
Fotó: Pixabay.com
Nem olyan régen, a nagy tavaszi takarítás során előkerült a pincéből a télire eltett almák maradéka, fonnyadtan, itt-ott a rothadás nyomaival. Pont annyi volt, hogy egy almaleves kijött belőle. Nagyon kevés volt az almatermés a tavaly, ezért nem volt szívem kidobni. Nem hámoztam, túl fonnyadtak voltak ahhoz, inkább krémlevest készítettem belőle citrommal, kakukkfűvel, pirított mandulával és kendermaggal.
2025. május 18., 08:002025. május 18., 08:00
2025. május 18., 08:582025. május 18., 08:58
Rengeteg olyan zöldség- és gyümölcsmaradék kerül a kukába, amit egy kicsit szűkösebb világban felhasználtak ételkészítéshez. Az impulzusvásárlás után fel nem használt saláta, a kissé kifacsarodott murok, amit nehéz hámozni, s különben is, „hogy néz ki”, az alma csutkája, a pityóka héja, a retek levele, ezek rendszerint a kukában kötnek ki. Jobb esetben megeszik az állatok, vagy komposztálják, a legrosszabb esetben a vegyes háztartási hulladékkal együtt megy a lerakóba, ahol akár évtizedekig is ott marad, nem tud lebomlani.
Romániában az évi 99 kilogrammból, ami egy háztartásban évente fejenként a kukába kerül, a harmadik legnagyobb kategóriát a zöldségek és gyümölcsök maradékai teszik ki (az első helyet a készételek, a második helyet a pékáruk foglalják el). Ezért is fontos, hogy foglalkozzunk kicsit ezzel a témával is. És itt újból a kreativitást fogjuk segítségül hívni, mint az élelmiszerpazarlás-csökkentés sok más területén.

Húsvét után elárasztják az internetet a maradékmentő receptek. Gyanítom, hogy a héten sok család asztalára került rakott pityóka, a fiús családoknál legalábbis biztosan.
Első lépésként érdemes megfigyelni, hogy a zöldségeknek és gyümölcsöknek jellemzően melyik része és/vagy milyen állapotban kerül eldobásra a konyhánkban. Ha nagyon sok megrothadt, tönkrement alapanyag kerül a kukába, érdemes kicsit felülvizsgálni, hogy mennyire működik a bevásárlólista alapján való vásárlás, el tudjuk-e kerülni az olyan impulzusvásárlásokat, amikor túl sok alapanyagot veszünk, amit nem tudunk időben elfogyasztani vagy felhasználni. Ha ebben a részben kellően tudatosak vagyunk, akkor a következő lépésként a tárolás hatékonyságán érdemes javítani (ez a téma megérdemel majd egy külön cikket). A következő kategória, ami a zöldségek, gyümölcsök előkészítése során keletkezik: héjak, szárak, levelek, magok, csutkák, stb. Ezeknek a hulladékoknak egy nagy része elkerülhetetlen, viszont egy kis kreativitással ezek mennyiségét is csökkenthetjük.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a tippek kizárólag olyan esetben használhatóak, amikor vegyszermentes zöldséggel és gyümölccsel van dolgunk. A termelés, szállítás és tárolás során használt vegyszerek legnagyobb része a zöldségek és gyümölcsök héján található, így, ha konvencionális (nem bio) termelésből származó alapanyagot készítünk elő, akkor határozottan javasolt lehámozni őket és héjukat semmiképpen ne használjuk fel. Ha olyan zöldséggel, gyümölccsel van dolgunk, amit nem lehet vagy érdemes hámozni (pl. szilva, paprika, paradicsom), akkor szódabikarbónás vízbe áztassuk negyedórát, ez a módszer meglepően sok vegyszermaradványtól, a tartósítás érdekében használt viasztól megszabadítja a zöldségeket, gyümölcsöket.

Sok mindent hallottam és olvastam már a zöldség- és gyümölcstermesztésben használt vegyszerekről, de a legmegdöbbentőbb élményem, amikor sok-sok éve anyukám kifacsart egy narancsot, és a tenyere narancssárga festékes lett.
Ha viszont sikerül vegyszermentes terményekhez hozzájutnunk, akkor legyünk kreatívak. Érdemes megfontolni, hogy elkészíthető-e az adott zöldség vagy gyümölcs a héjával együtt: héjában sült vagy főtt pityóka, vinete, cukkini, birsalma, de akár a zsenge murok, cékla lerben sütve.
Ebben az esetben nagyon alaposan, kefével vagy dörzsivel jól tisztítsuk meg őket.
Ha a recept azt kívánja, hogy hámozva kerüljön az ételbe a zöldség/gyümölcs, akkor érdemes megfontolni, hogy előkészítésképpen főzzük, süssük meg a héjjal együtt, így sokkal vékonyabban le tudjuk húzni róluk a héjukat. De ha ez a módszer sem használható, érdemes megfontolni, hogy a lehámozott héj felhasználható-e valamire: szárított gyümölcshéj teakeverékbe, chips zöldségek héjából levesbetétnek vagy díszítésnek, vagy akár zöldségalaplé is főzhető belőlük, ha számottevő mennyiség gyűl össze.
A citromot a héjával együtt karikázva, sóval rétegezve és pár hónapig érlelve igazán ínyenc „fűszer” készíthető.
Elég nagy mennyiséget tesz ki a zöldségek levele: a retek, cékla, karalábé, karfiol, stb. Valahogy azt szoktuk meg, hogy ezeket mindig kidobjuk, miközben értékes, tápanyagokban gazdag és ehető. Feltéve, ha vegyszermentes.
A cékla zsenge leveleit is belevághatjuk a salátába, beletehetjük a turmixokba, a nagyobb leveleket viszont meg is tölthetjük, mint a káposzta leveleit. Hasonlóan felhasználható a karalábé vagy karfiol, brokkoli levele is. Ez utóbbiak szára (a rózsákat levágva) kerül még sokszor a kukába. Ne dobjuk ki! Krémlevesbe, fasírtba vagy szendvicskrémbe felhasználható.

Egyre több szakember mondja egyre többször és nyomatékosabban, hogy az egészségünk érdekében minél változatosabban táplálkozzunk: együnk több zöldséget és gyümölcsöt, többféle gabonát, olajos magot, és kevesebb húst.
Az olyan maradékoknak, amelyek semmiképpen nem kerülhetnek az ételbe (csutkák, magok) is kereshetünk alternatív felhasználási lehetőséget.
(ez utóbbiakkal leginkább a befőzések során összegyűlt nagyobb mennyiség esetén érdemes foglalkozni).
Íme pár ötlet, amit a saját mindennapjaimban kipróbáltam már. Ebben a témában viszont mindig lehet tanulni valami újabbat, ezért arra kérlek, kedves Olvasó, oszd meg velünk, te milyen praktikákat használsz ezen zöldség- és gyümölcsmaradékok felhasználására? Tanuljunk együtt.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
szóljon hozzá!