Hirdetés
Hirdetés

Múzeumból a mindennapi ruhatárba: Jánosi Ágnes világa

Ágnes elismeri, nem minden néprajzos, népművészet-kedvelő örül annak, amit ő csinál •  Fotó: Facebook/Jánosi Ágnes

Ágnes elismeri, nem minden néprajzos, népművészet-kedvelő örül annak, amit ő csinál

Fotó: Facebook/Jánosi Ágnes

Háromszéki keresztszemes minta – régen falvédőre, díszpárnára, ünnepi abroszra került, most egy női dzsekin lelt új életet. Moldvai színes, hímzett motívumok sokasága – eredetileg bundára varrták, most egy mellényt ékesítenek a színes szimbólumok. Mindkettőben közös pont, hogy Jánosi Ágnes divattervező a hagyományos mintát kiemelte a megszokott környezetéből, kicsit leporolta, hogy új életet adhasson neki, és beemelje a mindennapi ruhatárunkba.

Szász Cs. Emese

2022. augusztus 24., 17:582022. augusztus 24., 17:58

2022. augusztus 24., 18:032022. augusztus 24., 18:03

A sepsiszentgyörgyi alkotó pár éve tért haza Finnországból, s bár Temesváron, majd Budapesten, Párizsban és Helsinkiben is tanult, tudta, hogy sosem lesz belőle olyan divattervező, aki képes ipari mennyiségben ruhákat gyártani. Jánosi Ágnes az önkifejezés egyik terepének tartja a ruhatervezést, így az általa tervezett ruháknak mindig szimbolikája, többletjelentése van: volt projektje például, amelyben a női archetípusok ruhákban való megjelenítésére tett kísérletet. Most a népművészettel „kacérkodik” – a szó legnemesebb értelmében.

Hirdetés

Ágnes ruhák iránti kíváncsisága és kreativitása már gyerekkorában megmutatkozott, volt olyan időszak, amikor egy nap ötször átöltözött, és közben figyelte, hogy mennyire másképp érzi magát egyik-másik összeállításban. Mindig voltak ötletei, amelyeket meg akart alkotni, úgy érezte, hogy a ruhák, a szépség, a színeknek és a formáknak a kombinációja az, ami őt inspirálja, így elkezdte ebbe az irányba kibontakoztatni önmagát. „Vonzott mindenféleképpen, hogy az én egyéniségemet vagy akár mások egyéniségét megfogalmazzam valamilyen formában, és az anyag tűnt a leginkább kézenfekvőnek” – mesél a kezdetekről Ágnes, akinek az édesanyja is varrt, így tényleg nem állt tőle távol a szabás-varrás, amit amúgy jelenleg tanfolyamokon tanít másoknak is.

Temesváron tanult divattervezést, Budapesten iparművészetet végzett, s már itt, a mesterképzés diplomamunkájánál elkezdett a labirintus szimbólumával foglalkozni. „Ezek a szimbólumok végül is gyerekkorom óta érdekelnek, hogy mi a jelentéstartalmuk, illetve hogy mit milyen célból tettek rá egy-egy öltözékre. Minden munkámnak van egy ilyen erős szellemi része.

Idézet
Nem az a fajta ember vagyok, aki onnan indul, hogy na, akkor mit adunk el, hogy adjuk el – az is fontos persze, hogy eladható ruhákat tervezzek, de én hozok egy ilyen nagyon erős szellemi kíváncsiságot vagy éhséget, hogy megmutassam ezeket a szimbólumokat, hogy mit jelentenek”

– mondja a divattervező, aki legújabb projektjével is a népművészet lényegét szeretné megfogni. Rámutat, a népművészetben megjelenő motívumokat ugyanis nem egyszerűen díszítő, dekoratív jelleggel használták a bútoron, a ruhán – amellett, hogy a szemet gyönyörködteti, mindegyik különböző életszakaszoknak megfelelő jelképeket, minőségeket hordoz.

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

Egyik különleges darabja most az a moldvai mellény, amelynek a gyökere egy két évvel ezelőtti gyűjtőútjáról származik. Ellátogatott egy nénihez Klézsén, aki kézzel varrta ezeket a színes irhabundákat, a családjában öröklődött tovább ez a hagyomány, bár a motívumok szimbolikáját ő is csak részben tudja, de amit tudott, azt átadta Ágnesnek. A sepsiszentgyörgyi divattervező pedig úgy érezte, hogy tovább kellene örökíteni ezeket a mintákat, mert erő, sok évszázad alatt hozzátapadt gondolati tartalom van ezekben a jelképekben. Végül egy kortárs, nőies mellénybe ültette át az ismereteket, egy olyan darabba, amely mégis gyakrabban hordható, mint egy bunda, egyszerre hétköznapi és ünnepélyes, lehet kombinálni szoknyával, ruhával, és a viselőjétől függ, hogy hová veszi majd fel.

Idézet
„A karöltő vizes motívuma a női lét természetét jelképezi, míg lent a csillag a férfi teremtő erőét. A természet rendje van belehímezve a valamikori klézsei képtárba, amit eredetileg bőrre hímeztek.

Én ezt már gépi hímzéssel anyagra terveztem, hogy hétköznapi viseletbe is tovább tudjon öröklődni ez a gyönyörű, gazdag ősi jelképrendszerrel megáldott örökség” – mutatja be a darabot Ágnes, aki annyira fontosnak tartja, hogy viselője tudja, mit hord, hogy tervezi, hogy a ruha címkéjén egy QR-kódba rejtve felteszi a videót is, amint a moldvai néni elmeséli a minták jelentését. „Én azt szeretném, hogy más is lásson fantáziát ezekben a motívumokban, hogy érezze meg az értéküket az is, aki esetleg sosem volt táncházban, aki mondjuk nagyvárosi környezetben él és nem feltétlenül népművelő” – hangsúlyozza.

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

A másik különleges darabja az a női dzseki, amelyet keresztszemes varrással készített griffmadár díszít. A mintát – amelybe elsőre beleszerette a ruhatervező – a Székely Nemzeti Múzeumban való keresgélések során találta egy régi mintakincsgyűjteményben. Egy barátnőjével, Mihálcz Ramónával – aki szintén a jelképek és a keresztszemes hímzések szerelmese – meg is beszélték, hogy kihozzák ezeket a gyöngyszemeket a múzeumból, és új értelmet adnak nekik. A tervezett kollekció első darabja ez a griffmadaras dzseki, amelynek a mintája már tényleg kézimunka, Ramóna kezeit dicséri. „A régiek azt mondták, hogy minden keresztszem egy ima. Képzeljük el, hogy egy keresztszemes minta meghímzése akkor mit jelent” – mutat rá Ágnes, aki két másik csodaszép keresztszemes mintát is újraalkottatott Ramónával, de sokáig kereste a megfelelő öltözéket hozzájuk. „Blúzra terveztem előbb, de ahhoz túl értékes, hogy egy párszor használt blúzra kerüljön, táskán nagyon koszolódna, így valószínűleg ezek is egy-egy laza kabáton lelnek új életre” – magyarázza.

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

Ágnes elismeri, nem minden néprajzos, népművészet-kedvelő örül annak, amit ő csinál. Van, aki tényleg boldog attól, hogy valaki „leporolja” és újragondolja a népművészeti elemeket, továbbviszi a köztudatba és terjeszti is, van azonban olyan, aki fél attól, hogy Ágnes hozzányúl ezekhez.

Idézet
„Én úgy gondolom, hogy ha aközött kell dönteni, hogy most megmarad a múzeumban és nézegetjük a bundát, vagy elkészítem egy olyan formában, hogy azt újra lehessen használni, akkor én inkább megcsinálom, hátha kedvet kapnak az emberek hozzá,

vagy egyáltalán felkeltem az érdeklődésüket a saját kultúránk irányába még jobban, vagy bemutathatom egy másik szemszögből. Sokat dolgozom azon, hogy ezek tényleg úgy jelenjenek meg, hogy őrizzék meg a méltóságukat, az értéküket, ami sok száz év alatt alakult ki” – mutat rá a divattervező, aki nem ezres példányszámban szeretné árusítani ezeket a darabokat, és úgy gondolja, lenne igény rá, van olyan, aki tényleg értékeli nemcsak a kész darabot, hanem azt is, hogy ezek sok munka árán készülnek. Ágnestől vásárolt már világutazó, de olyan alkotóművész is, aki Új-Zélandra költözik, és egy szeletet szeretett volna vinni az otthonból a világ másik végére.

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

A sepsiszentgyörgyi alkotó jelenleg azon dolgozik, hogy boltokban is kaphatók legyenek a ruhái, Budapesten, Marosvásárhelyen és Bukarestben is hívták egy üzletbe. S a megtervezett ruhái mellett elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a megrendelői saját mintát hoznak majd, olyat, ami sokat jelent nekik, Ágnes pedig abból alkot majd új ruhadarabokat.

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

•  Fotó: Arnold Lungu Galéria

Fotó: Arnold Lungu

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 24., kedd

Helyi ízek és nyitott porták: készülnek az Európa Gasztronómiai Régiója címre Hargita megyében

Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.

Helyi ízek és nyitott porták: készülnek az Európa Gasztronómiai Régiója címre Hargita megyében
Hirdetés
2026. február 24., kedd

Érzelemmel, erővel és közös alkotói lendülettel: Szőcs Reni és a No Sugar

A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.

Érzelemmel, erővel és közös alkotói lendülettel: Szőcs Reni és a No Sugar
2026. február 23., hétfő

Két sors, egy történet – mesejáték az összetartozásról

A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.

Két sors, egy történet – mesejáték az összetartozásról
2026. február 23., hétfő

Tápláló falatok egy aktív naphoz

A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.

Tápláló falatok egy aktív naphoz
Tápláló falatok egy aktív naphoz
2026. február 23., hétfő

Tápláló falatok egy aktív naphoz

Hirdetés
2026. február 22., vasárnap

Fordított hagymás leveles tészta

A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.

Fordított hagymás leveles tészta
Fordított hagymás leveles tészta
2026. február 22., vasárnap

Fordított hagymás leveles tészta

2026. február 22., vasárnap

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok

Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.

Amikor Telebuga eltévedt Erdélyben – és más elfeledett magyar diadalok
2026. február 20., péntek

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét

Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.

Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Hirdetés
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.

Gyors és egyszerű mandulás kiflik
Gyors és egyszerű mandulás kiflik
2026. február 20., péntek

Gyors és egyszerű mandulás kiflik

2026. február 19., csütörtök

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk

Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.

Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.

A tavaszra várva
A tavaszra várva
2026. február 19., csütörtök

A tavaszra várva

Hirdetés