Régi asztal újragondolva: furnírlemezek leszedve, lábak türkízre festve, teteje enyhén csiszolva
Fotó: Hajnal Csilla
Olvasóink otthonáról készült fotókat, személyes tereik történetét várjuk, hogy egymástól is inspirálódhassunk lakberendezés, dekoráció és tereink használata kapcsán. Kezdeném a saját otthonom egyik részletének bemutatásával, amely néhány hete igazi elvonulós, kávézgató sarokká színesedett.
2017. május 23., 14:412017. május 23., 14:41
2017. május 29., 16:022017. május 29., 16:02
Azok számára hirdet inspirációs játéksorozatot a Liget portál, akik úgy érzik, nem élet az élet lakberendezés, otthondekorálás, bútorfelújítás, tárgyak funkcióinak újragondolása nélkül. Nem versengés ez, nem is jár fizikai nyereménnyel. A lényeg, hogy betekintsünk egymás otthonába, megmutathassuk egymásnak ötleteinket lakberendezés, dekoráció, felújítás terén, és inspirálódhassunk egymástól. A liget@liget.ro címre várjuk olvasóink történeteit otthonaikról, kedvenc lakássarkaikról, ahova szívesen kuckóznak be egy könyvvel, kávéval, önmagukkal, vagy csak egyszerűen büszkék erre a térre, megnyugtatja őket, valahányszor ránéznek. A beérkezett történeteket és fotókat a Ligeten tesszük közzé.
Kezdeném a saját személyes terem, nyári kuckóm bemutatásával, amely legújabban az erkélyen kapott helyet. Egy marosvásárhelyi tömbház negyedik emeletén lakunk, ezért az erkélyünk csendjét legfeljebb csak az előttünk magasló fenyőfán csicsergő feketerigók és társaik „zavarják”, így tökéletes hely az elvonulásra. Mióta tényleg tavasz van – és nem csak a naptár szerint – sokat ülünk odakint a gyerekekkel, néha ott reggelizünk vagy vacsorázunk (az ebédre szánt levest még nem mertem végiglocsogtatni a nappalin), kávézunk, a cigarettázó vendégeink kedvenc helye.
Félig zárt erkély, esőben sem mennek tönkre a bútorok
Fotó: Hajnal Csilla
A szüleimnél találtam egy régi fából készült kerekasztalt, bár kicsit lehetne szélesebb az átmérője, de így is megfelel a célnak, legalább kevés helyet foglal. Pár óra alatt „felújítottuk”.
A székek váltják egymást – a vasszéket kivéve, ő stabil „erkélylakó”, na meg a színes párnák is jönnek-mennek (vagy repülnek)
Fotó: Hajnal Csilla
Ez azért idézőjeles felújítás, mert igazából nem vesződtünk vele sokat, csak leszedtük az alján és tetején éktelenkedő és a pár évtizede teljesen tönkrement furnérlemezt, lecsiszoltam kis méretű smirglivel a tetejét, és lefestettem a lábait a kréta alapú ASCP festék Provence árnyalatával, akárcsak pár kaspót, csupán az összhang kedvéért.
A nappali kanapéjáról nézve is megnyugtató látvány a színes erkély
Fotó: Hajnal Csilla
A tetejét direkt nem festettem le, kell a kontraszt, másként túl unalmas lenne. Pár széket hordtam ki melléje, növényeket, egy kávéról – mi másról??? :) – szóló feliratos törlőkendőt akasztottam a falra, és egy gyékényfalvédőt tettem körbe a teraszra, hogy eltakarja a rideg, fehér falakat, amelyek amúgy sem a legtökéletesebbek.
Túl sokat nem foglalkoznak a gyerekek az ablak alatti krétafallal, de jól néz ki
Fotó: Hajnal Csilla
Az erkély ablak alatti részét fekete krétafestékkel festettük le, gondolván, hogy a gyerekek majd órákon át rajzolni fognak ott, amig mi nyugodtan kávézgatunk mellettük. Nos, mondanom sem kell, hogy ez meg is maradt a gondolat szintjén, azóta sem hozza őket öt percnél hosszabb ideig lázba a krétafal, de nem bántam meg, sőt, egész jól mutat.
Néhai karácsonyfánk megmaradt törzse a sarokban várja, hogy kezdjünk vele valamit. Addig is akasztónak használjuk
Fotó: Hajnal Csilla
Sajnos az egy évben egyszer használt szánkóinkat is itt tároljuk, de legalább jó sok helyet foglalnak… A gyerekek, mondjuk, élvezik, és sokszor játszanak is velük, CSAK ezért nem szabadulok meg tőlük. A karácsonyról maradt fenyőfa törzsét nem dobtuk ki, azzal a céllal, hogy majd csak kitalálunk neki is valami kreatív funkciót, de addig is betuszkoltuk a teraszsarokba, és pár dekorációs elemet is ráakasztottunk, mintha a látvány része lenne, pedig nem is az. Illetve most már az. :) Kíváncsi vagyok, mikor fogunk kitalálni neki valami igazi szerepet…
Nem a gyerekek írnak az ablakpárkány alatti krétafestékkel átkent falra
Fotó: Hajnal Csilla
És persze az elengedhetetlen párnák, amelyek otthonossá, nappalihatásúvá teszik a kinti teret. Este, illetve sötétben ritkán használjuk az erkélyt, főleg a gyerekek „nem érnek rá” ilyenkor, mert mire besötétedik, ők elalszanak, és néha én is. :)
Az asztallapot nem festettem le, kell a kontraszt, másként unalmas lenne a bútordarab
Fotó: Hajnal Csilla
A lakást ízlésesen felújítva vásároltuk meg tavaly, a konyhából felszedett csempét a teraszon rakták le az előző tulajdonosék, így kicsit retró hatású lett ez a tér, de kellemes látvány.
Az asztal durva hatású, természetes felületén minden jól érvényesül. Még a kávé is
Fotó: Hajnal Csilla
Egy színtelen lazúrfesték még ráférne, csak hogy ne kezdje ki az idő vasfoga
Fotó: Hajnal Csilla
Annak ellenére, hogy csupán pár hónapig élvezhetjük még ezt a kis zugot – vagy pont ezért – szeretünk itt lenni, kávézni, enni, feketerigókat hallgatni. S persze gyakran kerülnek ki újabb dekorációs elemek, párnák, székek, növények, mert jó ezt a helyet mindig újragondolni. Korántsem tökéletes, de pont ezért jó, így mindig lehet alakítani, szépíteni.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!