
A vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A székelyföldi fiatalok példaképei legtöbb esetben a hétköznapi életből ismert személyek, a vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában – ez derült ki egy tavalyi kutatásból, amelyben 1824 tanuló vett részt.
2017. április 08., 12:022017. április 08., 12:02
2017. április 08., 13:342017. április 08., 13:34
Az azonban elgondolkodtató, hogy
holott a szakemberek szerint a példaképválasztás kiemelten fontos szerepet játszik a szocializáció folyamatában.
A székelyföldi hetedik és tizenegyedik osztályos tanulók példaképeiként szolgáló személyekről készített részletes tanulmányt Gergely Orsolya, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának oktatója 2016-ban.
A szakember 67 Hargita és Kovászna megyei tanintézetből 1824 tanulótól informálódott kérdőíves kutatás nyomán. Arra kereste a választ, hogy a tanulóknak vannak-e példaképeik, és ha igen, kik azok, akiknek életét, viselkedését példaértékűnek látják, akikhez tulajdonképpen felnőttkorukban hasonlítani szeretnének.
A tanulók négy kérdést kaptak a példakép kérdésköréhez kapcsolódóan.
Elsőként meg kellett nevezniük egy olyan személyt, akihez felnőttkorukban szeretnének hasonlítani.
Második feladatként azt kapták, hogy írják le, mivel foglalkozik a kiválasztott személy.
A harmadik pont szerint meg kellett fogalmazniuk a választott személynek a követendő tulajdonságait.
Az utolsó kérés szerint amennyiben nem válaszoltak a feltett kérdésekre, meg kellett indokolniuk, hogy miért.
A vizsgált 1824 tanulóból 1168 jelölte azt, hogy van példaképe. Kiderült, hogy míg a hetedik osztályosok 72 százaléka rendelkezik kikristályosodott példaképpel, addig a tizenegyedik osztályosoknak csak 56 százaléka.
A kapott válaszok elemzése során a következő következtetés született: a székelyföldi fiatalok példaképei legtöbb esetben a hétköznapi életből ismert személyek, akikkel valamilyen kapcsolatban állnak, álltak. Azaz,
A vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában, 17,8 százaléka egy személyesen is ismert felnőttre, míg 8,54 százaléka a testvérét vagy barátját tekinti példaképnek. A tanulók kisebb része olyan személyeket választott, akit szinte csak kizárólag a médiából ismer: 12,1 százalékuk színészt, énekest vagy zenészt jelölt példaképének, 11,8 százalékuk egy híres sportolót, míg 6,73 százalékuk kevésbé közismert személyeket.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tudnak példaképet megnevezni, a tanulók válaszaikban arról tettek tanúbizonyságot, hogy talán soha vagy az utóbbi időben semmiképp sem foglalkoztak annak a gondolatával, hogy kire szeretnének hasonlítani.
Fontos következtetések
Gergely Orsolya érdeklődésünkre közölte, a kutatásból arra következtet, hogy „nem izmosodott meg az iskolai oktatásban az úgynevezett példaképállítás, mivel sok tanulónál nem tisztázott ez a kérdés. Továbbá az is kiderült, hogy a példaképpel rendelkező fiatalok válaszai nem tanúskodnak arról, hogy tényleg széles körű információk alapján választották a példaképüket. Például a felmérés során nem írták le helyesen a nevét, vagy kevés, felszínes információkkal rendelkeznek róluk”.
Az oktató azt is elmondta, több világszínvonalú kutatás is azt támasztja alá, hogy a példaképválasztás, a megfigyeléses tanulás kiemelten fontos szerepet játszik a szocializáció folyamatában.
Konkrét intézkedésekkel kell védeni a pedagógusok tekintélyét és az iskolai biztonságot, a tanároknak pedig tudniuk kell, hogy számíthatnak az intézmények támogatására, ha munkájuk során bántalmazzák őket – jelentette ki az oktatási miniszter.
A munkába önként visszatérő szülők a gyermek életkorától függően további három vagy hat hónapig megkaphatnák a gyermekgondozási díjat, a két év alatti gyermeket nevelő anyákat pedig mentesítenék az egészségbiztosítási járulék (CASS) fizetése alól.
Mi a feladata egy történelmi filmnek, milyen várt és váratlan hatásai voltak a Hunyadi-filmsorozatnak? – többek között erről is beszélt Bán János, írói nevén Bán Mór, a film alapjául szolgáló történelmi regényciklus szerzője Sepsiszentgyörgyön.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok a Luca Niculescu-kormány miniszterjelöltjeit, az új kabinet beiktatásáról pedig kedden 14 órától kezdődő együttes ülésén szavaz a képviselőház és a szenátus.
Elvileg ugyan számos helyi adó és illeték kifizethető online, a gyakorlatban sok településen a virtuális ügyfélszolgálati ablakig sem jut el az adófizető, az ablak ugyanis nem létezik. Sok pénzt veszíthetnek ez miatt az önkormányzatok.
Nagy volt az érdeklődés a pénzügyminisztérium csütörtöki állampapír-aukcióján: a befektetők a meghirdetett összeg ötszörösére, mintegy 2,5 milliárd lejre nyújtottak be ajánlatot – számolt be Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
Székelyföldi értékmentőket és értékteremtőket tüntettek ki Orbán Balázs-díjjal Marosvásárhelyen. Bocskay Vince szovátai szobrászművész, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi intézményvezető és dr. Bernád Rita Magdolna levéltáros vette át az elismerést.
Luca Niculescu csütörtök este kijelentette, hogy 2027-ben nem szeretne adókat emelni, de erre addig nem tehet ígéretet, amíg nem ismeri pontosan a költségvetés helyzetét.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön benyújtotta a parlamentnek az általa javasolt kormány névsorát és a kormányprogramot. A kabinet 17 miniszterből áll, közülük ketten tárca nélküli, külön feladatkörrel megbízott miniszterek.
szóljon hozzá!