A vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A székelyföldi fiatalok példaképei legtöbb esetben a hétköznapi életből ismert személyek, a vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában – ez derült ki egy tavalyi kutatásból, amelyben 1824 tanuló vett részt.
2017. április 08., 12:022017. április 08., 12:02
2017. április 08., 13:342017. április 08., 13:34
Az azonban elgondolkodtató, hogy
holott a szakemberek szerint a példaképválasztás kiemelten fontos szerepet játszik a szocializáció folyamatában.
A székelyföldi hetedik és tizenegyedik osztályos tanulók példaképeiként szolgáló személyekről készített részletes tanulmányt Gergely Orsolya, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának oktatója 2016-ban.
A szakember 67 Hargita és Kovászna megyei tanintézetből 1824 tanulótól informálódott kérdőíves kutatás nyomán. Arra kereste a választ, hogy a tanulóknak vannak-e példaképeik, és ha igen, kik azok, akiknek életét, viselkedését példaértékűnek látják, akikhez tulajdonképpen felnőttkorukban hasonlítani szeretnének.
A tanulók négy kérdést kaptak a példakép kérdésköréhez kapcsolódóan.
Elsőként meg kellett nevezniük egy olyan személyt, akihez felnőttkorukban szeretnének hasonlítani.
Második feladatként azt kapták, hogy írják le, mivel foglalkozik a kiválasztott személy.
A harmadik pont szerint meg kellett fogalmazniuk a választott személynek a követendő tulajdonságait.
Az utolsó kérés szerint amennyiben nem válaszoltak a feltett kérdésekre, meg kellett indokolniuk, hogy miért.
A vizsgált 1824 tanulóból 1168 jelölte azt, hogy van példaképe. Kiderült, hogy míg a hetedik osztályosok 72 százaléka rendelkezik kikristályosodott példaképpel, addig a tizenegyedik osztályosoknak csak 56 százaléka.
A kapott válaszok elemzése során a következő következtetés született: a székelyföldi fiatalok példaképei legtöbb esetben a hétköznapi életből ismert személyek, akikkel valamilyen kapcsolatban állnak, álltak. Azaz,
A vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában, 17,8 százaléka egy személyesen is ismert felnőttre, míg 8,54 százaléka a testvérét vagy barátját tekinti példaképnek. A tanulók kisebb része olyan személyeket választott, akit szinte csak kizárólag a médiából ismer: 12,1 százalékuk színészt, énekest vagy zenészt jelölt példaképének, 11,8 százalékuk egy híres sportolót, míg 6,73 százalékuk kevésbé közismert személyeket.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tudnak példaképet megnevezni, a tanulók válaszaikban arról tettek tanúbizonyságot, hogy talán soha vagy az utóbbi időben semmiképp sem foglalkoztak annak a gondolatával, hogy kire szeretnének hasonlítani.
Fontos következtetések
Gergely Orsolya érdeklődésünkre közölte, a kutatásból arra következtet, hogy „nem izmosodott meg az iskolai oktatásban az úgynevezett példaképállítás, mivel sok tanulónál nem tisztázott ez a kérdés. Továbbá az is kiderült, hogy a példaképpel rendelkező fiatalok válaszai nem tanúskodnak arról, hogy tényleg széles körű információk alapján választották a példaképüket. Például a felmérés során nem írták le helyesen a nevét, vagy kevés, felszínes információkkal rendelkeznek róluk”.
Az oktató azt is elmondta, több világszínvonalú kutatás is azt támasztja alá, hogy a példaképválasztás, a megfigyeléses tanulás kiemelten fontos szerepet játszik a szocializáció folyamatában.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
szóljon hozzá!