
A vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A székelyföldi fiatalok példaképei legtöbb esetben a hétköznapi életből ismert személyek, a vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában – ez derült ki egy tavalyi kutatásból, amelyben 1824 tanuló vett részt.
2017. április 08., 12:022017. április 08., 12:02
2017. április 08., 13:342017. április 08., 13:34
Az azonban elgondolkodtató, hogy
holott a szakemberek szerint a példaképválasztás kiemelten fontos szerepet játszik a szocializáció folyamatában.
A székelyföldi hetedik és tizenegyedik osztályos tanulók példaképeiként szolgáló személyekről készített részletes tanulmányt Gergely Orsolya, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának oktatója 2016-ban.
A szakember 67 Hargita és Kovászna megyei tanintézetből 1824 tanulótól informálódott kérdőíves kutatás nyomán. Arra kereste a választ, hogy a tanulóknak vannak-e példaképeik, és ha igen, kik azok, akiknek életét, viselkedését példaértékűnek látják, akikhez tulajdonképpen felnőttkorukban hasonlítani szeretnének.
A tanulók négy kérdést kaptak a példakép kérdésköréhez kapcsolódóan.
Elsőként meg kellett nevezniük egy olyan személyt, akihez felnőttkorukban szeretnének hasonlítani.
Második feladatként azt kapták, hogy írják le, mivel foglalkozik a kiválasztott személy.
A harmadik pont szerint meg kellett fogalmazniuk a választott személynek a követendő tulajdonságait.
Az utolsó kérés szerint amennyiben nem válaszoltak a feltett kérdésekre, meg kellett indokolniuk, hogy miért.
A vizsgált 1824 tanulóból 1168 jelölte azt, hogy van példaképe. Kiderült, hogy míg a hetedik osztályosok 72 százaléka rendelkezik kikristályosodott példaképpel, addig a tizenegyedik osztályosoknak csak 56 százaléka.
A kapott válaszok elemzése során a következő következtetés született: a székelyföldi fiatalok példaképei legtöbb esetben a hétköznapi életből ismert személyek, akikkel valamilyen kapcsolatban állnak, álltak. Azaz,
A vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában, 17,8 százaléka egy személyesen is ismert felnőttre, míg 8,54 százaléka a testvérét vagy barátját tekinti példaképnek. A tanulók kisebb része olyan személyeket választott, akit szinte csak kizárólag a médiából ismer: 12,1 százalékuk színészt, énekest vagy zenészt jelölt példaképének, 11,8 százalékuk egy híres sportolót, míg 6,73 százalékuk kevésbé közismert személyeket.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tudnak példaképet megnevezni, a tanulók válaszaikban arról tettek tanúbizonyságot, hogy talán soha vagy az utóbbi időben semmiképp sem foglalkoztak annak a gondolatával, hogy kire szeretnének hasonlítani.
Fontos következtetések
Gergely Orsolya érdeklődésünkre közölte, a kutatásból arra következtet, hogy „nem izmosodott meg az iskolai oktatásban az úgynevezett példaképállítás, mivel sok tanulónál nem tisztázott ez a kérdés. Továbbá az is kiderült, hogy a példaképpel rendelkező fiatalok válaszai nem tanúskodnak arról, hogy tényleg széles körű információk alapján választották a példaképüket. Például a felmérés során nem írták le helyesen a nevét, vagy kevés, felszínes információkkal rendelkeznek róluk”.
Az oktató azt is elmondta, több világszínvonalú kutatás is azt támasztja alá, hogy a példaképválasztás, a megfigyeléses tanulás kiemelten fontos szerepet játszik a szocializáció folyamatában.
Harmadik napja folytatják a hatóságok a keresést a Moldovai Köztársaságból származó, 26 éves férfi után, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy autót lopott el Bulgáriában, amivel egészen Mehedinți megyéig jutott.
Alkoholos befolyásoltság alatt volt az a sofőr, aki diákokat szállított iskolába Temes megyében. A rendőrök megbírságolták a férfit, és ideiglenesen felfüggesztették a jogosítványát.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter hétfő reggeli üzenetében arra biztatta az új tanévet kezdő tanulókat, élvezzék az előttük álló tanulási lehetőséget, és hangsúlyozta, hogy az oktatás a kapu a világ felé.
Jócskán lehűlt az idő szeptember 7-re, az új tanév első napjára Székelyföld-szerte. Hargita megyében vannak olyan foltok, ahol kék színnel jelzi az Országos Meteorológiai Szolgálat térképe, hogy fagypontig esett vissza a hőmérséklet.
Kezdetét veszi a 2026–2027-es tanév: csaknem 2,9 millió óvodás és diák ül vissza szeptember 7-én az iskolapadba Romániában. Az új tanterv a kilencedikeseket, a változó felvételi szabályok pedig a nyolcadikosokat állítják új helyzet elé.
Eddig tisztázatlan okok miatt kisodródott és az útmenti betonsáncba dőlt egy Hargita megyei motoros Nyárádmagyarós és Szeretfalva között.
Ideiglenesen szünetel a vasúti közlekedés vasárnap este Maroshévíz és Ratosnya között, miután egy kidőlt fa ráesett a felsővezetékre és kigyulladt – közölte a vasúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CFR SA).
Tovább apadhat a Duna a következő napokban: a Báziásnál mért vízhozam 1400 köbméter/másodpercre csökkenhet, ami a szeptemberi sokéves átlag mindössze 37 százaléka.
Több légi célpontot észlelt a védelmi minisztérium radarrendszere vasárnapra virradóan a román – ukrán határ közelében.
Akár több mint egymillió eurót is nyerhet az, akire vasárnap rámosolyog a szerencse: jelentős összegek halmozódtak fel a romániai lottójátékok főbb kategóriáiban. A legnagyobb főnyeremény ezúttal a Jokeren vár gazdára.
szóljon hozzá!