. A gyerekgyógyász rámutat, bár még nagyon elterjedt a háztartásokban az algocalmint tartalmazó gyógyszerek használata, de ezt csak ritkán javasolják – az algocalmin mellékhatás-profilja ugyanis elég nagy. Az Aspirint (szalicilsav-származék) nem ajánlják 10 év alatti gyerekek esetén, ugyanis nagyon ritkán Reye-szindrómát okoz, ami máj- és agykárosodással jár.
Ugyanakkor a gyógyszereken kívül vagy amellett működhet a fizikális lázcsillapítás is, de ez manapság már egyáltalán nem azt jelenti, mint régen, hogy jéghideg vízbe tesszük a gyereket, vagy hideg vizes lepedőbe csavarjuk.
– mondja a doktornő. Rámutat, a hidegvizes borogatás a homlokra vagy a csuklóra is jótékony hatású lehet, viszont ne legyen se ecetes, se alkoholos.
A lázcsillapítás mellett még a folyadékpótlásra fontos figyelni, de emellett nem kell erőltetni a gyereket, hogy egyen. „Hogyha nem eszik a gyerek néhány napig, attól nem lesz semmi baja. A legfontosabb az, hogy a folyadékot pótoljuk, mert mivel izzad, ezért veszíti a folyadékot. Erre nagyon oda kell figyelni, hogy nehogy kiszáradjon. Fontos utánkövetni, hogy vegyük észre a kiszáradás jeleit: lepedékes nyelv, száraz száj, könnyek hiánya, kevesebbet pisil, kis csecsemőknél be van süppedve a kutacs, száraz a bőre, elesett.”
Fotó: Haáz Vince
A gyerekgyógyász szerint elsősorban akkor érdemes lázas gyermekkel orvoshoz fordulni, ha a láz mellett más súlyos tünetet produkál, mint a görcs, tehát a lázgörcs, epilepsziás görcs, annyira aluszékony, hogy nem tudjuk felkölteni, nehezített légzése van. Hogyha a láz súlyosbodik, vagy a tünetei súlyosbodnak, vagy bármi, ami mondjuk reggel elkezdődött, de estére látjuk, hogy az sokkal rosszabb lesz, vagy másnapra sokkal rosszabb lesz, akkor is orvoshoz kell fordulni – sorolja a doktornő.
„Emellett főleg a kis csecsemőknél fontos odafigyelni, háromhónapos korukig náluk már egy 38 foknál nagyobb testhőmérséklet esetén is nagyon fontos, hogy konzultáljunk orvosokkal, ahogy a 3-6 hónaposok esetén is a 39 fok fölött ugyanez a helyzet” – javasolja a doktornő. Hozzáteszi, még a szülők rettegett félelme az agyhártyagyulladás, amelyről jó tudni, hogy a gyerek végtagján, bőrén kis tűszerű bevérzéseket okoz. „Ezt még otthon is el tudja egy szülő különíteni egy úgynevezett üvegpohár teszttel. Hogyha rányomunk egy üveget ezekre a pöttyökre, és nem tűnik el, akkor valószínűleg ez bőrvérzés, úgyhogy ezt is azonnal orvos kell lássa” – osztja meg velünk az akár életmentő technikát a doktornő.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!