
Ágnes elismeri, nem minden néprajzos, népművészet-kedvelő örül annak, amit ő csinál
Fotó: Facebook/Jánosi Ágnes
Háromszéki keresztszemes minta – régen falvédőre, díszpárnára, ünnepi abroszra került, most egy női dzsekin lelt új életet. Moldvai színes, hímzett motívumok sokasága – eredetileg bundára varrták, most egy mellényt ékesítenek a színes szimbólumok. Mindkettőben közös pont, hogy Jánosi Ágnes divattervező a hagyományos mintát kiemelte a megszokott környezetéből, kicsit leporolta, hogy új életet adhasson neki, és beemelje a mindennapi ruhatárunkba.
2022. augusztus 24., 17:582022. augusztus 24., 17:58
2022. augusztus 24., 18:032022. augusztus 24., 18:03
A sepsiszentgyörgyi alkotó pár éve tért haza Finnországból, s bár Temesváron, majd Budapesten, Párizsban és Helsinkiben is tanult, tudta, hogy sosem lesz belőle olyan divattervező, aki képes ipari mennyiségben ruhákat gyártani. Jánosi Ágnes az önkifejezés egyik terepének tartja a ruhatervezést, így az általa tervezett ruháknak mindig szimbolikája, többletjelentése van: volt projektje például, amelyben a női archetípusok ruhákban való megjelenítésére tett kísérletet. Most a népművészettel „kacérkodik” – a szó legnemesebb értelmében.
Ágnes ruhák iránti kíváncsisága és kreativitása már gyerekkorában megmutatkozott, volt olyan időszak, amikor egy nap ötször átöltözött, és közben figyelte, hogy mennyire másképp érzi magát egyik-másik összeállításban. Mindig voltak ötletei, amelyeket meg akart alkotni, úgy érezte, hogy a ruhák, a szépség, a színeknek és a formáknak a kombinációja az, ami őt inspirálja, így elkezdte ebbe az irányba kibontakoztatni önmagát. „Vonzott mindenféleképpen, hogy az én egyéniségemet vagy akár mások egyéniségét megfogalmazzam valamilyen formában, és az anyag tűnt a leginkább kézenfekvőnek” – mesél a kezdetekről Ágnes, akinek az édesanyja is varrt, így tényleg nem állt tőle távol a szabás-varrás, amit amúgy jelenleg tanfolyamokon tanít másoknak is.
Temesváron tanult divattervezést, Budapesten iparművészetet végzett, s már itt, a mesterképzés diplomamunkájánál elkezdett a labirintus szimbólumával foglalkozni. „Ezek a szimbólumok végül is gyerekkorom óta érdekelnek, hogy mi a jelentéstartalmuk, illetve hogy mit milyen célból tettek rá egy-egy öltözékre. Minden munkámnak van egy ilyen erős szellemi része.
– mondja a divattervező, aki legújabb projektjével is a népművészet lényegét szeretné megfogni. Rámutat, a népművészetben megjelenő motívumokat ugyanis nem egyszerűen díszítő, dekoratív jelleggel használták a bútoron, a ruhán – amellett, hogy a szemet gyönyörködteti, mindegyik különböző életszakaszoknak megfelelő jelképeket, minőségeket hordoz.
Fotó: Arnold Lungu
Egyik különleges darabja most az a moldvai mellény, amelynek a gyökere egy két évvel ezelőtti gyűjtőútjáról származik. Ellátogatott egy nénihez Klézsén, aki kézzel varrta ezeket a színes irhabundákat, a családjában öröklődött tovább ez a hagyomány, bár a motívumok szimbolikáját ő is csak részben tudja, de amit tudott, azt átadta Ágnesnek. A sepsiszentgyörgyi divattervező pedig úgy érezte, hogy tovább kellene örökíteni ezeket a mintákat, mert erő, sok évszázad alatt hozzátapadt gondolati tartalom van ezekben a jelképekben. Végül egy kortárs, nőies mellénybe ültette át az ismereteket, egy olyan darabba, amely mégis gyakrabban hordható, mint egy bunda, egyszerre hétköznapi és ünnepélyes, lehet kombinálni szoknyával, ruhával, és a viselőjétől függ, hogy hová veszi majd fel.
Én ezt már gépi hímzéssel anyagra terveztem, hogy hétköznapi viseletbe is tovább tudjon öröklődni ez a gyönyörű, gazdag ősi jelképrendszerrel megáldott örökség” – mutatja be a darabot Ágnes, aki annyira fontosnak tartja, hogy viselője tudja, mit hord, hogy tervezi, hogy a ruha címkéjén egy QR-kódba rejtve felteszi a videót is, amint a moldvai néni elmeséli a minták jelentését. „Én azt szeretném, hogy más is lásson fantáziát ezekben a motívumokban, hogy érezze meg az értéküket az is, aki esetleg sosem volt táncházban, aki mondjuk nagyvárosi környezetben él és nem feltétlenül népművelő” – hangsúlyozza.
Fotó: Arnold Lungu
A másik különleges darabja az a női dzseki, amelyet keresztszemes varrással készített griffmadár díszít. A mintát – amelybe elsőre beleszerette a ruhatervező – a Székely Nemzeti Múzeumban való keresgélések során találta egy régi mintakincsgyűjteményben. Egy barátnőjével, Mihálcz Ramónával – aki szintén a jelképek és a keresztszemes hímzések szerelmese – meg is beszélték, hogy kihozzák ezeket a gyöngyszemeket a múzeumból, és új értelmet adnak nekik. A tervezett kollekció első darabja ez a griffmadaras dzseki, amelynek a mintája már tényleg kézimunka, Ramóna kezeit dicséri. „A régiek azt mondták, hogy minden keresztszem egy ima. Képzeljük el, hogy egy keresztszemes minta meghímzése akkor mit jelent” – mutat rá Ágnes, aki két másik csodaszép keresztszemes mintát is újraalkottatott Ramónával, de sokáig kereste a megfelelő öltözéket hozzájuk. „Blúzra terveztem előbb, de ahhoz túl értékes, hogy egy párszor használt blúzra kerüljön, táskán nagyon koszolódna, így valószínűleg ezek is egy-egy laza kabáton lelnek új életre” – magyarázza.
Fotó: Arnold Lungu
Ágnes elismeri, nem minden néprajzos, népművészet-kedvelő örül annak, amit ő csinál. Van, aki tényleg boldog attól, hogy valaki „leporolja” és újragondolja a népművészeti elemeket, továbbviszi a köztudatba és terjeszti is, van azonban olyan, aki fél attól, hogy Ágnes hozzányúl ezekhez.
vagy egyáltalán felkeltem az érdeklődésüket a saját kultúránk irányába még jobban, vagy bemutathatom egy másik szemszögből. Sokat dolgozom azon, hogy ezek tényleg úgy jelenjenek meg, hogy őrizzék meg a méltóságukat, az értéküket, ami sok száz év alatt alakult ki” – mutat rá a divattervező, aki nem ezres példányszámban szeretné árusítani ezeket a darabokat, és úgy gondolja, lenne igény rá, van olyan, aki tényleg értékeli nemcsak a kész darabot, hanem azt is, hogy ezek sok munka árán készülnek. Ágnestől vásárolt már világutazó, de olyan alkotóművész is, aki Új-Zélandra költözik, és egy szeletet szeretett volna vinni az otthonból a világ másik végére.
Fotó: Arnold Lungu
A sepsiszentgyörgyi alkotó jelenleg azon dolgozik, hogy boltokban is kaphatók legyenek a ruhái, Budapesten, Marosvásárhelyen és Bukarestben is hívták egy üzletbe. S a megtervezett ruhái mellett elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a megrendelői saját mintát hoznak majd, olyat, ami sokat jelent nekik, Ágnes pedig abból alkot majd új ruhadarabokat.
Fotó: Arnold Lungu
Fotó: Arnold Lungu
Fotó: Arnold Lungu
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
szóljon hozzá!