
Nem a testhő magassága a lényeg, hanem az, hogy hogyan érzi magát a gyerek, hogy viseli a lázat
Fotó: Haáz Vince
Bár egyre több helyről halljuk, hogy a láz jó dolog, nem is kell mindig csillapítani, ugyanis segíti a szervezet betegséggel szembeni harcát, mégsem könnyű semmit sem csinálni, ha a gyerekünk szenved, elesett. De akkor mi a jó út? A lázzal kapcsolatos útvesztőkben dr. Komsa-Szikszai Sára gyerekgyógyász rezidens igazított el.
2022. november 08., 18:362022. november 08., 18:36
A szülők egyik félelme a lázas gyermek. Nem tudjuk, meddig tart, meddig megy fel, milyen betegséget jelez, s olykor még a lázgörcstől is retteghetünk. Pedig a láz nem egy betegség, hanem csak egy tünet, testünk védekezőreakciója a kórokozókkal szemben – magyarázza Komsa-Szikszai Sára gyerekgyógyász rezidens, aki pár hete indította el Facebookon a Róka doki elnevezésű oldalát, amelyen hiteles információkat szeretne megosztani másokkal a gyermekeket érintő betegségekről.
A láz egy kísérő tünete egy adott betegségnek, és nem a kiváltó oka, kezelésével, csillapításával nem szűnik meg a betegség oka – kezdi rögtön a legelején a doktornő. Hozzáteszi, a 38 °C-nál magasabb testhőmérsékletet hívjuk láznak, 37-38 °C között hőemelkedésnek nevezzük.
– fogalmaz a gyerekgyógyász.
Hozzáteszi, most már nincs egy ilyen standard küszöb, hogy mikor szükséges lázat csillapítani, nem a testhő magassága a lényeg, hanem az, hogy hogyan érzi magát a gyerek, hogy viseli a lázat. Tehát a lázcsillapítást inkább a közérzet javítására használjuk – magyarázza.
Sok tévhit van a lázzal kapcsolatban, elsősorban az, hogy a láz az lázgörcsöt okoz, s ezért kell mindenképp csillapítani, de Komsa-Szikszai Sára szerint az már bizonyított, hogy
A másik félelem, hogy agykárosodást okoz, amit persze tud okozni a láz, de csak egy bizonyos hőmérséklet – 41-42 °C – fölött, amit a doktornő szerint a szülő már úgysem vár meg, mert a gyerek ilyen láz esetén olyan tüneteket produkál, hogy a szülő egyértelműen lépni fog, mentőt hív vagy maga viszi be gyerekét a sürgősségire.
Tehát a lázcsillapítást inkább a közérzet javítására használjuk – magyarázza a doktornő
Fotó: Haáz Vince
A lehetőségek tárháza ma már igen tágas, mégis gyakran tapasztalják a szülők, hogy nem boldogulnak az újszerű lázmérőkkel.
– főleg gyerekeknél, mert elég pontos, és nem kell 4-5 percet bent tartani. Amit pedig kerülni érdemes, az az érintésmentes digitális hőmérők használata, ugyanis bár nagyon kényelmes a használata, az eredmény nem pontos. A doktornő szerint a fülhőmérő is jó opció lehet, de használatakor fontos odafigyelni a mérés technikájára, ugyanakkor hátránya, hogy fülzsír vagy középfülgyulladás esetén hamis eredményt kaphatunk.
A mivel után a hogyan is kérdés lehet. egyévesnél fiatalabb gyereknél a rektális (végbélben mért) lázmérés javasolt, 1 és 3 év között a rektális vagy hónaljban mért lázmérés, 3 éves gyereknél pedig a hónaljban mért lázmérés a legjobb megoldás.
Ha a lázcsillapítás mellett döntünk, akkor a nemzetközi szakirodalom a paracetamol (4-6 óránként) és az ibuprofen (6-8 óránként) láz- és fájdalomcsillapítókat javasolja. A gyerekgyógyász rámutat, bár még nagyon elterjedt a háztartásokban az algocalmint tartalmazó gyógyszerek használata, de ezt csak ritkán javasolják – az algocalmin mellékhatás-profilja ugyanis elég nagy. Az Aspirint (szalicilsav-származék) nem ajánlják 10 év alatti gyerekek esetén, ugyanis nagyon ritkán Reye-szindrómát okoz, ami máj- és agykárosodással jár.
Ugyanakkor a gyógyszereken kívül vagy amellett működhet a fizikális lázcsillapítás is, de ez manapság már egyáltalán nem azt jelenti, mint régen, hogy jéghideg vízbe tesszük a gyereket, vagy hideg vizes lepedőbe csavarjuk.
– mondja a doktornő. Rámutat, a hidegvizes borogatás a homlokra vagy a csuklóra is jótékony hatású lehet, viszont ne legyen se ecetes, se alkoholos.
A lázcsillapítás mellett még a folyadékpótlásra fontos figyelni, de emellett nem kell erőltetni a gyereket, hogy egyen. „Hogyha nem eszik a gyerek néhány napig, attól nem lesz semmi baja. A legfontosabb az, hogy a folyadékot pótoljuk, mert mivel izzad, ezért veszíti a folyadékot. Erre nagyon oda kell figyelni, hogy nehogy kiszáradjon. Fontos utánkövetni, hogy vegyük észre a kiszáradás jeleit: lepedékes nyelv, száraz száj, könnyek hiánya, kevesebbet pisil, kis csecsemőknél be van süppedve a kutacs, száraz a bőre, elesett.”
Fotó: Haáz Vince
A gyerekgyógyász szerint elsősorban akkor érdemes lázas gyermekkel orvoshoz fordulni, ha a láz mellett más súlyos tünetet produkál, mint a görcs, tehát a lázgörcs, epilepsziás görcs, annyira aluszékony, hogy nem tudjuk felkölteni, nehezített légzése van. Hogyha a láz súlyosbodik, vagy a tünetei súlyosbodnak, vagy bármi, ami mondjuk reggel elkezdődött, de estére látjuk, hogy az sokkal rosszabb lesz, vagy másnapra sokkal rosszabb lesz, akkor is orvoshoz kell fordulni – sorolja a doktornő.
„Emellett főleg a kis csecsemőknél fontos odafigyelni, háromhónapos korukig náluk már egy 38 foknál nagyobb testhőmérséklet esetén is nagyon fontos, hogy konzultáljunk orvosokkal, ahogy a 3-6 hónaposok esetén is a 39 fok fölött ugyanez a helyzet” – javasolja a doktornő. Hozzáteszi, még a szülők rettegett félelme az agyhártyagyulladás, amelyről jó tudni, hogy a gyerek végtagján, bőrén kis tűszerű bevérzéseket okoz. „Ezt még otthon is el tudja egy szülő különíteni egy úgynevezett üvegpohár teszttel. Hogyha rányomunk egy üveget ezekre a pöttyökre, és nem tűnik el, akkor valószínűleg ez bőrvérzés, úgyhogy ezt is azonnal orvos kell lássa” – osztja meg velünk az akár életmentő technikát a doktornő.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Hamar, könnyen, olcsón elkészíthetjük a csokis sült zabkását – ha a végén egy kevés mézet is csurgatunk rá, még gazdagabb és édesebb lesz a végeredmény.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
szóljon hozzá!