
A vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A székelyföldi fiatalok példaképei legtöbb esetben a hétköznapi életből ismert személyek, a vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában – ez derült ki egy tavalyi kutatásból, amelyben 1824 tanuló vett részt.
2017. április 08., 12:022017. április 08., 12:02
2017. április 08., 13:342017. április 08., 13:34
Az azonban elgondolkodtató, hogy
holott a szakemberek szerint a példaképválasztás kiemelten fontos szerepet játszik a szocializáció folyamatában.
A székelyföldi hetedik és tizenegyedik osztályos tanulók példaképeiként szolgáló személyekről készített részletes tanulmányt Gergely Orsolya, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának oktatója 2016-ban.
A szakember 67 Hargita és Kovászna megyei tanintézetből 1824 tanulótól informálódott kérdőíves kutatás nyomán. Arra kereste a választ, hogy a tanulóknak vannak-e példaképeik, és ha igen, kik azok, akiknek életét, viselkedését példaértékűnek látják, akikhez tulajdonképpen felnőttkorukban hasonlítani szeretnének.
A tanulók négy kérdést kaptak a példakép kérdésköréhez kapcsolódóan.
Elsőként meg kellett nevezniük egy olyan személyt, akihez felnőttkorukban szeretnének hasonlítani.
Második feladatként azt kapták, hogy írják le, mivel foglalkozik a kiválasztott személy.
A harmadik pont szerint meg kellett fogalmazniuk a választott személynek a követendő tulajdonságait.
Az utolsó kérés szerint amennyiben nem válaszoltak a feltett kérdésekre, meg kellett indokolniuk, hogy miért.
A vizsgált 1824 tanulóból 1168 jelölte azt, hogy van példaképe. Kiderült, hogy míg a hetedik osztályosok 72 százaléka rendelkezik kikristályosodott példaképpel, addig a tizenegyedik osztályosoknak csak 56 százaléka.
A kapott válaszok elemzése során a következő következtetés született: a székelyföldi fiatalok példaképei legtöbb esetben a hétköznapi életből ismert személyek, akikkel valamilyen kapcsolatban állnak, álltak. Azaz,
A vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában, 17,8 százaléka egy személyesen is ismert felnőttre, míg 8,54 százaléka a testvérét vagy barátját tekinti példaképnek. A tanulók kisebb része olyan személyeket választott, akit szinte csak kizárólag a médiából ismer: 12,1 százalékuk színészt, énekest vagy zenészt jelölt példaképének, 11,8 százalékuk egy híres sportolót, míg 6,73 százalékuk kevésbé közismert személyeket.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tudnak példaképet megnevezni, a tanulók válaszaikban arról tettek tanúbizonyságot, hogy talán soha vagy az utóbbi időben semmiképp sem foglalkoztak annak a gondolatával, hogy kire szeretnének hasonlítani.
Fontos következtetések
Gergely Orsolya érdeklődésünkre közölte, a kutatásból arra következtet, hogy „nem izmosodott meg az iskolai oktatásban az úgynevezett példaképállítás, mivel sok tanulónál nem tisztázott ez a kérdés. Továbbá az is kiderült, hogy a példaképpel rendelkező fiatalok válaszai nem tanúskodnak arról, hogy tényleg széles körű információk alapján választották a példaképüket. Például a felmérés során nem írták le helyesen a nevét, vagy kevés, felszínes információkkal rendelkeznek róluk”.
Az oktató azt is elmondta, több világszínvonalú kutatás is azt támasztja alá, hogy a példaképválasztás, a megfigyeléses tanulás kiemelten fontos szerepet játszik a szocializáció folyamatában.
Továbbra is vizsgálja annak a 13 éves fiúnak az ügyét a Beszterce-Naszód megyei gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), aki október 19-én késsel megsebesített egy tanárnőt és két diákot egy besztercei iskolában.
A bíróságon kéri a marosvásárhelyi Kárpátok sétányára tervezett Maros-híd megépítésének felfüggesztését egy határozott lakó, legalábbis ezt mondta a kedd esti lakossági fórumon, ahol sok érdekes dolgot hangzott el, viszonylag civilizált hangnemben.
Iktatták a bukaresti ítélőtáblánál a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezését, amellyel megtámadta a Călin Georgescu előzetes letartóztatásának meghosszabbítását elutasító törvényszéki végzést.
Az RMDSZ semmiféle adóemelést nem támogat, mert a lakosság és a gazdaság már nem bír el újabb terheket – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor.
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla részben megváltoztatta a Maros Megyei Törvényszék korábbi döntését, és jogerősen elrendelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult per elsőfokú tárgyalásának elkezdését.
Románia lakóhely szerint nyilvántartott népessége 21,558 millió fő volt 2026. július 1-jén, 0,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
A betegek biztonsága és az egészségügyi szolgáltatások működése nem rendelhető alá a megszorítási céloknak – jelentette ki kedden Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
71 éves korában elhunyt Gyöngyössy János történeti grafikus, illusztrátor, a Legendárium Szőr Manójának „megformálója”, aki az utóbbi időben a szejkefürdői Mini Erdély Park masinisztájaként is tevékenykedett.
Románia továbbra is elkötelezett a Moldovai Köztársaság támogatása mellett, mind a biztonság és a stabilitás megerősítése, mind a gazdasági fejlődés terén.
szóljon hozzá!