
Betlehemes. Üvegújrahasznosítás mesterfokon
Fotó: Szabó Ildikó személyes archívuma
Környezetmérnökként talán még jobban látja, milyen nagy gondot okoz a világnak a rengeteg hulladék, ezért az üveghulladék feldolgozásának egy olyan módját választotta, amely mindamellett, hogy vidékünkön ritkaságszámba megy, örömszerzésnek sem utolsó. Szabó Ildikó mesélt az Inizza márkanév alatt készült üvegcsodákról.
2022. december 22., 20:532022. december 22., 20:53
Azt is mondhatnánk, hogy Dániának köszönheti azt a hobbit, ami ma már a megélhetését biztosítja. Ildikó ugyanis ebben az észak-európai skandináv országban ismerkedett meg az üvegrogyasztás technikájával, és immár négy éve üvegező műhelyében ezzel a technikával készít használati- és dísztárgyakat, üvegékszereket.
Szabó Ildikó kezében átértékelődik az üvegtörmelék, s ha nem is az üvegező legjobb barátja, de talán az egyik leggyakoribb vendége. Innen szerzi be ugyanis az általa felhasznált üveg egy részét, míg a speciális üveget külföldről rendeli. Ez már újrahasznosítás a javából, az általa készített tárgyak pedig valódi ökodesign termékek. Ildikó történetének kezdete valamikor 2013-ra tehető, ekkor költözött Dániába, ahol hétvégenként többféle kreatív kurzust is kipróbált, amíg végül az üvegezést találta a legszimpatikusabbnak.
A kézdivásárhelyi Szabó Ildikó Dániában ismerkedett meg a az üvegroggyasztás technikájával
Fotó: Szabó Ildikó személyes archívuma
„Komolyabban kezdtem foglalkozni vele, több kurzust elvégeztem a négy év alatt, és úgy tértem haza, hogy itthon vásárolok majd egy kis kemencét, és hobbiszinten foglalkozok ezzel. Hazaköltöztem, jött egy pályázati lehetőség, sikeresen pályáztam, és ebből már nem is hobbi, hanem főállás lett, amit Dániának köszönhetek” – meséli. Azt még nevetve jegyzi meg, fél évet készült Dániában maradni, s végül négy év lett belőle. Bár nem hiszi, hogy visszatérne huzamosabb időre, de visszavágyik. S hogy mi hozta haza? A válasz egyszerű: a hegyek és a család.
Kis kézdivásárhelyi műhelyében, ahol helyet kap a kemence is, ékszerek, dísztárgyak és használati eszközök készülnek. Ez utóbbi két termékskála az üvegestől beszerezett kisebb-nagyobb üvegdarabokból, üveghulladékból, régi üvegablakokból, üvegekből készülnek.
Fotó: Szabó Ildikó személyes archívuma
„Különböző kerámiaformáim vannak, amelyekbe belehelyezem az üveget, és kemencébe teszem. A villanyárammal működő kemencét 820 Celsius-fokig tudom felmelegíteni, itt az üvegek körülbelül egy napot ülnek, mivel fokozatosan melegszik fel a benti hőmérséklet, és fokozatosan hűl vissza, hogy a bent lévő tárgyak ne repedjenek meg. A kemencében tulajdonképpen megolvad az üveg, és felveszi annak a kerámiaformának az alakját, amibe belekerült. Ha jól sikerül minden, nincs már más teendő vele, amint kiveszem a kemencéből. Így készülnek például a fakanáltartók vagy a különböző üvegtálak” – meséli Ildikó.
Fotó: Szabó Ildikó személyes archívuma
Aztán vannak olyan dekorációs tárgyak, amiket ő vág formára, por formájában lévő üvegfestékkel színez, majd kiéget. Az üveg megedződik – magyarázza –, keményebb állaga lesz, és nem utolsó sorban színes.
Az szinte meg sem lep, amikor megjegyzi, hogy a kezén folyamatosan van egy-két vágás, mert hát az üveg vág is és törik is. De az ő műhelyében teljesen más értelmet nyer, ha üveg törik össze. „Egy lyukacsos munkalapon dolgozok, hogy a vágás közben keletkezett üvegszilánk a réseken keresztül lehulljon. Üvegvágót és repesztőt használok, szükség esetén a csiszolás, fúrás vízben történik, hogy ne repedjen az üveg. Az ékszerek is ugyanolyan kedvesek számomra, mint a dísz- és használati tárgyak, amelyeket az első perctől készítek” – mondja.
Fotó: Szabó Ildikó személyes archívuma
Fotó: Szabó Ildikó személyes archívuma
Az általa készített különböző színekben pompázó üvegékszerek ma már nagyon népszerűek. Elmeséli, hogy a méretre vágott kis téglalap alakú üveg a hő hatására félgömbbé zsugorodik, s így lesznek belőlük például pompás fülbevalók.
„Beteszek a kemencébe egy kis kockára vágott üveget, és kiveszek egy bogyót. És amikor kikerül a kemencéből, igazán akkor következik egy sok türelmet igénylő folyamat, ugyanis, ha éppen fülbevaló készül, akkor meg kell keresni a hozzá legjobban illő párt. Ez a leghosszabb, megtalálni két lehető legegyformább darabot. Utána következik a csiszolás, ragasztás.
– tudom meg.
Fotó: Szabó Ildikó személyes archívuma
Több darabból összeolvasztott jópofa, színes manófigurákat mutat, ezek – magyarázza – mindegyike Bullseye üvegből készül. Hogy ez mit is fed? A Bullseye üvegeket kézzel hengerlik, és olyan magas minőségű színes üvegek, amelyeket kimondottan művészeti és építészeti felhasználásra gyártanak.
Fotó: Szabó Ildikó személyes archívuma
Nevetve jegyzi meg, mindig nagy izgalommal nyitja ki a kemence ajtaját, gyakran adódnak kellemes meglepetések is.
Nagyon szeretem, amit csinálok, hiszen kisgyermek korom óta bennem van az alkotói vágy és most kedvemre alkothatok” – mosolyog Ildikó.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!