Hirdetés
Hirdetés

A gondolat teremtő ereje: az elfojtott érzelmek megbetegíthetnek

Nem újdonság ma már: a betegségeknek igenis lelki okai is vannak •  Fotó: 123RF

Nem újdonság ma már: a betegségeknek igenis lelki okai is vannak

Fotó: 123RF

Legyünk derűsek, mosolygósak, szeressünk magunkat és másokat, ha pedig bosszúság, bántás ér, ne fojtsuk el a mérgünket, bánatunkat, mondjuk ki, éljük meg a rossz érzéseinket is. A mindennapokban helye van a derűnek, de az indulatnak is. Mindkettőt meg kell élni, ha jót akarunk magunknak.

D. Balázs Ildikó

2019. március 29., 16:242019. március 29., 16:24

„Amennyiben negatív érzelmeket élünk meg, akkor az egy természetes emberi állapot. Nem telhet el az életünk ezek nélkül, legyen az harag, düh, akár irigység. Akkor van baj, ha ezen negatív érzelmeket magunkba zárjuk. Amikor haragudnom kell valakire, de nem akarok haragudni rá és olyan szinten el tudom fojtani a haragomat, hogy nem is érzem. Mennyire törvényszerűségnek gondoljuk például, hogy az anyának a gyermekét, vagy a gyermeknek az anyját szeretnie kell, na de mi van akkor, ha az az anya nem szeretetre méltó, viszont a gyermeket ebben a tudatban neveljük, ez a társadalmi elvárás és ő nem meri megélni az anyjával szembeni haragját? Az ilyen elfojtott érzelmek okozzák a gondot. Ezekre szoktuk mondani, hogy valahol ki kell jönniük. Az elfojtott, negatív érzelmek egyszer csak előtörnek, ha máshol nem adunk utat nekik, előbb utóbb kijönnek a testünkön betegség formájában” – mondja Forró-Erős Gyöngyi pszichológus,  relaxáció- és szimbólumterapeuta. A szakember szerint az ember nem választható külön testre és lélekre, nem létezik előírás arra, hogy mire kell jobban vigyázni, a testünkre vagy a lelkünkre. Magunkra kell vigyázzunk, egész személyiségünkkel, testünkkel és lelkünkkel kell foglalkoznunk, ahhoz, hogy valóban egészségesek lehessünk.

Figyeljünk magunkra

„Nagyon sokan felnőttként szembesülünk azzal, hogy mi mindent hordozunk a gyermekkorunkból, de erre én mindig azt szoktam mondani, hogy ez igaz, jó is, ha ezekkel a dolgainkkal szembesülünk, de

Hirdetés

minden felnőttkori gubancunkat nem foghatjuk anyánkra és apánkra.

Egy bizonyos idő és egy bizonyos kor után a magunk felelőssége, hogy hogyan élünk és hogyan akarunk élni, hogyan gondoskodunk a saját lelki és mentális egészségünkről” – fűzi hozzá a csíkszeredai pszichológus. És hogyan gondoskodjunk? – tevődik fel a kérdés. Először is talán meg kell értenünk negatív érzelmeinket. Ha valakire mérges vagyok, az önmagában nem baj. Akkor van baj, ha nem élem meg.

Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, relaxáció- és szimbólumterapeuta •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Forró-Erős Gyöngyi pszichológus, relaxáció- és szimbólumterapeuta

Fotó: Veres Nándor

„Magában a szóban is benne van, hogy ez egy mérgezett állapot, ez az állapot vezethet előbb-utóbb akár egy testi betegséghez is, mert érzelmeinket nem csak az agyunk éli meg. Ha szorongok, az egész testem szorong, ha ideges vagyok, az egész testemben érzem a feszültséget és így tud egy érzelmi állapot testi tünetet produkálni. Ha negatív érzelmi körbe kerülünk, azt mondom, összeszorul a szívem, és valóban a szív koszorúerei ténylegesen összeszorulnak ilyenkor, de a pozitív érzelmi kör kitágítja. Ha mérges vagyok, ki lehet mutatni, el lehet mondani a másiknak, hogy én most nagyon mérges vagyok rád. Vagy, ha neki valamiért nem, akkor valaki másnak, akivel tudunk ilyen beszélgetéseket folytatni. Az, hogy kimondom, amit érzek, egyfajta lelki szellőztetés. Ezzel hatalmas feszültség szabadul fel bennem. Ezért fontos, hogy milyenek a társas kapcsolataink, barátaink, kell legyen valaki, akinek el tudom mondani, hogy engem sérelem ért vagy én csináltam valami olyat, ami miatt haragszom magamra, vagy lelkiismeret-furdalásom van” – magyarázza. A kimondás mellett az elengedés is igen fontos – derül ki beszélgetésünk során. Az életünk során bekövetkezett traumákat, sérelmeket, bántásokat előbb-utóbb le kell tudjuk zárni, el kell tudjuk engedni, hogy folytathassuk az életünket. Gondoljunk csak az olyan nem ritka esetekre, mikor egy szeretett személy elvesztése után nem sok idővel maga a gyászoló is megbetegszik. Ha elbeszélgetünk vele, gyakran kiderül, hogy megrekedt a gyászfolyamatban, nem tudta elengedni az elhunytat, nem tudta feldolgozni a veszteségét.

Tudatosítanunk kell magunkban, hogy vannak projektív faktoraink, amivel védeni tudjuk a magunk mentális és ezáltal a testi egészségét is. „Az egészségpszichológia nagyon részletesen tárgyalja ezt a kérdést és nagy népszerűségnek örvendenek ebben a témában Bagdy Emőke magyarországi pszichoterapeuta előadásai, én pedig tőle inspirálódtam, mert igazából az ő meglátásában tetszett, ahogy összeszedte, hogy melyek a protektív faktorok, vagy ahogy mondja vitalitásgenerátorok. Az egyik az életderű, az a fajta mosoly amivel tudunk viszonyulni az élethez. Aztán a humor, mert ugyanahhoz a történéshez hozzá tudunk állni negatívan, de adott helyzetben tudjuk úgy humorral fogadni, hogy talán még magunkon is tudunk nevetni. Aztán ott van a fizikai élénkség. Nagyon fontos, és ez is bizonyítja mennyire összefügg a test a lélekkel. A rendszeres testi aktivitás, az, hogy átmozgatom magam, az hogy néha akár annyira megdolgoztatom az izmaimat, hogy leizzadok. Ilyenkor a szervezet endorfint, azaz boldogsághormont termel, fokozódik a vérkeringés, javul az oxigénellátás, sok olyan hatás ér, amely pozitívan hat a közérzetre. És ne feledkezzünk meg a testi kontaktusról. Nem győzzük eleget mondani, mennyire fontos, hogy olyan emberi kapcsolataink legyen, ahol megélhetjük a simogatást, az ölelést, a valakihez való bújást. Jó karban van – szoktuk mondani arra az emberre, akit úgy látunk, hogy rendben van. És igen, attól is vagyunk rendben, hogy szó szerint „jó, ölelő karban” vagyunk. Hiszen a testi érintések olyan folyamatokat indítanak el a szervezetben, amely mind a vitalitást fokozzák” – sorolja a szakember a lelki immunitásunkat erősítő vitalitásfaktorokat.

Relaxáljunk, relaxáljunk

Forró-Erős Gyöngy relaxációs terapeutaként igen fontosnak tartja a saját magunkra fordított időt, amely akár relaxáció is lehet. Amikor megtanítjuk a testünket arra, hogy ellazuljon, amikor az önszuggesztióval elérjük, hogy megnyugszunk, ellazulunk, az izmaink kiengednek.

Idézet
„Az izmaim lazítása mentálisan is hat. Figyeljük meg, hogy amikor mentálisan feszültek vagyunk, az izmaink is befeszülnek, ilyenkor szűkülnek az erek, gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás, viszont ha ellazítom az izmaimat ezek a csillapodnak vagy akár meg is szűnnek. A vegetatív idegrendszeremet megtanítom a nyugalmi állapotra. És ez hosszú távon megtérül”

– mondja.
A szakember ugyanakkor óvva int attól, hogy bizonyos betegségeket kizárólag a lelki okokra vezessünk vissza. „Ma nagyon gyakran szentenciaként mondják ki sokan, hogy például a ráknak mindig lelki okai vannak. Pedig, ugye tudjuk már a genetikai okokat, vagy például a vírusfertőzést a méhnyakráknál, a betegségnek az életmóddal való összefüggéseit, gondoljunk csak a dohányzás és a tüdőrák kapcsolatára. Persze erre is mondhatjuk, hogy a vírus akkor tud megbetegíteni, amikor az immunrendszerem éppen gyengébb és az immunrendszerem lehet attól is gyengébb, hogy éppen a lelkiállapotom olyan amilyen. Viszont azt látom, hogy nagyon sokszor a betegséggel küzdőkre terhet rak, ha ilyen egyértelműen rájuk húzzuk, hogy igen, beteg vagy, mert ezt vagy azt nem jól tetted az életedben. Vannak esetek amikor kívülről is látszik, hogy mi van a betegség hátterében, de van amikor nem látjuk. Attól még ott lehet. De lehet, a beteg maga sem tudja, és ha mindezt egyből a nyakába zúdítjuk, nem biztos, hogy segítünk vele” – hívja fel a figyelmet a pszichológus.

Amennyiben negatív érzelmeket élünk meg, akkor az egy természetes emberi állapot - nyugtat meg a szakember •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Amennyiben negatív érzelmeket élünk meg, akkor az egy természetes emberi állapot - nyugtat meg a szakember

Fotó: Veres Nándor

A gondolat teremtő ereje

A pozitív gondolkodás – ami nem egyenlő azzal, hogy a negatív dolgokat, érzéseket, gondolatokat nem veszem tudomásul – fontosságát is igen fontosnak tartja a szakember, aki szerint az emberek fókusza többnyire a negatívumokra áll rá. Hajlamosak vagyunk magunkban is, másokban is, a világban is hamarabb észrevenni a rosszat, mint a jót. Ez a fókuszváltás egy nagyon tudatos önmagukkal való munkát igényel. A gondolatnak teremtő ereje van – figyelmeztet – hiszen képesek vagyunk bevonzani magunknak dolgokat, legyen az rossz akár jó.

Idézet
„A gondolatainkból szavak lesznek, hiszen az jön ki a szánkon, amit gondolunk, és amit mondunk a szerint cselekszünk. Ha jót gondolunk, jót is mondunk, jót is cselekszünk. És bízunk benne jót is kapunk. Ha meg nem, elkönyveljük, hogy ez felbosszantott”

– mondja.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 24., szombat

„Tudom, hogy nem veszélyes, mégis rettegek” – Miért nem tudjuk legyőzni a fóbiáinkat puszta akaraterővel?

Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.

„Tudom, hogy nem veszélyes, mégis rettegek” – Miért nem tudjuk legyőzni a fóbiáinkat puszta akaraterővel?
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Megérkezett a Hatalom Gyűrűi-sorozat harmadik évadának nagy előzetese

November 11-én, a harmadik évaddal folytatódik az Amazonnál készült A Gyűrűk Ura: A Hatalom Gyűrűi (The Lord of the Rings: The Rings of Power), ehhez jött ki most a legújabb kedvcsináló.

Megérkezett a Hatalom Gyűrűi-sorozat harmadik évadának nagy előzetese
2026. október 20., kedd

A szabadság nem magától értetődő – 1956 erdélyi történeteit idézték fel Csíkszeredában

Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.

A szabadság nem magától értetődő – 1956 erdélyi történeteit idézték fel Csíkszeredában
2026. október 18., vasárnap

Túl a nyelvtanulási appokon: így beszélhetünk magabiztosan egy idegen nyelven

Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.

Túl a nyelvtanulási appokon: így beszélhetünk magabiztosan egy idegen nyelven
Hirdetés
2026. október 17., szombat

Akik elsőként értek fel a világ csúcsára – hétvégi streaming-ajánló

Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.

Akik elsőként értek fel a világ csúcsára – hétvégi streaming-ajánló
2026. október 13., kedd

Ilyen lesz a Barbie-rendezőjének Narnia filmje

Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.

Ilyen lesz a Barbie-rendezőjének Narnia filmje
2026. október 11., vasárnap

Több mint tanítás: egyensúlykeresés, türelem és kitartás a pedagógusok mindennapjaiban

A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.

Több mint tanítás: egyensúlykeresés, türelem és kitartás a pedagógusok mindennapjaiban
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Macskád van, babát vársz? Nem kell megszabadulni a cicától!

A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.

Macskád van, babát vársz? Nem kell megszabadulni a cicától!
2026. október 10., szombat

Hiába ordít nekünk egy öreg milliárdos, hogy mi vagyunk a felelősek a Föld pusztulásáért, ha ez minket nem érdekel

Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.

Hiába ordít nekünk egy öreg milliárdos, hogy mi vagyunk a felelősek a Föld pusztulásáért, ha ez minket nem érdekel
2026. október 09., péntek

Bloodaxe – január végén nézhetjük a Vikingek készítőjének új sorozatát

Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.

Bloodaxe – január végén nézhetjük a Vikingek készítőjének új sorozatát
Hirdetés