Hirdetés
Hirdetés

Vegyszerek a zöldségekben, gyümölcsökben

•  Fotó: Kristo Robert

Fotó: Kristo Robert

Sok mindent hallottam és olvastam már a zöldség- és gyümölcstermesztésben használt vegyszerekről, de a legmegdöbbentőbb élményem, amitől valahogy kézzelfoghatóvá vált ez a fajta veszély számomra, amikor sok-sok éve anyukám kifacsart egy narancsot, és a tenyere narancssárga festékes lett. Azóta igyekszem, amennyire lehet, vegyszermentes terményeket tenni a magam és családom tányérjára.

Haba Tünde

2025. május 04., 08:002025. május 04., 08:00

Ennek természetesen egyik legkézenfekvőbb módja, hogy megtermeljük magunknak az élelmünk egy részét, ami persze egyáltalán nem fedi a szükségleteinket, de ha vásárolnom kell, akkor is próbálok inkább a bio felhozatalból választani.

Ma már itt Csíkban is vannak lelkes fiatal termelők, akik vegyszermentes zöldségeket termesztenek,

ezért csak bátorítani tudok mindenkit, ha teheti, támogassa őket és a saját egészségét azzal, hogy tőlük vásárol.

•  Fotó: Orbán Orsolya Galéria

Fotó: Orbán Orsolya

Igen, már hallom is, hogy „de annyira drága”. Én azt mondanám erre, hogy nem a valóban vegyszermentes helyi zöldség a drága, hanem a szinte minden boltban fellelhető „konvencionális” termesztésből származó zöldség túl olcsó (milyen visszás, hogy a nem természetközeli monokultúrás, rengeteg vegyszert használó gazdálkodási formát nevezzük „konvencionálisnak”, a vegyszermentessel szemben). Merthogy ebben a túl olcsó árban nincsen benne annak költsége, hogy a termesztéssel exponenciálisan csökken a biodiverzitás,

megmérgezik a talajvizeinket, tönkreteszik a talajt, alulfizetik a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkásokat,

sőt még annak a sok gyógyszernek a költsége sincs benne, amit a sok vegyszer miatt kialakuló betegségeink kezelésére költünk pár évtizeddel később. Ezeket a költségeket nem a nagytermelő fizeti meg, hanem a problémákhoz legközelebb élő lakosság, meg persze a végső fogyasztó, csak nem pont akkor, amikor megvásárolja a zöldséget, gyümölcsöt, hanem jóval később, amikor a gyógykezelését fizeti.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Security Agency, EFSA) 2023-ban készült kutatási eredményeiről a Tudatos Vásárlók Egyesülete (simán lehet 12 féle vegyszer is a határérték közelében, ilyen az európai zöldségek és gyümölcsök vegyszerszennyezettsége) készített egy nagyon átfogó összesítést, ebből szemlézek pár sokatmondó adatot. A kutatás 2021-es adatokra épült, 13 845 minta alapján, amelyeket az Európai Unió országaiból, valamint Izlandról és Norvégiából gyűjtöttek.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A kutatási eredmény alapján a minták 58,1 százalékában nem volt kimutatható vegyszermaradék, 39,8 százaléka tartalmazott kimutatható peszticid maradékot, de a megengedett határérték alatt, 2,1 százalékban viszont túllépte a megengedett határértéket. Ezeket az eredményeket akár jónak is mondhatnánk, ha nem lenne pár tény, ami viszont jócskán árnyalja ezt a képet. A megengedett határértéket úgy számítják ki, hogy kizárólag azt az egy vegyszert veszik alapul, mintha semmilyen más vegyszer nem lenne mellette. Ehhez képest a kutatásban a két legtöbbféle vegyszert tartalmazó zöldség egy kambodzsai eredetű paprika 28, és egy török szőlő volt 19 különféle vegyszermaradékkal.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Valószínűleg az olvasónak is egyértelmű, hogy ha egy terményben mind a 28 vegyszermaradék éppen határérték alatt van, valószínűleg jóval veszélyesebb az egészségünkre, mintha csak egyféle vegyszer lenne benne a határérték alatt. A szabályozás szerint viszont mindkettő biztonságban fogyasztható. Ráadásul

a kutatások egyelőre nem térnek ki az egyazon terményben lévő többféle vegyszermaradék kölcsönhatásaira és azok hatásaira az emberi szervezetben,

mindig csak egyféle vegyszert figyelnek. Ugyanakkor fontos szempont az is, hogy a hormonkárosító anyagok használata még mindig legális az EU-ban, bár már régóta nagy a nyomás a kivonásuk érdekében, ez még nem történt meg. Érdekes adat az is, hogy ha a kutatásban egy modernebb, érzékenyebb műszert használtak volna, akkor a szinte 40 százalék helyett akár 85-90 százalékban is kimutatható lenne a vegyszermaradék, és csupán 10-15 százalékban nem.

•  Fotó: Orbán Orsolya Galéria

Fotó: Orbán Orsolya

Összességében, amit a vizsgálat alapján megtudhatunk, hogy az európai termelésből származó zöldségek és gyümölcsök kevésbé tartalmaznak vegyszereket (2 százalék), mint az EU-n kívülről érkezők (10,3 százalék); a termények több mind negyede (26,4 százalék) többféle vegyszermaradékot is tartalmazott; a bio élelmiszerekben még mindig elhanyagolható a kimutatható vegyszermaradék; a legszennyezettebb zöldségek és gyümölcsök az alma, csemegeszőlő, eper, banán, grapefruit, narancs, körte, barack, kaliforniai paprika, mazsola, szárított zöldfűszerek.

•  Fotó: Orbán Orsolya Galéria

Fotó: Orbán Orsolya

Egyértelmű, hogy nem minden helyi termék vegyszermentes, viszont mivel közelebb van hozzánk a hely, ahol termelik őket, sokkal könnyebb információkat gyűjteni arról, vajon milyen és mennyi vegyszert használtak a termesztés során. Fontosabb szempontnak tartom a vegyszermentességet annál, hogy az adott termény helyi gazdaságból származik-e, ugyanakkor

itt Székelyföldön még jóval több lehetőségünk van egyszerre vegyszermentes és helyi zöldséghez és gyümölcshöz jutni, mint egy nagyvárosban.

Így aztán, ha sikerül begyűjtenem, akkor mindig befőzök vagy fagyasztok belőle egy nagyobb adagot. Télen még mindig előnyben részesítek egy vegyszermentes gyümölcsből általam készült tartósítószermentes befőttet, mint az agyonvegyszerezett, többezer kilométert utazó „friss” gyümölcsöt.

Hirdetés

Egy szó, mint száz, a bio zöldség, gyümölcs, ha az valóban vegyszermentes, akkor megéri az árát, hiszen jóval több a tápanyag benne, nem rombolja sem az egészségünket, sem a természeti környezetünket. Elég belőle kevesebb is, és fel tudjuk használni szinte minden darabkájukat a héjuktól a szárukon át a levelekig (ha azok ehetőek), nem kell halmozott vegyszermaradványoktól félnünk, így minimálisra csökkenthetjük a pazarlásunkat. Mindezt figyelembe véve, talán már nem is olyan drága.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 13., péntek

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben

Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.

Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Mi a jó kolbász titka? – videó

Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?

Mi a jó kolbász titka? – videó
Mi a jó kolbász titka? – videó
2026. február 13., péntek

Mi a jó kolbász titka? – videó

2026. február 12., csütörtök

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény

A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.

A tavasz első hírnökei
A tavasz első hírnökei
2026. február 12., csütörtök

A tavasz első hírnökei

Hirdetés
2026. február 11., szerda

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben

Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.

Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
2026. február 10., kedd

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad

A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?

Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
2026. február 10., kedd

Egy pohár frissesség a könyv mellé

A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.

Egy pohár frissesség a könyv mellé
Egy pohár frissesség a könyv mellé
2026. február 10., kedd

Egy pohár frissesség a könyv mellé

Hirdetés
2026. február 09., hétfő

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát

Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.

Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
2026. február 09., hétfő

Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva

Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.

Komfort és könnyedség: jól ismert fogások újragondolva
2026. február 08., vasárnap

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai

Pablo cicának ma jó napja volt.

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
Péter Beáta: Pablo cica víg napjai
2026. február 08., vasárnap

Péter Beáta: Pablo cica víg napjai

Hirdetés