
Májusban is bőséges a vadon kosara, a gombák is szebb számban képviseltetik magukat. A májusi pereszkék és mezei szegfűgombák mellett vadmálnahajtásokat, olocsáncsillaghár virágokat és japánkeserűfű sípokat is be tudunk gyűjteni. Főzzünk belőlük finomakat és a nyári hőség megérkezése előtt élvezzük még kicsit a tavaszt.
2025. május 01., 08:002025. május 01., 08:00
2025. május 01., 09:292025. május 01., 09:29
Népies néven Szent György-gombának hívjuk a vidéken. Már április közepétől megjelenhet, de igazán májusban bukkan elő tömegesen, innen kapta nevét is. Illata összetéveszthetetlen, finom lisztes és gyümölcsös, kicsit uborkára is emlékeztet. Kétféle élőhelyet kedvel, az egyik a legelők és tisztások világa, itt nem található fa a közelében. Gyorsan nyüvesedik ezen az élőhelyen, ezért már áprilisban látogassuk a legelőket. A másik élőhelye gyümölcsfákhoz köti, kökényes, galagonyás és vadcseresznyés árnyékos helyeket kedvel. Itt a vastag avarban sok kis májusi pereszke megbújhat, óvatosan mozgassuk át az avart keresés közben és takarjuk is vissza, hogy ne száradjon ki a telep.
Gyakori, hogy boszorkánykörökben találkozunk vele. A micélium mindig körkörösen növekszik, de lehet félkör formájú is. Kalapja krémszínű vagy világos okkersárgás, húsos és domború, a lemezek sűrűek és kalapszínűek. A tönkje vastag, tömör.
Fotó: Dakó Viola
A vidéken olykor összetévesztik a szintén ehető tövisaljagombával, de két külön fajról van szó. A tövisaljagomba kalapja mindig kissé púpos és szürkés árnyalatú, illata nem gyümölcsös, inkább csak lisztes. Húsa vékony és törékeny, de nagyon hasonló élőhelyet kedvelnek mindketten. Összetéveszthető a mérgező nagy döggombával, melynek lemezei sárgásak és szaga dohos. Kicsit később jelenik meg és lomberdőkben gyakori. Körültekintően határozzuk és kérjünk segítséget, ha nem vagyunk benne biztosak.
Tojásos ételekhez is adhatjuk, pörkölthöz vagy levesbe is. Savanyúságként megőrzi állagát, ezért ecetesen vagy fermentálva is tartósíthatjuk.
Fotó: Dakó Viola
Kiadós esőzéseket követően gyorsan kibújik, nagyon gyorsan növekvő gombafajnak számít, a napokban érdemes lesz keresni és átbogarászni a boszorkányköröket. A vidéken egyszerűen csak fűgombának hívjuk. Gyakori mezőkön és legelőkön, főleg legeltetett részeken, hiszen kedveli a trágyázott részeket. A kalapja bőrszínű, nedvesen narancsokkeres. A kalap domború, kissé púposodó. A lemezei kalapszínűek és sok féllemez figyelhető meg, illata kellemes és fűszeres. Már terepen úgy érdemes gyűjteni, hogy csak a kalapot csípjük le és ott hagyjuk a tönkjét a természetben lebomolni. A tönk túl szálas és rágós, főzés során is megőrzi állagát. Ha hasznosítani szeretnénk, akkor szárítva és ledarálva gombaporként tudjuk fogyasztani.
egy nagyon aszályos időszakot követően is, amint újra csapadékhoz jut. Otthoni aszalás során is pont ez a folyamat megy végbe. Amint újra beáztatjuk vízbe, gyorsan fel is éled. Gyűjtésnél figyeljünk, hogy ne kerüljön a kosárba üregestönkű szegfűgomba, mely enyhén mérgező. Tönkje üreges, sokkal törékenyebb állagú gomba és színre is fakóbb. Hasonlóak még a rétgomba fajok, melyek lemezei általában sötétebb színűek (rozsdásbarnák), míg a mezei szegfűgomba lemezei egyeznek a kalapja színével. Szagoljuk meg határozás közben, finom illata is segíthet a pontos meghatározásban. Az év első szegfűgombáiból mindig rizottót készítek petrezselymesen. Készülhet belőle mártásos tokány, tehetjük levesbe, de aszalhatjuk is későbbi fogyasztáshoz.
Fotó: Pixabay
Gyümölcseit sokan szeretjük, de leveleit is érdemes felhasználni a tavaszi időszakban. Ilyenkor is látogassuk meg a közelünkben élő telepeket, ne csak nyáron. A zsenge és puha leveles hajtásai kiválóak salátanövényként, de fermentált savanyúság is készülhet belőle. Egy tiszta befőttesüvegbe alul tegyünk szemes borsot ízlés szerint, pár szelet hagymát, erre nyomkodjuk rá szorosan az átmosott puha leveleket az üveg háromnegyedéig. Készítsünk egy sós oldatot, fél liter vízhez adjunk tizenöt gramm sót és alapos átkeverés után öntsük a levelekre az üveg nyakáig. Hagyjunk egy nagyon picike rést, ne legyen teljesen tele. Szorosan zárjuk le, tegyünk alá egy tányért és erjesszük konyhapulton (naptól védett helyen), 2-3 hétig. Címkézzük fel, fermentált vadmálna-levelek névvel, írjunk rá dátumot és számoljuk rá a 2-3 hetet és nyilacskával azt is jelöljük. Felbontás után hűtőben tároljuk 2-3 hétig, de épen 1-2 évig is tárolható pincében, kamrában. Később, amikor már a levelek nagyobbak, akkor teához is gyűjthetünk belőlük. Könnyen szárítható és ízletes teaalap lehet egy házi készítésű vegyes teakeverékben.
Várandósság idején kerüljük, csak a harmadik trimesztertől javasolt és mindenképp egyeztessünk az orvosunkkal. Gazdag antioxidánsokban, ezért érdemes beiktatnunk étrendünkbe minél több formájában. Teájához (infúzió) egy evőkanálnyi szárított levelet forrázzunk le 3 deci vízzel, áztassuk 10-12 percig és kellemes ízű teát kapunk.
Fotó: Pixabay
Vízpartok, nedvesebb és árnyékos részek fehéren virágzó éke. Tömegesen fordul elő kedvelt élőhelyein, legtöbbször fák árnyékában megbújva. Hófehér csillagformájú virágai könnyen felismerhetővé teszik, közeli rokona az ehető tyúkhúrnak.
Virágaival dekorálhatunk sós és édes ételeket, pont ideális a mérete – nem is kicsi, nem is nagy. Ha találunk egy egészséges telepet, akkor a kertbe is betelepíthetjük. Kevés árnyékban virágzó kerti növényünk van, ezért érdemes használni dísznövényként is. Így közelebb is lesz hozzánk, amennyiben dekorálnánk virágaival. Zsenge hajtása még kerülhet zöldturmixba vagy szendvicsbe téve is ehetjük.
Fotó: Dakó Viola
Nálunk nem őshonosnak és invazívnak számító gyakori növénye a vidékünknek. Agresszívan terjeszkedik és akár a betont is feltöri, ezért is érdemes megtanulni hasznosítani. Kedveli a bolygatott területeket, utak mentén gyakori és láthatjuk építkezési területeken és patakpartokon is. Tömegesen virágzó faj és illatos virágai sok beporzót csalogatnak és táplálnak. Kizárólag tiszta helyről gyűjtsünk csak belőle, tavasszal a legértékesebbek lédús sípjai. Amíg a hajtásai frissek és kicsik (max. 15-20 cm) spárgaszerűen készíthetjük el, felkarikázott hajtásait fermentálhatjuk három százalékos sózással is.
Hajtásai üregesek, ezért az idősebbekből készíthetünk szívószálat is, gyerekeket bevonva jó móka lehet. Semmiképp se vigyünk belőle haza a kertbe, mert nem fogunk tudni tőle megszabadulni és elnyomja az őshonos növényeket. Ha már itt van nálunk és jól is érzi magát, akkor mindenképp tanuljuk meg felhasználni és élvezni jótékony hatásait is. A szőlőhöz hasonlóan gyöktörzse gazdag antioxidánsokban, kimondottan rezveratrol tartalma magas és terápiás célokra gyökerét tudjuk felhasználni (ősszel vagy tavasszal). Oxálsav tartalma miatt mértékkel fogyasszuk és veseproblémák esetén kerüljük. Gyakorta telepszik meg olyan helyeken, amelyek nem ideálisak a legtöbb növény számára, szívós és igénytelen. Nagy zöld tömeget fejleszt és nyár végén a beporzókat sok nektárral és virágporral kínálja meg. Állományaiban próbáljunk meg örömet is találni a bosszankodás mellett.

A kucsmagomba egy ízletes, tavaszi gomba, amely jellegzetes, méhsejtszerű kalapjával könnyen felismerhető, és gyakran erdőkben, lombhullató fák közelében nő. Gombászás közben pedig gyűjthetünk kankalint, sóskát vagy kígyóhagymát is.

A nagy csalán, a gyermekláncfű, a kerek repkény, az érdes hagyma és a júdásfüle gomba hatásairól és felhasználási módjairól mesélek az alábbiakban.

A vadon termő növények rengeteg hasznos tulajdonsággal rendelkeznek. A közönséges galaj, a kányazsombor, a vad murok, a medvehagyma és az illatos ibolya mind olyan növények, amelyek nem csak ízletesek, hanem egészségünket is segíthetik.

Lassuljunk le, tegyük le a hétköznapi terheket a vállunkról és ismerjük meg jobban környezetünket a gyógynövényeken és ehető gombákon keresztül.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!