Hirdetés
Hirdetés

Példaképkérdés a székelyföldi iskolások körében

A vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában. Illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

A vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában. Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

A székelyföldi fiatalok példaképei legtöbb esetben a hétköznapi életből ismert személyek, a vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában – ez derült ki egy tavalyi kutatásból, amelyben 1824 tanuló vett részt.

Molnár Rajmond

2017. április 08., 12:022017. április 08., 12:02

2017. április 08., 13:342017. április 08., 13:34

Az azonban elgondolkodtató, hogy

a megkérdezettek több mint harmadának nincs példaképe,

Hirdetés

holott a szakemberek szerint a példaképválasztás kiemelten fontos szerepet játszik a szocializáció folyamatában.

A székelyföldi hetedik és tizenegyedik osztályos tanulók példaképeiként szolgáló személyekről készített részletes tanulmányt Gergely Orsolya, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának oktatója 2016-ban.

A szakember 67 Hargita és Kovászna megyei tanintézetből 1824 tanulótól informálódott kérdőíves kutatás nyomán. Arra kereste a választ, hogy a tanulóknak vannak-e példaképeik, és ha igen, kik azok, akiknek életét, viselkedését példaértékűnek látják, akikhez tulajdonképpen felnőttkorukban hasonlítani szeretnének.

A tanulók négy kérdést kaptak a példakép kérdésköréhez kapcsolódóan.

  • Elsőként meg kellett nevezniük egy olyan személyt, akihez felnőttkorukban szeretnének hasonlítani.

  • Második feladatként azt kapták, hogy írják le, mivel foglalkozik a kiválasztott személy.

  • A harmadik pont szerint meg kellett fogalmazniuk a választott személynek a követendő tulajdonságait.

  • Az utolsó kérés szerint amennyiben nem válaszoltak a feltett kérdésekre, meg kellett indokolniuk, hogy miért.

A vizsgált 1824 tanulóból 1168 jelölte azt, hogy van példaképe. Kiderült, hogy míg a hetedik osztályosok 72 százaléka rendelkezik kikristályosodott példaképpel, addig a tizenegyedik osztályosoknak csak 56 százaléka.

A kapott válaszok elemzése során a következő következtetés született: a székelyföldi fiatalok példaképei legtöbb esetben a hétköznapi életből ismert személyek, akikkel valamilyen kapcsolatban állnak, álltak. Azaz,

a példaképpel rendelkező tanulók több mint fele jelölt meg olyan személyt, akiket ténylegesen ismer.

A vizsgált iskolások 42,9 százaléka az apjára vagy az anyjára szeretne hasonlítani felnőttkorában, 17,8 százaléka egy személyesen is ismert felnőttre, míg 8,54 százaléka a testvérét vagy barátját tekinti példaképnek. A tanulók kisebb része olyan személyeket választott, akit szinte csak kizárólag a médiából ismer: 12,1 százalékuk színészt, énekest vagy zenészt jelölt példaképének, 11,8 százalékuk egy híres sportolót, míg 6,73 százalékuk kevésbé közismert személyeket.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tudnak példaképet megnevezni, a tanulók válaszaikban arról tettek tanúbizonyságot, hogy talán soha vagy az utóbbi időben semmiképp sem foglalkoztak annak a gondolatával, hogy kire szeretnének hasonlítani.

Fontos következtetések

Gergely Orsolya érdeklődésünkre közölte, a kutatásból arra következtet, hogy „nem izmosodott meg az iskolai oktatásban az úgynevezett példaképállítás, mivel sok tanulónál nem tisztázott ez a kérdés. Továbbá az is kiderült, hogy a példaképpel rendelkező fiatalok válaszai nem tanúskodnak arról, hogy tényleg széles körű információk alapján választották a példaképüket. Például a felmérés során nem írták le helyesen a nevét, vagy kevés, felszínes információkkal rendelkeznek róluk”.

Az oktató azt is elmondta, több világszínvonalú kutatás is azt támasztja alá, hogy a példaképválasztás, a megfigyeléses tanulás kiemelten fontos szerepet játszik a szocializáció folyamatában.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés