
Fotó: Kristo Robert
Sok mindent hallottam és olvastam már a zöldség- és gyümölcstermesztésben használt vegyszerekről, de a legmegdöbbentőbb élményem, amitől valahogy kézzelfoghatóvá vált ez a fajta veszély számomra, amikor sok-sok éve anyukám kifacsart egy narancsot, és a tenyere narancssárga festékes lett. Azóta igyekszem, amennyire lehet, vegyszermentes terményeket tenni a magam és családom tányérjára.
2025. május 04., 08:002025. május 04., 08:00
Ennek természetesen egyik legkézenfekvőbb módja, hogy megtermeljük magunknak az élelmünk egy részét, ami persze egyáltalán nem fedi a szükségleteinket, de ha vásárolnom kell, akkor is próbálok inkább a bio felhozatalból választani.
ezért csak bátorítani tudok mindenkit, ha teheti, támogassa őket és a saját egészségét azzal, hogy tőlük vásárol.
Fotó: Orbán Orsolya
Igen, már hallom is, hogy „de annyira drága”. Én azt mondanám erre, hogy nem a valóban vegyszermentes helyi zöldség a drága, hanem a szinte minden boltban fellelhető „konvencionális” termesztésből származó zöldség túl olcsó (milyen visszás, hogy a nem természetközeli monokultúrás, rengeteg vegyszert használó gazdálkodási formát nevezzük „konvencionálisnak”, a vegyszermentessel szemben). Merthogy ebben a túl olcsó árban nincsen benne annak költsége, hogy a termesztéssel exponenciálisan csökken a biodiverzitás,
sőt még annak a sok gyógyszernek a költsége sincs benne, amit a sok vegyszer miatt kialakuló betegségeink kezelésére költünk pár évtizeddel később. Ezeket a költségeket nem a nagytermelő fizeti meg, hanem a problémákhoz legközelebb élő lakosság, meg persze a végső fogyasztó, csak nem pont akkor, amikor megvásárolja a zöldséget, gyümölcsöt, hanem jóval később, amikor a gyógykezelését fizeti.
Fotó: Borbély Fanni
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Security Agency, EFSA) 2023-ban készült kutatási eredményeiről a Tudatos Vásárlók Egyesülete (simán lehet 12 féle vegyszer is a határérték közelében, ilyen az európai zöldségek és gyümölcsök vegyszerszennyezettsége) készített egy nagyon átfogó összesítést, ebből szemlézek pár sokatmondó adatot. A kutatás 2021-es adatokra épült, 13 845 minta alapján, amelyeket az Európai Unió országaiból, valamint Izlandról és Norvégiából gyűjtöttek.
Fotó: Borbély Fanni
A kutatási eredmény alapján a minták 58,1 százalékában nem volt kimutatható vegyszermaradék, 39,8 százaléka tartalmazott kimutatható peszticid maradékot, de a megengedett határérték alatt, 2,1 százalékban viszont túllépte a megengedett határértéket. Ezeket az eredményeket akár jónak is mondhatnánk, ha nem lenne pár tény, ami viszont jócskán árnyalja ezt a képet. A megengedett határértéket úgy számítják ki, hogy kizárólag azt az egy vegyszert veszik alapul, mintha semmilyen más vegyszer nem lenne mellette. Ehhez képest a kutatásban a két legtöbbféle vegyszert tartalmazó zöldség egy kambodzsai eredetű paprika 28, és egy török szőlő volt 19 különféle vegyszermaradékkal.
Fotó: Pinti Attila
Valószínűleg az olvasónak is egyértelmű, hogy ha egy terményben mind a 28 vegyszermaradék éppen határérték alatt van, valószínűleg jóval veszélyesebb az egészségünkre, mintha csak egyféle vegyszer lenne benne a határérték alatt. A szabályozás szerint viszont mindkettő biztonságban fogyasztható. Ráadásul
mindig csak egyféle vegyszert figyelnek. Ugyanakkor fontos szempont az is, hogy a hormonkárosító anyagok használata még mindig legális az EU-ban, bár már régóta nagy a nyomás a kivonásuk érdekében, ez még nem történt meg. Érdekes adat az is, hogy ha a kutatásban egy modernebb, érzékenyebb műszert használtak volna, akkor a szinte 40 százalék helyett akár 85-90 százalékban is kimutatható lenne a vegyszermaradék, és csupán 10-15 százalékban nem.
Fotó: Orbán Orsolya
Összességében, amit a vizsgálat alapján megtudhatunk, hogy az európai termelésből származó zöldségek és gyümölcsök kevésbé tartalmaznak vegyszereket (2 százalék), mint az EU-n kívülről érkezők (10,3 százalék); a termények több mind negyede (26,4 százalék) többféle vegyszermaradékot is tartalmazott; a bio élelmiszerekben még mindig elhanyagolható a kimutatható vegyszermaradék; a legszennyezettebb zöldségek és gyümölcsök az alma, csemegeszőlő, eper, banán, grapefruit, narancs, körte, barack, kaliforniai paprika, mazsola, szárított zöldfűszerek.
Fotó: Orbán Orsolya
Egyértelmű, hogy nem minden helyi termék vegyszermentes, viszont mivel közelebb van hozzánk a hely, ahol termelik őket, sokkal könnyebb információkat gyűjteni arról, vajon milyen és mennyi vegyszert használtak a termesztés során. Fontosabb szempontnak tartom a vegyszermentességet annál, hogy az adott termény helyi gazdaságból származik-e, ugyanakkor
Így aztán, ha sikerül begyűjtenem, akkor mindig befőzök vagy fagyasztok belőle egy nagyobb adagot. Télen még mindig előnyben részesítek egy vegyszermentes gyümölcsből általam készült tartósítószermentes befőttet, mint az agyonvegyszerezett, többezer kilométert utazó „friss” gyümölcsöt.
Egy szó, mint száz, a bio zöldség, gyümölcs, ha az valóban vegyszermentes, akkor megéri az árát, hiszen jóval több a tápanyag benne, nem rombolja sem az egészségünket, sem a természeti környezetünket. Elég belőle kevesebb is, és fel tudjuk használni szinte minden darabkájukat a héjuktól a szárukon át a levelekig (ha azok ehetőek), nem kell halmozott vegyszermaradványoktól félnünk, így minimálisra csökkenthetjük a pazarlásunkat. Mindezt figyelembe véve, talán már nem is olyan drága.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
Az ötvenesek klubjába idén belépő Vetró B. Sebestyén András képzőművész családban született, de már hatodikos korában gitárt vett a kezébe. Szombat este fiatal évei városában, Kézdivásárhelyen koncertezik.
A májusi időszak sok ehető gombát tartogat számunkra, nemsokára megjelennek a sokak által kedvelt vadon termő csiperkék is. Addig is ismerkedjünk meg egy nagyon ízletes ehető taplófajjal, a pisztricgombával.
Festett kövek, bibliai idézetek és személyes üzenetek is várják majd a zarándokokat Csíksomlyón. A Csíksomlyói kövek kezdeményezés célja, hogy apró ajándékokon keresztül hozzon közelebb egymáshoz embereket és közösségeket.
Közel száz fellépő közreműködésével tartanak jótékonysági gálát május 23-án 18 órától a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A beérkező adományokat a daganatos megbetegedéssel küzdő csíkszeredai zenész, Nagy Tivadar számára ajánlják fel.
A fejes saláta tavasszal a piacok egyik legnépszerűbb zöldsége: nyersen, levesként vagy főzelékként is elkészíthető. Vitaminokban gazdag, könnyű és sokoldalú alapanyag, amely számos konyhában fontos szerepet kap.
Izgalmas időutazásra hívnak május 20-22. között a csíksomlyói Mária-kertbe: a Hunyadi napok tartalmas programjai között minden korosztály találhat kedvére valót.
szóljon hozzá!