A láz nem egy betegség. Tények és tévhitek a lázcsillapításról

– fogalmaz a gyerekgyógyász.

Hozzáteszi, most már nincs egy ilyen standard küszöb, hogy mikor szükséges lázat csillapítani, nem a testhő magassága a lényeg, hanem az, hogy hogyan érzi magát a gyerek, hogy viseli a lázat. Tehát a lázcsillapítást inkább a közérzet javítására használjuk – magyarázza.

Tévhitek

Sok tévhit van a lázzal kapcsolatban, elsősorban az, hogy a láz az lázgörcsöt okoz, s ezért kell mindenképp csillapítani, de Komsa-Szikszai Sára szerint az már bizonyított, hogy

A másik félelem, hogy agykárosodást okoz, amit persze tud okozni a láz, de csak egy bizonyos hőmérséklet – 41-42 °C – fölött, amit a doktornő szerint a szülő már úgysem vár meg, mert a gyerek ilyen láz esetén olyan tüneteket produkál, hogy a szülő egyértelműen lépni fog, mentőt hív vagy maga viszi be gyerekét a sürgősségire.

– főleg gyerekeknél, mert elég pontos, és nem kell 4-5 percet bent tartani. Amit pedig kerülni érdemes, az az érintésmentes digitális hőmérők használata, ugyanis bár nagyon kényelmes a használata, az eredmény nem pontos. A doktornő szerint a fülhőmérő is jó opció lehet, de használatakor fontos odafigyelni a mérés technikájára, ugyanakkor hátránya, hogy fülzsír vagy középfülgyulladás esetén hamis eredményt kaphatunk.

A mivel után a hogyan is kérdés lehet. egyévesnél fiatalabb gyereknél a rektális (végbélben mért) lázmérés javasolt, 1 és 3 év között a rektális vagy hónaljban mért lázmérés, 3 éves gyereknél pedig a hónaljban mért lázmérés a legjobb megoldás.

Mivel csillapítsuk?

Ha a lázcsillapítás mellett döntünk, akkor a nemzetközi szakirodalom a paracetamol (4-6 óránként) és az ibuprofen (6-8 óránként) láz- és fájdalomcsillapítókat javasolja. A gyerekgyógyász rámutat, bár még nagyon elterjedt a háztartásokban az algocalmint tartalmazó gyógyszerek használata, de ezt csak ritkán javasolják – az algocalmin mellékhatás-profilja ugyanis elég nagy. Az Aspirint (szalicilsav-származék) nem ajánlják 10 év alatti gyerekek esetén, ugyanis nagyon ritkán Reye-szindrómát okoz, ami máj- és agykárosodással jár.

Ugyanakkor a gyógyszereken kívül vagy amellett működhet a fizikális lázcsillapítás is, de ez manapság már egyáltalán nem azt jelenti, mint régen, hogy jéghideg vízbe tesszük a gyereket, vagy hideg vizes lepedőbe csavarjuk.

– mondja a doktornő. Rámutat, a hidegvizes borogatás a homlokra vagy a csuklóra is jótékony hatású lehet, viszont ne legyen se ecetes, se alkoholos.

A lázcsillapítás mellett még a folyadékpótlásra fontos figyelni, de emellett nem kell erőltetni a gyereket, hogy egyen. „Hogyha nem eszik a gyerek néhány napig, attól nem lesz semmi baja. A legfontosabb az, hogy a folyadékot pótoljuk, mert mivel izzad, ezért veszíti a folyadékot. Erre nagyon oda kell figyelni, hogy nehogy kiszáradjon. Fontos utánkövetni, hogy vegyük észre a kiszáradás jeleit: lepedékes nyelv, száraz száj, könnyek hiánya, kevesebbet pisil, kis csecsemőknél be van süppedve a kutacs, száraz a bőre, elesett.”

„Emellett főleg a kis csecsemőknél fontos odafigyelni, háromhónapos korukig náluk már egy 38 foknál nagyobb testhőmérséklet esetén is nagyon fontos, hogy konzultáljunk orvosokkal, ahogy a 3-6 hónaposok esetén is a 39 fok fölött ugyanez a helyzet” – javasolja a doktornő. Hozzáteszi, még a szülők rettegett félelme az agyhártyagyulladás, amelyről jó tudni, hogy a gyerek végtagján, bőrén kis tűszerű bevérzéseket okoz. „Ezt még otthon is el tudja egy szülő különíteni egy úgynevezett üvegpohár teszttel. Hogyha rányomunk egy üveget ezekre a pöttyökre, és nem tűnik el, akkor valószínűleg ez bőrvérzés, úgyhogy ezt is azonnal orvos kell lássa” – osztja meg velünk az akár életmentő technikát a doktornő.