Negyven éve kezdték el építeni Udvarhely első modern kórházát

köztük a volt Csíki Rajon Egészségügyi Igazgatóságának főorvosa, dr. Jakab Kálmán is. Csíkszeredában tüntetés és egy csapat elégedetlenkedő fogadta, dr. Bajkó Barnabás főorvossal, Kovács B. Mihály volt rajoni első titkárral. A csíkiak tiltakozása egészen Bukarestig ért. A gyorsan kialakult politikai, területi csörtében maga Ceaușescu bíráskodott, és a csíkiak javára döntött. A már Székelyudvarhelyen csírázó megyei, politikai adminisztráció kénytelen volt áthelyezni székhelyét Csíkszeredába, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság nemkülönben.

A hatalom stratégiájához tartozott a lakosság egészségügyi ellátásának kérdésköre is. A kórházépítések vonatkozásában Csíkszereda könnyedén, gondolkozás nélkül lépett. Így azonnal elkezdődött és felépült a Nagy Laji-dombon a regionális kapacitású megyei kórház, röpke két év alatt. Az udvarhelyi kórház megépülése bizonytalanná vált, és évekre elhúzódott, bár a lakosság, de a szakmai és a politikai elit is ragaszkodott a megoldáshoz. Ez az idő 1974-ben, egy jól végződött ivói vadászat után – Fazakas Lajos megyei első titkár többszöri kérésére – következett be, amikor 1974. május 29-én államelnöki rendeletre megtörtént az első csákányvágás.

Teljesültek a medicina célkitűzései

A most negyven éve született új egészségügyi létesítmény a kisebb osztályok korszerűsítésével (a fül-orr-gégészet, a szemészet, a fertőző-járványtan, a fizikoterápia, a neurológia, a bőrgyógyászat, a klinikai laboratórium egyesítésével, a kórbonctani intézménnyel, a röntgenszolgáltatással, a fogorvosi poliklinikával, a kórházi belső gyógyszertárral, a korszerű konyhával, a mosodával, a mentőszolgálattal és a sürgősségi ellátással) egy fejlett, egységes egészségügyi rendszert teremtett, mely egyben a jobb felszerelést jelentette. Bekövetkezett az egészségügyi dolgozók munkájában egy olyan szakasz, amelyben

Mellettük kapott helyet az egészséges ember medicinája, és az egyén vagy közösség egészségügyi állapotát bio-pszicho-szociális paraméterekben, vagyis tridimenzionálisan mértük, rögzítettük, értékeltük.

Az 1977. május 16-ai, 177-es számú törvényerejű rendelet a székelyudvarhelyi, 430 ágyas új kórház és poliklinika építését, valamint a régi kórházi épületek korszerűsítését, kibővítését még a hónap végén elindította, úgyhogy május 29-én, pontosan negyven évvel ezelőtt hivatalosan és ünnepélyesen is megnyílt a Székelyudvarhelyi Municípiumi Kórház építőtelepe. Ez a munka több mint 125 ezer lakos egészségügyi ellátásának alig elképzelhető irányvonalait, általánosabban pedig a közegészségi fejlődés feltételeit határozta meg. A 430 ágyas új kórház és poliklinika építése az egészségvédelmet, az egészség megőrzését és biztosítását volt hivatott kiteljesíteni. Az építkezés 1982-ig tartott.

Fazakas Lajos első csákányvágása

A poliklinikai rész megépítése után államelnöki rendeletre az elkezdett szociális-kulturális építkezéseket befagyasztották. Ezt a rendeletet követte a másik, hogy minden talpalatnyi földet be kell építeni, ami ugyancsak sok fejtörést okozott. A kórházi betegellátás mellett a szakorvosi hálózat, a járóbeteg-szolgáltatások fejlesztése és poliklinikai, üzemi, felnőtt, gyermek és körorvosi, bölcsődei rendelő, területi körorvosi, fogorvosi, járványtani, közegészségügyi, munkaegészségügyi feladatok magasabb szintű átszervezése is feladatunk volt.

Nehézségek

Az intenzív ipari és lakásépítkezések miatt a helyi építkezési vállalat a nagy építőtelepekre rendelte szakembereit, a megkezdett új kórház, poliklinika építőtelepeiről visszarendelte munkásait, csak Balázs István vezető építészmérnököt és Gáll Áron építészmestert hagyta nekünk.

Közben elkezdődött a régi kórház pavilonrendszerben épült osztályainak korszerűsítése, a fertőző betegségek osztálya, az ideggyógyászat, a szemészet, a fül-orr-gégészet, bőrgyógyászat, a fizikoterápia új hajlékot kapott.

Az egészségügyi ellátás állandósága, folyamatossága gyökeret vert. A baleset gyors, időbeni ellátása a késedelem nélküli betegellátást szolgálta.

Az orvosi-egészségügyi szolgálat a kórház műszaki ellátottságával (röntgen, klinikai laboratórium, sürgősség stb.), a körorvosok mellett az alaphálózat megerősítésével a szükséglethez alkalmazkodott. Van belgyógyász, sebész, szülész, gyermekgyógyász, röntgen, laborszakos, neurológiai, fizikoterápiás betegellátás, bőrgyógyászat, fogorvosi szakrendelés, hat üzemi rendelő. Újba téve az anyavédelmi részleg, a gyermekvédelem, amely hibahatár nélkül válik mércévé az egészséges anya- és gyermekvédelemben, a betegségek megelőzésében.

1982-ben olyan alapállás létesült, amely – ha jól irányítják – száz évre biztosítja a területi, zonális egészségvédelmet. Az 1968-as területi, közigazgatási, közegészségügyi átrendeződésben Székelyudvarhely város municípium lett. A Székelyudvarhelyi Rajoni Területi Egyesített Kórház is nevet változtatott, 1968-tól a Székelyudvarhelyi Municípiumi Kórház nevet vette fel, ami rangot és elismerést jelentett a Csíkszeredai Megyei Kórházzal és más városi kórházakkal szemben, az egészségügyi munka javulásának elvárásával. Ezt a nevet a mai napig, immár ötven éve tartja, sok elismeréssel, jó hírnévvel.

Jövőkép

Kezemben tartom a Nemzetstratégiai Kutatóintézet döntés-előkészítő tanulmányát: e dokumentum egy regionális kórház létrehozása érdekében készült, Székelyföld egészségügyének megerősítéséért.

Eléggé otthonosan mozgom e kérdésben, amelynek történeti gyökereit magam is sokat kutattam. A tanulmány summája szerint ajánlatos lenne a jelenlegi 430 ágyas kórház folytatásaként egy régiós kórház létrehozása Székelyudvarhelyen. A tanulmány három fő betegségcsoportra hívja fel a figyelmet: a szív- és érrendszeri, illetve a rákos megbetegedésekre, továbbá a balesetekre, sérülésekre. Ez az új lehetőség feltétlenül a székelyudvarhelyi egészségügyi ellátás területi súlyának nagymérvű növekedésével járna, ami szakmailag a régiós értékrend számunkra kedvező változását is jelenthetné.

Mátyus András
a székelyudvarhelyi kórház egykori igazgatója