
Nem kell sztárnak meg milliomosnak lenni ahhoz, hogy példaképpé váljon az apa
Fotó: aos.iacpublishinglabs.com
A székelyföldi iskolások legnagyobb része közvetlen környezetéből, a rokonságból, ismerősei közül választ példaképet magának, minden öt diák közül egy a szülőjét választja követendő példának. A Sapientia egyetem kutatásából az is kiderül: esetükben a pozitív emberi tulajdonságok sokkal többet nyomnak latban, mint a sikeresség és a népszerűség.
2017. május 12., 16:242017. május 12., 16:24
2017. május 13., 10:492017. május 13., 10:49
„Azért választottam édesapámat, mert nyugodt, csendes, megbízható, sokan szeretik, türelmes. A kollégái is szeretik, nem ideges, nem kiabál, nem részegeskedik.”
Ezt egy 13 éves, az egyik Hargita megyei faluban élő fiú válaszolta a kutatóknak azon az űrlapon, amelyen példaképeiről és választásának indokairól érdeklődtek.
– ezt meg egy 17 éves, az egyik székelyföldi városban élő fiú vallotta.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tavalyi példakép-kutatása során 1824 hetedikes és tizenegyedikes tanulót kérdeztek meg Hargita és Kovászna megyében arról, hogy kihez hasonlítanának a legszívesebben, ha majd felnőnek, s közülük közel 250-en az édesapjukat választották, illetve sokan vannak olyanok, akik más rokont, ismerőst, tehát nem olyan személyt, akinek tevékenységéről a médián keresztül találkozhattak csupán, vázolta Gergely Orsolya. A Sapientia oktatójának kutatási eredményeivel legutóbb a Csíki Anyák Egyesülete szervezte Édesanyák hete elnevezésű rendezvénysorozaton találkozhattak az érdeklődők.
„Kutatóként volt egy elképzelésünk arról, hogy milyenek lehetnek a mai hetedikes és tizenegyedikes gyerekek: nézik a tévét, olvasnak az interneten, s ebből kifolyólag mind Messik, Ronaldók meg nagy vagányok, gazdagok, híresek akarnak lenni” – fogalmazott Gergely Orsolya, hozzátéve: ehhez képest a kutatás folyamán olyan mondatokkal találkoztak, amelyekben az áll, hogy „rendes ember” kell legyen az, akit példaképnek választanak a székelyföldi tinik.
„Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül velük kell harcolni, de a kutatás azt jelzi, hogy igenis fel lehet venni ellenük a kesztyűt” – emelte ki. Elmondható tehát, hogy nem igaz az, hogy ezeket a gyerekeket nem érdekli semmi más, s csak a sztárság meg a média és a számítógépes játékok, mert mindezzel tudnak konkurálni az olyan édesapák, testvérek, rokonok akik a tizenévesek szemében pozitív emberi tulajdonságokkal rendelkeznek.

A székelyföldi fiatalok példaképei legtöbb esetben a hétköznapi életből ismert személyek, a vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában – ez derült ki egy tavalyi kutatásból, amelyben 1824 tanuló vett részt.
A kutatás rámutatott: a tizenéves fiúk és lányok közül nagyjából minden ötödik – a hetedikeseknél valamivel magasabb, a tizenegyedikeseknél némileg alacsonyabb arányban – a szülőjét választja példaképnek, a fiúk általában az apát, a lányok az édesanyát.
Sokan vannak persze, akik hírességeket, sportolókat szemelnek ki. A listát magasan két labdarúgó, Lionel Messi és Cristiano Ronaldo vezeti. Azok között, akik médiából ismert személyiségeket választottak maguknak, a siker, a profizmus, a külcsín számított meggyőző tulajdonságnak. A példaképet megnevezők között nagyjából egyharmados azonban mindössze Székelyföldön azok aránya, akik nem a közvetlen környezetükből választottak példaképet. „A legtöbben el tudják engedni a Messi-álmokat – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt –, és a pozitív emberi tulajdonságokat tekintik prioritásnak, nem a gazdagságot, a sikert és a népszerűséget” – mutatott rá Gergely Orsolya.
Fontos a közös hang, a kommunikáció, sokat számít az, hogy beszélgessünk a gyerekekkel. „Persze a csapból is ez folyik, hogy beszélgessünk a gyerekekkel, beszélgessünk, de a kutatásból is az látszik, hogy azok az édesapák, akik ezt megteszik, illetve sok közös tevékenységet űznek a gyerekeikkel, nagyobb eséllyel lesznek ezek példaképei. Nyilván nem feltétlenül az kell legyen a cél, hogy gyerekeink példaképei lehessünk, de ebben az esetben is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy találjanak egy olyan példaképet, aki hasznára válhat majd adott esetben a sportolásban, kitartásban vagy bármiben” – vázolta az egyetemi oktató.
Gergely Orsolya szerint fontos volna, hogy a szülők éljenek azzal a tudással, lehetőséggel, miszerint
De ha nem is válnak ők maguk példaképpé, beszéljenek a jó példákról, keressenek közösen példaképeket a szűkebb vagy tágabb környezetben, családban. „Nem kell mindenki Petőfihez, Kossuthoz, a Nyerges-tetői csatában elesettekhez hasonlítson, mindenki tud olyan személyt találni a szűkebb-tágabb környezetében, akinek nagyszerűségéről, emberségéről, megvalósításairól lehet beszélni” – fogalmazott a kutató.
Gergely Orsolya
Fotó: csik.sapientia.ro
Gergely Orsolya bevallotta: számára az egyik példakép Novák Ede paralimpiai bajnok azért, ahogy képes volt túllépni olyan nehézségeken, amelyekhez képest az átlagember legnagyobb gondjai is eltörpülhetnek. Továbbá Barabási Albert László fizikusra tekint fel elképesztő szakmai tudása miatt. „Nem utolsósorban a nagymamám még a példaképem, aki 90. életévét tapossa, nyolc gyereket hozott világra, 13 unokája és 15 dédunokája van. Átélt egy világháborút, számtalan korszakot, eltemetett sok rokont és ismerőst, de van mobiltelefonja, s megérti azt is, hogy lehet Skype-on beszélgetni” – mesélte a kutató.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
szóljon hozzá!