
A hatodik osztályos csapat az Örökségünk Őrei verseny keretében a csíkszentimrei plébániatemplomot fogadta örökbe
Fotó: András Éva archívuma
A CSÍKszentimreI TEMPLOMOSOK csapata az Örökségünk Őrei versenyben a helyi plébániatemplom értékeit népszerűsíti. A hatodikos diákok játékos programokkal, közösségi eseményekkel keltik életre a műemléket.
2026. január 23., 08:442026. január 23., 08:44
Az Örökségünk Őrei verseny keretében a CSÍKszentimreI TEMPLOMOSOK nevű, hatodik osztályos diákcsapat a csíkszentimrei plébániatemplomot fogadta örökbe. A csapatot András Éva tanárnő vezeti, aki helytörténészként segíti a fiatalokat abban, hogy felfedezzék és bemutassák a település egyik legfontosabb műemlékét.
A verseny célja, hogy
A TEMPLOMOSOK ezt aktív közösségi jelenléttel, előadásokkal és játékos programokkal valósítják meg. Facebook-oldalukon rendszeresen osztanak meg érdekességeket a templom történetéről, többek között azt is, hogy a torony 1463-ban épült, amit a beépített gerendák évgyűrűinek vizsgálata igazol.
Kisiskolásokat is buzdítottak arra, hogy tekintsenek más szemmel a helyi örökségre
Fotó: András Éva archívuma
A csapat egyik meghatározó élménye az volt, amikor a versenyre való jelentkezés után felkeresték Veress Sándor csíkszentimrei plébánost. A lelkipásztor szeretettel fogadta őket, és egy felfedező jellegű templomlátogatásra hívta a diákokat. A Csíkszentimre értékei óra keretében a tanulók
megvizsgálták a szentélyt, a fő- és mellékoltárokat, valamint a liturgikus tárgyakat.
A csapat január 23-án közösségi eseményt is szervez: templombemutatást tartanak az „őrök” vezetésével, „A mi templomunk” címmel rajzkiállítást nyitnak a kisiskolások munkáiból, a kicsiknek kincskeresést, a nagyobbaknak Kahoot-kvízt rendeznek. A CSÍKszentimreI TEMPLOMOSOK hitvallása szerint értékük nemcsak műemlék, hanem élő közösségi tér is – olyan örökség, amelyben ma is élet van.
A csapat tagjai: Ilyés Kamilla, Kencse Sugárka, Kolumbán Áron, Lőrincz Bence, Lukács Boglárka, Szőke Gábor-Bence diákok, valamint András Éva vezetőtanárként.
A csapat vezető tanára András Éva, aki helytörténészként irányítja a diákok munkáját
Fotó: András Éva archívuma
Sorozatunkban – továbbra is a csendéleteknél maradva – ezúttal egy különös darabra esett a választásunk: T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.
szóljon hozzá!