
Fotó: Dakó Viola
A mai főszerep a vadgyümölcsöket illeti, hiszen vidékünk bővelkedik ezekből az értékes erdei kincsekből. Bemutatásra kerül a fekete bodza bogyótermése, a vadszedrek és a vadmálna zamatos gyümölcse is. Nem mindegyiket javasolt nyersen fogyasztani, ismerkedjünk meg velük közelebbről.
2025. augusztus 21., 09:132025. augusztus 21., 09:13
2025. augusztus 21., 11:372025. augusztus 21., 11:37
Bogyótermése szépen elkezdett érni a vidékünkön, szakaszosan érik, így többször is érdemes gyűjteni belőle. Sokan félnek a termésétől, nem teljesen alaptalan a félelem, de megfelelően feldolgozva egy nagyon ízletes és egészséges vadgyümölcsnek számít. Sokoldalúan felhasználható, mint a legtöbb erdei gyümölcsünk, csak be kell tartani a javaslatokat.
Nyersen csak ecet és gyümölcsbor készülhet belőle, a hosszabb erjesztésnek hála lebomlanak a méreganyagok belőle. A magban és az éretlen gyümölcshúsban a legkoncentráltabb a káros szambunigrin. A szervezetben ebből hidrogén-cianid szabadulhat fel, kis mennyiségben fejfájást és hányingert okozhat, de nagyobb mennyiségben fogyasztva súlyosabb a mérgezés. Emiatt a hőkezelés kötelező, és a magok eltávolítása is javasolt, így jobban is fogyasztható.
A gyűjtésnél törekedjünk, hogy a szép, sötét színűre beérett fürtöket vágjuk le; a terméskocsány sokszor vörösesre is színeződik, ezzel is jelzi az érettséget. A terméskocsányról villával vagy kézzel tudjuk lemorzsolni a bogyókat, ha nagyon érett, akkor könnyedén adja magát. Mossuk át alaposan, és az éretlen magokat a víz tetejéről távolítsuk el. Készülhet belőle lekvár, akár más gyümölcsökkel társítva. Ami épp elérhető, fontos, hogy jó pektintartalma legyen, különben túl híg lesz a lekvárunk.
Fotó: Dakó Viola
Alma, körte, szilva társításával jól működik, és fűszerezni is érdemes. Fahéj, gyömbér, szegfűszeg, kardamom, kicsit ilyen karácsonyias fűszerekkel társítva nagyon finom lekvárunk lesz. Pektin is adható hozzá igény szerint, de ha önmagában készül, akkor főzzük elég ideig, hogy besűrűsödjön szépen.
Mértékkel fogyasszuk a feldolgozott formáját is; hashajtó lehet az arra érzékenyeknél. Levét is préselhetjük, alma- vagy szőlőlével társítva még hosszú tárolásra is befőzhetjük. Tartósítás nélkül desszert- és süteménytöltelék, pohárkrém készülhet belőle.
Megszárítva gyümölcstea is készülhet belőle leforrázva, leginkább vegyesen más aszalványokkal. A megfőzött és magtalanított pépből készülhet gyümölcsbőr is aszalólapra kiterítve; ez feltekerhető, kis csíkokra vágva, és kis helyen tárolható vitamindús csemege. Édesítsük gyümölccsel, mézzel, barna cukorral igény szerint. Ha sok a termés, akkor a feldolgozott pépből szoktam jégkockatartóba is lefagyasztani; ezeket fagyasztós zacskóba tárolom, és igény szerint hozzáadom egy meleg kakukkfüves teához, főleg megfázás és gyengélkedés esetén. Érdemes valamilyen tartósított formában otthon tartani belőle. Gazdag antioxidánsokban; a sötét színét kölcsönző antocianinok támogatják az immunrendszer működését. Emellett
Nagyobb mennyiségben fogyasztva enyhe hashajtó, így igény szerint pozitívan is használható ez a tulajdonsága. A kötelező hőkezelés miatt C-vitamin-tartalmára ne számítsunk, de bővelkedik káliumban, kalciumban, magnéziumban és vasban is. Nőknek kimondottan javasolt a fogyasztása. Összetéveszthető más, nem ehető bodzafajok termésével; figyeljünk, hogy ne gyalogbodza (Sambucus ebulus) termést vagy fürtös bodzát (S. racemosa) gyűjtsünk. A gyalogbodza nem cserje, hanem lágyszárú és alacsonyabb növésű növény, míg a fürtös bodza termése pirosra érik meg. Kerüljük ezeket, illetve a veresgyűrűsom (Cornus sanguinea) feketére érő termései is hasonlítanak rá, és mérgezőek, de ennek felálló terméskocsányai vannak, és kevésbé telt bogyókkal. A fekete bodza termése éretten lecsüngő és nagyon dús.
de csak néhány nagyobb bogyó van egy terméskocsányon. Ha bizonytalanok vagyunk, akkor azokról a cserjékről gyűjtsünk, melyekről a virágokat is szoktuk. A madarak is örömmel csemegéznek terméséből, így érdemes nekik is hagynunk a bokrokon. Cinegék, rigók és seregélyek rendszeresen felkeresik a bokrokat. Kis testű rágcsálók, de rókák és borzok, nyestek is szívesen esznek a lehulló vagy a könnyedén elérhető terméseiből. A legfelső termésekért ne küzdjünk, így marad bőségesen számukra is táplálék. Gyorsan leérik meleg időben, így igyekezzünk még idejében elcsípni. Legyen egységesen érett és nem túl érett, már fonnyadozó állapotú.
Rokon növények, és vidékünkön nagyon sok család előszeretettel gyűjti az érett terméseit. Gyűjtés közben legyünk óvatosak, mert nem csak a mi fogunk fáj a zamatos gyümölcsökre. Hangoskodjunk rendszeresen, és igyekezzünk távol tartani a medvéket magas és vékony hangok kiadásával, de akár tapsolhatunk, és egyszerűen hahózhatunk, illetve héhózhatunk is. Közismert gyümölcsnek számítanak, és
Tavaszi cikkben említettük már a vadmálna zsenge leveleinek felhasználását, azt is érdemes elolvasni. Teájának gyógyhatásáról is szó esik; a vadszeder tavaszi felhasználásáról itt lehet bővebben olvasni.
Fotó: Dakó Viola
A zamatos gyümölcsök romlékonynak számítanak, mivel alacsony a savtartalmuk, nagyon lédúsak, és vékony a gyümölcshéjuk is. Hűtőben sem tudjuk sokáig tárolni, de pár napot meghosszabbíthatunk rajta, ha átmossuk ecetes vízben a terméseket, majd megszáradás után dobozkában tároljuk. Egy liter vízhez adagoljunk 2–3 evőkanál ecetet, és ebben mossuk át alaposan.
Fagyasztáshoz érdemes egy nagy tálcára vékonyan kiteríteni, így lefagyasztani, majd másnap zacskókba áthelyezni. Így megelőzzük, hogy egy tömbbé összefagyva kelljen kinyerni.
Fotó: Dakó Viola
Vidékünkön két gyakori szederfaj fordul elő: a hamvas szeder (Rubus caesius) és a földi szeder, más néven vadszeder (Rubus fruticosus). A hamvas szeder kékesebb és hamvas bevonat van rajta, talaj közelében kúszik. A földi szeder pedig sötétebb, feketés árnyalatú, és általában nagyobb terméseket is hoz; magasabbra felkapaszkodik. Nyersen fogyasztva C-vitaminban gazdagok, ami segíti a bennük lévő vastartalom felszívódását.
Fotó: Dakó Viola
Kalóriatartalmuk alacsony, így diétás étrendbe is jól illeszthetők. Szabályozzák a vércukorszintet, és gyulladáscsökkentő hatásuk antioxidáns tartalmuk miatt kiemelkedő. Bodzabogyóhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, de nyersen is bátran fogyaszthatók. A szív- és érrendszer támogatásához igyekezzünk minél több sötét színű bogyós gyümölcsöt fogyasztani; meghálálja a szervezetünk.
Feldolgozott formában egész évben az asztalunkra kerülhet, érdemes rászánni a munkát, és természetesen tartósítani a család számára.
Fotó: Dakó Viola
Gyűjtéshez megfelelő öltözetet válasszunk, ha meleg van, akkor is. Vékony anyagú, hosszú ujjú nadrág és felső legyen rajtunk, kesztyűt is használhatunk. Megbánjuk, ha nem készülünk fel. Kis vödröket és kibélelt ládákat is vihetünk magunkkal, de ha túrázás közben találunk rá, akkor az üres kulacsba is szedhetünk belőle. Nem téveszthető össze könnyen más, nem ehető vagy mérgező növényekkel, így bátran gyűjthetünk belőlük. A következő cikkben az áfonyákról is szó lesz, de addig is teljenek a kosaraink az erdő kincseivel, és vigyázzunk magunkra gyűjtögetés közben.
Fotó: Dakó Viola
Ebben a fogásban a darált hús nem csupán alapanyag, hanem egy puha „takaró”, ami magában rejti a fokhagymán megfuttatott padlizsánkockákat.
Székelyudvarhely belvárosában március 15. alkalmából már másodjára hívták „időutazásra” az ünneplőket.
Festmények, fotogramok, cianotípiák és lírai csendéletek: a Ceglédi Alkotók Egyesületének képzőművészei mutatkoznak be Csíkszeredában. A kiállítás nemcsak műveket hozott, hanem történeteket a tehetséggondozásról, közösségről és alkotói sorsokról is.
Vajon mennyire tudatosul bennünk, hogy mi van a tányérunkon, amikor nekifogunk egy étkezésnek? Jobb esetben felismerjük az alapanyagokat az ételben – de tudjuk, hogy honnan érkeztek, milyen utat jártak be, amíg a tányérunkra kerültek?
Március 15. alkalmából ünnepi díszbe öltöztek Székelyudvarhely buszai: kokárdák, valamint az 1848–49-es forradalom hőseitől származó idézetek kísérik az utasokat, így a mindennapi utazás is az emlékezés részévé válik.
A kockasajtot főleg szendvicsekhez fogyasztjuk, de az unalmas rántott húsból is mennyei ételt varázsolhatunk a felhasználásával.
Sorozatunkban – továbbra is a csendéleteknél maradva – ezúttal egy különös darabra esett a választásunk: T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
szóljon hozzá!