Salamon József ünnepi szónok a csíksomlyói megtartó erőről

„A Lelket kell megjeleníteni, együttlétben, kérve és várva az évszázados lélekkiáradást, amit egyesít minket a nyeregben. Ezt a Lelket semmiképp nem szabad elveszíteni. De a csíksomlyói búcsúra érkezők találkoznak azzal az Édesanyával is, akinek jelenlétét mindig meg lehet tapasztalni ezen a helyen. A Szűzanya mindig kimondja az igent, és nekünk is ki kell mondanunk az igent ott, a nyeregben.”

Akik megvédték a nagy püspököt

A jelenlegi gyimesbükki plébános korábban Ditróban, Szászrégenben, Óradnán, valamint Gyergyóhodoson és Galócáson szolgált, 2004-től hirdeti az igét a közigazgatásilag Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükkön. Ez a település, közösség eddig is bekapcsolódott a csíksomlyói búcsúba, hiszen zarándokvonatok érkeztek oda, és a közösség tagjainak egy része mindig gyalog tette meg a távot Csíksomlyóig. Salamon József felemlegette, hogy a gyimesbükki közösségnek mindig  nagyon fontos volt a búcsú, de nemcsak az: 1949-ben, amikor Márton Áron püspök Gyimesbükkön bérmált meg több száz csángó fiatalt, a kommunista hatalom őrizetbe akarta venni, de a gyimesi csángók testükkel  élő bástyát alkotta,k és úgy kísérték be a lovon ülő püspököt Csíksomlyóra, ahol megtartotta az utolsó szentbeszédét. Salamon József szerint akkor aggódó szeretettel a nyáj és a pásztor együtt volt. 

A valóságos ottlétet nem lehet helyettesíteni

„Idén is nagyon várták a helybéliek, hogy legyen hivatalos bejelentés a búcsú megtartásáról, és kétszázan iratkoztak fel, hogy eljönnek Csíksomlyóra. Most úgy gondolom, hogy egy családias, bensőséges ünnep lesz a nyeregben, hiszen külföldiek nem tudnak eljönni. Pedig nagyon kívánkoznak, többen jelezték nekem is, hogy vágynak ott lenni. Persze a médián keresztül is be lehet kapcsolódni, de a jelenlétet, a valóságos ottlétet azzal nem lehet helyettesíteni. Nemrég olvastam, hogy jelentős különbség van aközött, hogy egy dobozból nézed, hallgatod a népzenét, néptáncot, vagy a muzsikusok előtted húzzák a nótát, és te megölelve a párod rophatod a táncot.

Hiszen ünnepelni gyűlünk össze, a Szentlélek kiáradásának, az egységnek a megtapasztalására, hogy megérezzük, hogy a múltunk, jelenünk és jövőnk össze van kötve, s hogy feltöltődve menjünk haza és máris készüljünk a következő szent alkalomra.”

Az ünnep hazahúzó ereje

Salamon József megosztott velünk egy kis történetet is, amit egy gyimesi fiatal mesélt neki, aki külföldön dolgozott. A fiú nagyon szeretett volna hazajönni a búcsúra, de nem engedték meg, hogy hazatérjen, hogy barátaival, családjával együtt elmehessen Csíksomlyóra. Munka közben félrevonulva elsírta magát, lélekben hallotta a csengettyűk hangját, az énekeket, és megfogalmazta: hadd el külföld, mert többet nem fogsz te itt tartani engem, s hazatért. Nem akart többet hiányozni Csíksomlyóról, a Nyeregből.

Az ünnepi búcsús szentmisét délután fél 1-től a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben mutatják be.