
Fotó: Kristo Robert
Sok mindent hallottam és olvastam már a zöldség- és gyümölcstermesztésben használt vegyszerekről, de a legmegdöbbentőbb élményem, amitől valahogy kézzelfoghatóvá vált ez a fajta veszély számomra, amikor sok-sok éve anyukám kifacsart egy narancsot, és a tenyere narancssárga festékes lett. Azóta igyekszem, amennyire lehet, vegyszermentes terményeket tenni a magam és családom tányérjára.
2025. május 04., 08:002025. május 04., 08:00
Ennek természetesen egyik legkézenfekvőbb módja, hogy megtermeljük magunknak az élelmünk egy részét, ami persze egyáltalán nem fedi a szükségleteinket, de ha vásárolnom kell, akkor is próbálok inkább a bio felhozatalból választani.
ezért csak bátorítani tudok mindenkit, ha teheti, támogassa őket és a saját egészségét azzal, hogy tőlük vásárol.
Fotó: Orbán Orsolya
Igen, már hallom is, hogy „de annyira drága”. Én azt mondanám erre, hogy nem a valóban vegyszermentes helyi zöldség a drága, hanem a szinte minden boltban fellelhető „konvencionális” termesztésből származó zöldség túl olcsó (milyen visszás, hogy a nem természetközeli monokultúrás, rengeteg vegyszert használó gazdálkodási formát nevezzük „konvencionálisnak”, a vegyszermentessel szemben). Merthogy ebben a túl olcsó árban nincsen benne annak költsége, hogy a termesztéssel exponenciálisan csökken a biodiverzitás,
sőt még annak a sok gyógyszernek a költsége sincs benne, amit a sok vegyszer miatt kialakuló betegségeink kezelésére költünk pár évtizeddel később. Ezeket a költségeket nem a nagytermelő fizeti meg, hanem a problémákhoz legközelebb élő lakosság, meg persze a végső fogyasztó, csak nem pont akkor, amikor megvásárolja a zöldséget, gyümölcsöt, hanem jóval később, amikor a gyógykezelését fizeti.
Fotó: Borbély Fanni
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Security Agency, EFSA) 2023-ban készült kutatási eredményeiről a Tudatos Vásárlók Egyesülete (simán lehet 12 féle vegyszer is a határérték közelében, ilyen az európai zöldségek és gyümölcsök vegyszerszennyezettsége) készített egy nagyon átfogó összesítést, ebből szemlézek pár sokatmondó adatot. A kutatás 2021-es adatokra épült, 13 845 minta alapján, amelyeket az Európai Unió országaiból, valamint Izlandról és Norvégiából gyűjtöttek.
Fotó: Borbély Fanni
A kutatási eredmény alapján a minták 58,1 százalékában nem volt kimutatható vegyszermaradék, 39,8 százaléka tartalmazott kimutatható peszticid maradékot, de a megengedett határérték alatt, 2,1 százalékban viszont túllépte a megengedett határértéket. Ezeket az eredményeket akár jónak is mondhatnánk, ha nem lenne pár tény, ami viszont jócskán árnyalja ezt a képet. A megengedett határértéket úgy számítják ki, hogy kizárólag azt az egy vegyszert veszik alapul, mintha semmilyen más vegyszer nem lenne mellette. Ehhez képest a kutatásban a két legtöbbféle vegyszert tartalmazó zöldség egy kambodzsai eredetű paprika 28, és egy török szőlő volt 19 különféle vegyszermaradékkal.
Fotó: Pinti Attila
Valószínűleg az olvasónak is egyértelmű, hogy ha egy terményben mind a 28 vegyszermaradék éppen határérték alatt van, valószínűleg jóval veszélyesebb az egészségünkre, mintha csak egyféle vegyszer lenne benne a határérték alatt. A szabályozás szerint viszont mindkettő biztonságban fogyasztható. Ráadásul
mindig csak egyféle vegyszert figyelnek. Ugyanakkor fontos szempont az is, hogy a hormonkárosító anyagok használata még mindig legális az EU-ban, bár már régóta nagy a nyomás a kivonásuk érdekében, ez még nem történt meg. Érdekes adat az is, hogy ha a kutatásban egy modernebb, érzékenyebb műszert használtak volna, akkor a szinte 40 százalék helyett akár 85-90 százalékban is kimutatható lenne a vegyszermaradék, és csupán 10-15 százalékban nem.
Fotó: Orbán Orsolya
Összességében, amit a vizsgálat alapján megtudhatunk, hogy az európai termelésből származó zöldségek és gyümölcsök kevésbé tartalmaznak vegyszereket (2 százalék), mint az EU-n kívülről érkezők (10,3 százalék); a termények több mind negyede (26,4 százalék) többféle vegyszermaradékot is tartalmazott; a bio élelmiszerekben még mindig elhanyagolható a kimutatható vegyszermaradék; a legszennyezettebb zöldségek és gyümölcsök az alma, csemegeszőlő, eper, banán, grapefruit, narancs, körte, barack, kaliforniai paprika, mazsola, szárított zöldfűszerek.
Fotó: Orbán Orsolya
Egyértelmű, hogy nem minden helyi termék vegyszermentes, viszont mivel közelebb van hozzánk a hely, ahol termelik őket, sokkal könnyebb információkat gyűjteni arról, vajon milyen és mennyi vegyszert használtak a termesztés során. Fontosabb szempontnak tartom a vegyszermentességet annál, hogy az adott termény helyi gazdaságból származik-e, ugyanakkor
Így aztán, ha sikerül begyűjtenem, akkor mindig befőzök vagy fagyasztok belőle egy nagyobb adagot. Télen még mindig előnyben részesítek egy vegyszermentes gyümölcsből általam készült tartósítószermentes befőttet, mint az agyonvegyszerezett, többezer kilométert utazó „friss” gyümölcsöt.
Egy szó, mint száz, a bio zöldség, gyümölcs, ha az valóban vegyszermentes, akkor megéri az árát, hiszen jóval több a tápanyag benne, nem rombolja sem az egészségünket, sem a természeti környezetünket. Elég belőle kevesebb is, és fel tudjuk használni szinte minden darabkájukat a héjuktól a szárukon át a levelekig (ha azok ehetőek), nem kell halmozott vegyszermaradványoktól félnünk, így minimálisra csökkenthetjük a pazarlásunkat. Mindezt figyelembe véve, talán már nem is olyan drága.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
szóljon hozzá!