A hagyományos ízek és a modern gasztronómia találkozása új szintre lép: a Taste of Transylvania Gasztrofesztivál a jövő évtől a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (skanzenben) is jelen lesz. A Rádió Gagának adott exkluzív interjúban Trucza Adorján főszervező és Cseri Miklós, a múzeum főigazgatója bejelentették, hogy 2026. március végén közösen szerveznek egy nagyszabású eseményt Budapest közelében. A cél, hogy a hagyományos, adalékanyag mentes ételek tudását és az erdélyi gasztronómiai értékeket megismertessék a Kárpát-medence közönségével.
2025. szeptember 08., 17:532025. szeptember 08., 17:53
– Milyen szerepe van 2025-ben, a XXI. században a skanzennek?
– Cseri Miklós: Azt látjuk, hogy a 120-130 év alatt összegyűjtött tudást most visszatanítjuk, mert az emberek olyan helyzetbe kerültek a modernizáció, az AI, a fake news-ok világában, hogy szükségük van valamifajta autentikus, hiteles tudáselemre, amivel a ma embere a saját életritmusát és az életminőségét tudja kezelni. Emlékezzünk vissza 2020-ra, a Covidra, amikor hirtelen a nagy ellátórendszerek megálltak.
Tudunk valamit csinálni a kezünkkel? Egyszer csak a Skanzenből tudunk ilyen tudáselemeket begyűjteni.
– Ez a tudás egy kicsit az élelmiszerekre is visszagyűrűzik, hogy utaljunk a Taste of Transylvaniára?
– Cseri Miklós: Természetesen, hiszen kiderült, hogy ma már szinte nincs normális, kereskedelemben kapható élelmiszer, amiben ne lenne valamilyen tartósítószer, és kiderül, hogy közben olyan tudás van mögöttünk az elmúlt száz és ezer év alatt, amiben nem kellene saját magunkat mérgezni ezekkel az adalékanyagokkal.
Nálunk a skanzenben például, amikor befőzési szezon van, ezrével viszik ugyanazokat a gyönyörű üvegeket, amiket az Adorjánék is csinálnak.
– Milyen felelősség hárul egy főszervezőre, hogy ezeket az értékeket a skanzenben tartsa?
– Trucza Adorján: Mi a céljainkat próbáljuk megfogalmazni. A Taste of Transylvania, mint mozgalom, azt hivatott alátámasztani, hogy legyen egy iránymutatás ebben a gasztro identitás vesztésben, amit itt Erdélyben érzek. A 21. századi gasztronómiának nagyon komoly alapjai lehetnek, ha visszanézünk a múltba, és az értékes dolgokat újracsomagoljuk, érthetővé tesszük a 21. századi ember számára. Rengeteg dolgot át tudunk illeszteni a hétköznapi életünkbe. Ezért is kapcsolódunk a skanzenekhez.
– A szentendrei skanzenben is van bármilyen élelmiszer- vagy italkészítéshez fűződő tevékenység?
– Cseri Miklós: Szinte minden nap. Úgy hívjuk ezeket, hogy élő múzeumi helyszínek, ami azt jelenti, hogy a látogató nem csak lát, hanem tevékenykedik, maga készít, ízlel, szagol, kóstol. Van egy nagyon szép pékségünk, ahol a régi kovászos kenyeret készítik, és egy másik helyszínen gyógyteákat, befőzést és tartósítószer-készítést tanítunk. Disznótorokat is csinálunk telente. Gyakorlatilag szinte minden területet érintünk.
– Trucza Adorján: Fontos, hogy nemcsak a fogyasztókat és a gasztronómia képviselőit kell tudatosítani, hanem az őstermelőket is.
Ez egy organikus fejlődés, amelyben a vendéglátós, a vendég és a termelő kéz a kézben jár, és egymást provokálva tudunk óvatosan előre lépkedni.
– El lehet-e képzelni egy olyan rendezvényt Szentendrén, mint ami itt, a gyimesi Skanzenben zajlik Borospatakán?
– Cseri Miklós: Még igen, feltétlenül. De én a termelő és a készítő mellett beletenném a tudást is. Tehát nemcsak az alapanyag, hanem a hagyományos tudás is egy nagyon fontos közös gondolat mindkettőnk számára. A harmadik oldala pedig a fogyasztó, akit szintén képezni kell, hogy ne csábuljon el a rossz minőség vagy a látványpékségek felé. A kérdésre válaszolva igen, el tudjuk képzelni, sőt ez már több, mint elképzelés.
– Dobpergést kérek!
– Cseri Miklós: Több, mint egy dobpergés. Néhány hete, egy nagyon kellemes este után úgy döntöttünk Adorjánnal, hogy ezt jövő márciusban, március 27., 28. és 29-én, péntek, szombat, vasárnap megpróbáljuk megcsinálni Szentendrén is.
– Adorján, ennyi tapasztalat után úgy gondolod, hogy ez működni fog a szentendrei Skanzenben is hasonló recept alapján?
– Trucza Adorján: Tulajdonképpen ez az oka annak, hogy itt ülünk és beszélgetünk, mert ez egy hivatalos bejelentés. Ezúton is köszönjük szépen a főigazgató úrnak és a szentendrei Skanzennek a támogatását és a közös gondolkodást. Az ott egy teljesen más, sokkal nagyobb helyszín. Egy 80 hektáros skanzenről van szó, aminek van egy gyönyörű, új építésű erdélyi tájegysége. Rengeteg lehetőség van benne, és én már álmodtam is sok mindent oda. Reméljük, a terveink legalább tíz százalékát meg tudjuk valósítani.
Mitől lesz igazán jó a május elsejei grillezés? Dóczi Lóránt séf szerint nem a füstön és a mennyiségen múlik, hanem a tűzön, az alapanyagon és a mértéken. Gyors, gyakorlati útmutató a szaftos sikerhez.
Flashmobbal, esővel dacolva és stílusokat összefonva zárult a tánc világnapja Csíkszereda főterén: néptánc, balett és hip-hop találkozott egy közös, lüktető ünnepben.
Második székelyföldi állomásán, Csíkszeredában nyitották meg a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállításának utazó kapszula tárlatát. A Székely menyasszony párbeszédet indít tájegységek és korok között – hangzott el a megnyitón.
Ez a látványos, sütés nélküli édesség a pisztácia mély aromájával és a friss málna üdeségével garantáltan az étkezés fénypontja lesz.
Ha szereted a spenótot, ez a leves biztos ízleni fog. Ráadásul könnyed, mégis laktató.
Több mint 50 kiadó, 120 meghívott és négy helyszín várja az érdeklődőket május 7–10. között a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, amely ezúttal is a könyv és a találkozások ünnepe lesz az Erőss Zsolt Arénában.
A sokáig lenézett csalán ma reneszánszát éli: egyszerre hagyomány, szuperélelmiszer és fine dining alapanyag. Csípőssége eltűnik, értéke megmarad, és újra felfedezzük, mi volt mindig is a lábunk alatt.
Több várost meghódított már, most Csíkszeredába érkezik a Magyar Menyasszony utazó kapszula tárlata. A Székely menyasszony kiállítás múltat idéz, és személyes történeteken keresztül hozza közel az esküvők és női sorsok változását.
A népi gyógyászat egy olyan tudás volt évszázadokon keresztül, ami a létfenntartáshoz tartozott, ugyanúgy, mint a növénytermesztés és az állattartás. Generációról generációra öröklődött át.
Egy gyerekkori emlékből kiindulva bontja le az identitás, hatalom és emlékezet rétegeit Tompa Andrea performansza: személyes vallomás és kollektív tükör egyszerre. Csíkszeredában volt szerencsénk átélni.
szóljon hozzá!