
Fotó: Dakó Viola
Ismét a gombáké a főszerep, és kimondottan kevésbé ismert fajokat mutatunk be. A fűszeres ízű sárga gereben, a magashegyvidéki sárga zsemlegomba és a „vérző” májgomba lesz ezúttal a fókuszban, ismerkedjünk meg ezekkel a fajokkal.
2025. szeptember 04., 08:492025. szeptember 04., 08:49
2025. szeptember 10., 13:192025. szeptember 10., 13:19
Egy fűszeres ízű gombánk, kissé hasonlít a sárga rókagombára, emiatt sokszor kerül véletlenül a kosárba rókagomba helyett. Otthon, válogatás közben gyakran feltűnik a különbség, és emiatt a szemetesben végzi, érdemes megtanulni felismerni és felhasználni a következő találkozás során. Sárgás kalapszíne gyakorta csalogat közel magához, rókagombát ígérve. A legszembetűnőbb különbség alul, a termőrésznél látszódik. A sárga gerebennek kis tüskéi vannak, olyan, mintha fogazott lenne. A sárga rókagomba pedig ráncos, és illatra is érződik a különbség. A rókagomba gyümölcsös aromái sokszor barackillatra emlékeztetnek, a sárga gereben erősebb és fűszeresebb illatú, nem gyümölcsös.
Fotó: Dakó Viola
A savanyú talajú lombhullató- és fenyőerdőket kedveli, érdemes a késő nyári és őszi időszakban keresni. Hegyvidéki fajnak számít, az idősebb példányok kesernyések szoktak lenni, emiatt inkább a fiatalabbakat szoktuk gyűjteni. Húsa vastag és tömör, öröm rátalálni. Aromái miatt nekem az egyik kedvenc őszi gombám, rókagombához hasonlóan tudjuk felhasználni. Állaga kicsit roppanós marad hőkezelés után is, ezért is szeretjük sokan.
Jó állaga miatt gyakorta készül belőle savanyúság is, előtte hőkezeljük 7–8 percet, és ecetes vagy sós lében eltehetjük hosszabb tárolásra is.Az erdélyi régióban előszeretettel gyűjtött ökörnyelv, becsületes nevén cserepes gereben (Sarcodon imbricatus) hasonló termőréteggel rendelkezik, kis fogacskái vannak neki is.
Roppanós állaga miatt figyeljünk a kellő hőkezelésre, a csiperkéhez mérten lassabban készül el.
Fotó: Dakó Viola
A sárga gereben érdekessége, hogy koncentrált kivonata potenciálisan használható antibiotikumként. Laborban már bizonyított, lehet, hogy egyszer gyógyászati szempontból is lesz jelentősége ennek a felfedezésnek. Értékes gombatalálatnak számít, a nyári rókagombafajok gyakorta elköszönőben vannak tömeges megjelenésük idején, így becsüljük meg, ha van hozzá szerencsénk. Két hozzá nagyon hasonló faj van, mellyel keverhető, de mindkettő ehető faj. A sárgásvörös gereben (Hydnum rufescens) kalapja narancsvöröses színű, nem annyira sárgás. A másik faj pedig a fehér gereben (Hydnum albidum), világosabb, fehéres kalapszínű. Javaslom, hogy fenyvesekben keressük, nekem ott nagyobb szerencsém szokott lenni hozzájuk. Gyakorta növekszik boszorkánykörökben. Így
Nem téveszthető össze mérgező gombákkal, ha jól megfigyeljük a kalapszínt, a fogacskás termőrészt és a kellemes illatot, akkor bizonyára ehető gerebenfajt találtunk. Bizonytalanság esetén kérjünk segítséget!
Fotó: Jére Albert
Hasonló színű és sárgás kalapú gombánk, szintén hegyvidéki faj. Alul, a termőrészénél pórusos és kis, szűk lyukak alkotják. A fogacskáktól szépen el lehet különíteni ezt a típusú termőrészt, még ha felülnézetből egyből nem is egyértelmű a különbség. Ebből a fajból is érdemes az idősebb példányokat kesernyésségük miatt a lelőhelyen hagyni, így tovább tudják szórni spóráikat. A húsa nyomásra, vágásra enyhén sárgásvörösesre színeződik.
Fotó: Dakó Viola
A kalapszíne zsemlére emlékeztet leginkább, a neve is valószínűleg erre utal. Ritkább találat, kimondottan csak fenyvesekben fordul elő. Alacsonyabb hegyvidéki régiókban nem jellemző, ezért célszerű magasabb területeken, 900 m felett keresni.
Felhasználása hasonlít a gerebenre, az interneten nehéz recepteket találni róla, ezért gerebenhez vagy rókagombához hasonló módon készítsük el. Rizottóként nagyon ízletes, zöldfűszerekkel társítva. Nem számít közismert gombának, ami méltánytalan is.
Fotó: Dakó Viola
Rokon fajai között több ehető is van: a fakó zsemlegomba (Albatrellus ovinus) kalapja fehéres, halványsárgás. Ez a faj ízletesebb is a sárgához képest, de bármelyiket találnánk meg, mindenképp jól járunk vele! A piruló zsemlegomba (Albatrellus subrubescens) kalapja fehéres árnyalaton rózsás, húsa sérülésre vöröses-sárgás lesz. Ha nagyobb mennyiséget találunk a fiatal példányokból, akkor érdemes szárítani is vagy hőkezelve fagyasztani.
Kissé szokatlan megjelenésű gomba, elhalt vagy élő faanyagon találjuk. Kinézete valóban nyers májra emlékeztető, elvágást követően még „vérzik” is.
Gömbként kezd fejlődni, majd később nyelv alakúvá fejlődik. A fiatalabb példányok ehetőek, akár nyersen is. Különlegessége, hogy hőkezelés nélkül is készülhet belőle étel. Nyersen fogyasztva savanykás, szerves savakban (oxálsav, citromsav) gazdag, így frissítő hatása van.
az interneten így keressünk rá a receptre. Hőkezelve nagyon húsos ízű és állagú lesz, engem a borjúhúsra emlékeztet leginkább. Nem szokásos ízű gomba, sokkal teltebb aromái vannak.
Fotó: Dakó Viola
A taplók közé tartozik, leggyakrabban tölgyfán találkozhatunk vele. Sebek, metszések mentén szokta megfertőzni a fát. Kevésbé csapadékos időszakokban, ha nem találunk ehető fajokat, érdemes tölgyeken keresgélni, szerencsénk lehet. A borítóképen látható példány egy nagyon szokatlan forma és méret, egy nagy csülökre emlékeztet. Fiatal volt még nagyobb termete ellenére is, így többszöri étkezéshez is alkalmas mennyiség lett belőle. Hőkezelve javasolt lefagyasztani is, így gyorsan romló húsa később is élvezhető lesz.
Fotó: Dakó Viola
Társíthatjuk erdei madársóskával és más savanykás ízű, vadon termő fajokkal is, de egy egyszerűbb paradicsomos salátával is kiváló lehet, leginkább nyersen. Nem szokványos íze miatt üde, frissítő a megszokott gombák között, ne féljünk tőle, hiszen nem téveszthető össze mérgező fajokkal, ha figyelmesek vagyunk.

A mai cikkben a fekete és vörös áfonyát mutatjuk be. Megtanuljuk megkülönböztetni egy súlyosan mérgező növénytől is, és érdekességeket is olvashatunk a farkasok és az áfonya kapcsolatáról.

A mai főszerep a vadgyümölcsöket illeti, hiszen vidékünk bővelkedik ezekből az értékes erdei kincsekből. Bemutatásra kerül a fekete bodza bogyótermése, a vadszedrek és a vadmálna zamatos gyümölcse is.

Ismerkedjünk meg a narancsbarna színű kenyérgombával, a különleges lilás pikkelyű ibolyás rókagombával és a sötétedő húsú gombák királyaival, az érdestinóruval.

A színes galambgombák uralják jelenleg az erdőket, nagyon csalogató a szépségük. Ízletességük miatt érdemes megtanulni, felismerni és biztonságosan meghatározni az ehető fajokat.

Az esőzéseknek köszönhetően az erdők és mezők elkezdtek feléledni, gombászásra fel! Az előző cikkekben bemutatásra kerültek már rókagomba, vargánya, galambgomba fajok is. Most ismerkedjünk meg az őzlábgombák ízletes, de sokszor rettegett világával.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!