
Fotó: Pixabay.com
Nem olyan régen, a nagy tavaszi takarítás során előkerült a pincéből a télire eltett almák maradéka, fonnyadtan, itt-ott a rothadás nyomaival. Pont annyi volt, hogy egy almaleves kijött belőle. Nagyon kevés volt az almatermés a tavaly, ezért nem volt szívem kidobni. Nem hámoztam, túl fonnyadtak voltak ahhoz, inkább krémlevest készítettem belőle citrommal, kakukkfűvel, pirított mandulával és kendermaggal.
2025. május 18., 08:002025. május 18., 08:00
2025. május 18., 08:582025. május 18., 08:58
Rengeteg olyan zöldség- és gyümölcsmaradék kerül a kukába, amit egy kicsit szűkösebb világban felhasználtak ételkészítéshez. Az impulzusvásárlás után fel nem használt saláta, a kissé kifacsarodott murok, amit nehéz hámozni, s különben is, „hogy néz ki”, az alma csutkája, a pityóka héja, a retek levele, ezek rendszerint a kukában kötnek ki. Jobb esetben megeszik az állatok, vagy komposztálják, a legrosszabb esetben a vegyes háztartási hulladékkal együtt megy a lerakóba, ahol akár évtizedekig is ott marad, nem tud lebomlani.
Romániában az évi 99 kilogrammból, ami egy háztartásban évente fejenként a kukába kerül, a harmadik legnagyobb kategóriát a zöldségek és gyümölcsök maradékai teszik ki (az első helyet a készételek, a második helyet a pékáruk foglalják el). Ezért is fontos, hogy foglalkozzunk kicsit ezzel a témával is. És itt újból a kreativitást fogjuk segítségül hívni, mint az élelmiszerpazarlás-csökkentés sok más területén.

Húsvét után elárasztják az internetet a maradékmentő receptek. Gyanítom, hogy a héten sok család asztalára került rakott pityóka, a fiús családoknál legalábbis biztosan.
Első lépésként érdemes megfigyelni, hogy a zöldségeknek és gyümölcsöknek jellemzően melyik része és/vagy milyen állapotban kerül eldobásra a konyhánkban. Ha nagyon sok megrothadt, tönkrement alapanyag kerül a kukába, érdemes kicsit felülvizsgálni, hogy mennyire működik a bevásárlólista alapján való vásárlás, el tudjuk-e kerülni az olyan impulzusvásárlásokat, amikor túl sok alapanyagot veszünk, amit nem tudunk időben elfogyasztani vagy felhasználni. Ha ebben a részben kellően tudatosak vagyunk, akkor a következő lépésként a tárolás hatékonyságán érdemes javítani (ez a téma megérdemel majd egy külön cikket). A következő kategória, ami a zöldségek, gyümölcsök előkészítése során keletkezik: héjak, szárak, levelek, magok, csutkák, stb. Ezeknek a hulladékoknak egy nagy része elkerülhetetlen, viszont egy kis kreativitással ezek mennyiségét is csökkenthetjük.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a tippek kizárólag olyan esetben használhatóak, amikor vegyszermentes zöldséggel és gyümölccsel van dolgunk. A termelés, szállítás és tárolás során használt vegyszerek legnagyobb része a zöldségek és gyümölcsök héján található, így, ha konvencionális (nem bio) termelésből származó alapanyagot készítünk elő, akkor határozottan javasolt lehámozni őket és héjukat semmiképpen ne használjuk fel. Ha olyan zöldséggel, gyümölccsel van dolgunk, amit nem lehet vagy érdemes hámozni (pl. szilva, paprika, paradicsom), akkor szódabikarbónás vízbe áztassuk negyedórát, ez a módszer meglepően sok vegyszermaradványtól, a tartósítás érdekében használt viasztól megszabadítja a zöldségeket, gyümölcsöket.

Sok mindent hallottam és olvastam már a zöldség- és gyümölcstermesztésben használt vegyszerekről, de a legmegdöbbentőbb élményem, amikor sok-sok éve anyukám kifacsart egy narancsot, és a tenyere narancssárga festékes lett.
Ha viszont sikerül vegyszermentes terményekhez hozzájutnunk, akkor legyünk kreatívak. Érdemes megfontolni, hogy elkészíthető-e az adott zöldség vagy gyümölcs a héjával együtt: héjában sült vagy főtt pityóka, vinete, cukkini, birsalma, de akár a zsenge murok, cékla lerben sütve.
Ebben az esetben nagyon alaposan, kefével vagy dörzsivel jól tisztítsuk meg őket.
Ha a recept azt kívánja, hogy hámozva kerüljön az ételbe a zöldség/gyümölcs, akkor érdemes megfontolni, hogy előkészítésképpen főzzük, süssük meg a héjjal együtt, így sokkal vékonyabban le tudjuk húzni róluk a héjukat. De ha ez a módszer sem használható, érdemes megfontolni, hogy a lehámozott héj felhasználható-e valamire: szárított gyümölcshéj teakeverékbe, chips zöldségek héjából levesbetétnek vagy díszítésnek, vagy akár zöldségalaplé is főzhető belőlük, ha számottevő mennyiség gyűl össze.
A citromot a héjával együtt karikázva, sóval rétegezve és pár hónapig érlelve igazán ínyenc „fűszer” készíthető.
Elég nagy mennyiséget tesz ki a zöldségek levele: a retek, cékla, karalábé, karfiol, stb. Valahogy azt szoktuk meg, hogy ezeket mindig kidobjuk, miközben értékes, tápanyagokban gazdag és ehető. Feltéve, ha vegyszermentes.
A cékla zsenge leveleit is belevághatjuk a salátába, beletehetjük a turmixokba, a nagyobb leveleket viszont meg is tölthetjük, mint a káposzta leveleit. Hasonlóan felhasználható a karalábé vagy karfiol, brokkoli levele is. Ez utóbbiak szára (a rózsákat levágva) kerül még sokszor a kukába. Ne dobjuk ki! Krémlevesbe, fasírtba vagy szendvicskrémbe felhasználható.

Egyre több szakember mondja egyre többször és nyomatékosabban, hogy az egészségünk érdekében minél változatosabban táplálkozzunk: együnk több zöldséget és gyümölcsöt, többféle gabonát, olajos magot, és kevesebb húst.
Az olyan maradékoknak, amelyek semmiképpen nem kerülhetnek az ételbe (csutkák, magok) is kereshetünk alternatív felhasználási lehetőséget.
(ez utóbbiakkal leginkább a befőzések során összegyűlt nagyobb mennyiség esetén érdemes foglalkozni).
Íme pár ötlet, amit a saját mindennapjaimban kipróbáltam már. Ebben a témában viszont mindig lehet tanulni valami újabbat, ezért arra kérlek, kedves Olvasó, oszd meg velünk, te milyen praktikákat használsz ezen zöldség- és gyümölcsmaradékok felhasználására? Tanuljunk együtt.
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
Amikor az étkezés fenntarthatóságáról beszélünk, akkor óhatatlanul előkerül egy rendkívül megosztó téma: a húsfogyasztás.
Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.
szóljon hozzá!