Mit rejt a református templom toronygömbje? Hamarosan megtudjuk

Kitért arra is, hogy az építkezési engedélyben szerepelt, hogy csakis a régi templom kerítőfalán belül lehet építkezni. Mindez még a vallási türelmi rendelet előtt zajlott, amikor is más felekezetűek, mint a katolikusok, nem építhettek kőtornyú templomot.

„A türelmi rendelettel II. József császár változtatott ezen a kényes dolgon, a rendelet templomépítésre vonatkozó része 1786-ban lépett érvénybe, akkortól kezdhettek épülni protestáns templomok kőtoronnyal, addig csak fatorony vagy -harangláb kísérhette őket. Ez az egy kivétel,

A szakember rámutatott, létezik egy 1781-es keltezésű dokumentum, amelyben leírják, hogy a templomtorony csúcsára szánt, hat véka űrtartalmú rézgömb aranyozására az akkori gyülekezet asszonyai adták össze a pénzt. Arról nem szólnak a feljegyzések, hogy tettek volna bele valamit, de mindenképp nagy figyelmet szenteltek a gömbnek, ezért merik remélni a felújítók, hogy van is benne üzenet.

A templom felújításához a Fehér János művészettörténész által készített tanulmányban olvasható:

„1781. Segesvári üstgyártóval, Roth János urammal csináltattam az torony tetejire egy réz gombot, melynek hossza és szélessége is egy-egy singni volt, a szárának hosszasága öt sing, és amely gombnak üregében, a szárán kívül, hat véka gabona férhetett belé. Ez a rézgomb nyomott szárával együtt 62 fontot, és az alkalom szerint minden fontot a flor. 1. fizetvén, adtam érette az Udv. Ref. Ekkl. asszony embereitől csak csupán a végre adatott pénzből, in summa 62 flor. Ugyan ezen rézgombot Kolosvári képíró Veres Mátyás uram megaranyazta. Az aranyazásért, minden fél singet a flor. 1 aranyazván meg, ugyan az asszonyoktól adatott pénzből fizettem 42 flor” – idézi a művészettörténész a kifizetési jegyzőkönyvből.

A 4ZET tervezőiroda vezetője, Várday Zsolt arra is kitért, hogy a templom 1862-ben esett át egy nagyobb javításon. A templom északi tetősíkján a KG betűk (Baczkamadarasi Kis Gergely) és a templom építési dátuma, 1781 látható. A déli tetősíkon az 1862-es évszám volt olvasható egészen a negyvenes évekig – akkori fotókon még lehet látni – , de később a festett cserepek elkoptak, eltörtek, lecserélték őket. De fényképekről lehetett rekonstruálni a feliratokat, és a felújítás során ezek is visszakerülnek eredeti formájukban – ezúttal nem zöld, hanem fehér cserepekből.

„A gömb azért is érdekes, mert majdnem ötven méter magasan van, elég nagy bravúr volt a felhelyezése annak idején. Nem csoda, hogy a város kellős közepén egy ilyen magas tetősüvegre kerülő gömböt figyelemmel kísértek, és ezért is reméljük, hogy lesz benne valami. Úgy, ahogy például a tavaly Felsőboldogfalván, amikor az ottani templom gömbjét levették, előkerült belőle egy kis kazetta mindenféle korabeli dokumentumokkal.”

Mint mondta, a boldogfalvi templomgömbben az akkori lakosok lajstroma, egyháztörténeti leírás, a tisztikar, a gimnáziumi tanárok és diákok felsorolása is benne volt, iskolai értesítő az 1868/69-es tanévből, a templomépítéshez adománnyal hozzájárulók névsora, illetve egy levél azoknak címezve, akik majd megtalálják azt a kazettát.

„Elég bőséges a boldogfalvi időkapszula tartalma, az érdekesség az, hogy az 1848-as forradalom élménye még friss volt, rengeteg szó esett a forradalomban elesettekről, erősen érződik a hatása. Voltak benne bankjegyek és néhány érme is. Minden dokumentumot lemásoltunk, és a másolatokat tettük vissza. Ezek az eredeti dokumentumok, amelyek 150 évet kibírtak ilyen extrém körülmények között, már jelentős történeti értékkel bírnak, és túl értékesek ahhoz, hogy visszategyük és a sors gondjaira bízzuk. Ezért csak másolatokat tettünk vissza, az eredetiket majd kiállítjuk mint templomtörténeti érdekességet. Bekerült ugyanakkor egy üzenet a jövőnek a jelenlegi lelkész megfogalmazásában, de tettünk bele a felújítást megelőző állapotot rögzítő felmérési rajzokat is. Nyomtatott formában csak a fontosabb rajzok kerültek bele, a többi pedig egy adathordozón, melyben a félvezető csip várhatóan még száz év múlva is olvasható lesz.

A látványosnak ígérkező műveletet – a leemelést és a visszahelyezést – nyolc-tíz órán belül el kell végezni, mivel a daru ennyi ideig tartózkodhat Udvarhelyen. Ez idő alatt a villámhárítót is be kell építsék a templomtorony csúcsába, így, mielőtt a gömböt visszateszik, megfúrják az árbócrudat, hogy fogadni tudja a villámhárító rúdját, ami a gömbön keresztülhalad.

Amennyiben a gömb rejt valamit, azt gyorsan digitalizálják, hogy a másolatot tudják majd visszatenni a helyére. Egy henger alakú fémtokban pedig az előre elkészített anyagokat helyezik bele a gömbbe, ha lehet, úgy, hogy a gömb nyakán nyúlnak be, lehetőleg nem választanák szét félgömbökre.

„Ha van benne valami, akkor elképzelhető, hogy azt is úgy tették bele a nyakán keresztül. Általában egy kampó van forrasztva belülről a gömbbe, arra van felakasztva szintén egy kampóval a kazetta, többnyire egy kis ernyő is van fölötte, hogy ha mégis beszivárog a víz, akkor ne érje a kazettát. Így kerül vissza a régi kazetta is a másolatokkal és az új is, vagy mindent egybe belepakolunk, ott a helyszínen eldöntjük majd. Lesz egy bádogos csapat is a helyszínen, amelyik a gömb javításával lesz elfoglalva a rövid idő alatt. Azt azért ne felejtsük el, hogy a mai világban, amikor a fegyverviselési engedély ritkaságnak számít,