Római katonák szerepében: amikor a történészek a történelembe bújnak
Megihlette a történészeket a történelem: már szabadidejükben is a római kort idézik
Sisak, páncél, szandál az öltözete egy római katonának, a fegyvere pedig a pajzs, a kard és a tőr. Sokáig csak múzeumban vagy filmekben láthattunk ilyen autentikus római katonát, két éve immár, hogy marosvásárhelyi történészek is megelevenítik a második század harcosait.
Szász Cs. Emese
2018. február 05., 15:372018. február 05., 15:37
2016 júniusában alakult meg a Milites Marisensis, vagyis Maros menti katonák elnevezést viselő hagyományőrző egyesület, de az ötlet még egy 2014-es mikházi Római fesztiválon megszületett, amikor Szász Bálint történészt is megkérték, hogy öltözzön be római katonának, mert nincs, aki bemutassa, milyen is az. „Akkor beszéltük már Fábián István tanárommal, hogy jó lenne egy római hagyományőrző egyesületet létrehozni. Végül az egyesület csak rá két évre alakult meg,
– meséli az egyesület alelnöke, Szász Bálint. Hozzáteszi, ez meg is felelt sok tagnak, ugyanis sokan éppen a római korra szakosodtak, így szakértőként is tudják, hogy nézett ki egy római katona, mit csinált és hogyan harcolt.
A pajzzsal is harcoltak
A hagyományőrzők azt a római segédcsapatot próbálják megeleveníteni, amelyik a Marosvásárhelyhez közeli Mikházán és Sóváradon állomásozott. Ez meghatározza a viseletüket, de még a fegyvernemüket is. A római katona tábori öltözéke ugyanis barna tunika volt, hagyományosan bőrből készült szandállal vagy csizmával.
A harcra készülő és a tábori öltözék, felszerelés
A csatatéren pedig sisakot viseltek, a gallok és a görögök sisakjához hasonló, félgömb alakú, néha taréjjal díszített sisakhoz arc- és tarkóvédő is tartozott, emellett a test jó részét fedő páncélzat is a felszerelés fontos eleme volt. Fegyverük a kard és a tőr, na meg a pajzs is.
– magyarázza Szász Bálint. Hozzáteszi: íjakat például azért nem használnak, mert a mai Maros megyében állomásozó segédcsapatnak nem voltak íjászai.
Huszonkét kiló a katonán
A hagyományőrző csoport múzeumi tárgyak, régészeti leletek alapján készíttette el az egykori római öltözék és felszerelés hiteles mai másolatait, az eredmény hűen tükrözi a 180-200-as évek eleji, Maros megyében is állomásozó katonák viseletét.
A teknős alakzat. Tipikus római harci taktika
Éppen csak a barna tunika anyagát nem tudták korhűen létrehozni, ugyanis a rómaiak annak idején olyan lenszerű anyagot használtak, ami már nincs. Na, meg a ruházat mérete is más, hiszen a rómaiak akkor kisebbek voltak, mint a mai férfiak. A római katona átlagosan 170-175 centiméter magas volt, nem érték el a 180-185 centimétert. A felszerelés nem csak kinézetben korhű, súlyában is, hiszen annak idején is
„A sisakunk két kilós, a páncélzat tíz kiló összesen, a pajzs hét és fél kiló. Mindennel együtt olyan 22 kilót visel magán a mai római katona” – mutat rá Szász Bálint.
Téli tábor. A hóban is gyakorolták a hadászatot
Hozzáteszi: az elmúlt évben a ruházat és felszerelés egy részét legyártották, a páncélzatot, sisakokat, pajzsokat viszont még mindig a gyulafehérvári hagyományőrzőktől kölcsönözik, de természetesen terveik közt szerepel a teljes felszerelés beszerzése.
Megtámadott dák vár
A Milites Marisensis tagjai ugyanakkor nem csak kinézetben utánozzák az egykori harcosokat, minden héten edzést tartanak, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az állóképességre, de az egykori római harctípusokat, az alakzatba rendeződést is gyakorolják: a teknősbéka alakzatot, a nyílvessző alakzatot, de még a római ostromot is. Nem csoda: a hagyományőrző egyesület különböző római és dák fesztiválokon szokott megjelenni, ahol nem csak a római kinézetet, de a harcot is be kell mutatni. Az alakzatok bemutatója után rendszerint megtámadnak egy „dák várat”, és megpróbálják bevenni azt – meséli az egyesület alelnöke.
Teljes harci díszben. Fesztiválokon is bemutatják a római katonát
A Maros menti katonák amúgy nemrég értek haza egy téli táborból, ahol többek közt a különböző római harctípusokat gyakorolták a hóban, ez igazi újdonság volt számukra is. Most még pihennek picit, de áprilisban elkezdődnek a fesztiválok, amelyeken szép számmal képviseltetik magukat: több romániai korhű fesztivál mellett Ukrajnába, Oroszországba, Svájcba és Ausztriába is szoktak járni, hogy megmutassák, hogyan nézett ki és hogyan harcolt a 2. század római harcosa.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!