
Érezhetően megnő a tapadás, amikor a nyárihoz képest egy-két centiméterrel keskenyebb téli gumival kell hóban haladni
Fotó: Pinti Attila
Itt a tél, aki még nyári gumiabronccsal merészkedne ki a közutakra, az legfeljebb egy gumiszervizig tegye, hogy lecseréljék – hangzik a szakértői tanács. No de mire figyeljünk, ha az anyagilag is komoly befektetésnek számító abroncsvásárlás előtt állunk? Hóban tapadjon kiválóan, esetleg száraz, de hideg úton? Hagyjuk a könnyűfém-felniken, vagy váltsunk lemezfelnire? Csökkentsük a futófelület méretét és az átmérőt? Van alternatíva a prémiummárkákra?
2022. december 02., 18:282022. december 02., 18:28
2022. december 02., 19:362022. december 02., 19:36
A köznyelvben téli gumiként ismert, de a pontosabb meghatározás szerint anyag-összetételében és a futófelület kialakításában a hideg időszakra optimalizált abroncs előnyei közismertek a késő ősztől tavaszig tartó időszakban: rövidebb féktáv, jobb tapadás és irányíthatóság. A járműtulajdonosok többségét azonban azon túl, hogy az abroncs oldalfalán ott legyen hegycsúcsok közé illesztett hópihe és az M+S felirat, nem érdeklik az egyes gumik részletesebb jellemzői. Pedig a választásnál érdemes szem előtt tartani azt is, hogy milyen útviszonyok és mekkora futásteljesítmény várható – jelenti ki érdeklődésünkre Bara Péter brassói autószerelő.
A téli abroncsokra általános szabály, hogy nem minden helyzetben tudnak maximálisan teljesíteni, ezért fontos a célnak megfelelő kiválasztása – azaz van olyan gumi, amely súlyos mínusz fokokban elsőrangúan viselkedik száraz aszfalton, de havon kisebb a tapadása, és fordítva. Ugyanakkor egyes új abroncsok anyagösszetételük miatt „háttal vernek” minden konkurenst, de gyorsabban kopnak, nem fognak négy-öt évet kihúzni – ismerteti a szakember.
– ilyen többek között a Continental Wintercontact, a Hankook Winter Icept, a Dunlop Winter Response, a Fulda Kristall Montero, a Barum Polaris és a Semperit SpeedGrip. Hozzáteszi, sok olyan járművezető van, akik télen legtöbbször csak „kényszerből” veszik elő az autót, illetve sokan csak rövidebb, városi utakra használják a gépkocsit, vagy olyankor, amikor letakarított utakon kell közlekedniük. Számukra a Michelin Alpin, a Bridgestone Blizzak vagy a Toyo Observe ajánlott – természetesen ezek havas felületen is helytállnak. Az autószerelő a német autóklub (ADAC) elmúlt években elvégzett tesztjeit és saját tapasztalatait összegezve adott tanácsot. Tény, hogy minél drágább egy autó, annál valószínűbb, hogy a tulajdonos több pénzt áldoz a gumira, de a romániai gépkocsipark átlagéletkorát ismerve kevesen – és egyre kevesebben – engedhetik meg maguknak a több mint ezer lejes kiadást. Nekik Bara Péter például a Sailun márkát ajánlja, ami ár-érték arányt tekintve az egyik legköltséghatékonyabb választás.
Érezhetően megnő a tapadás, amikor a nyárihoz képest egy-két centiméterrel keskenyebb téli gumival kell hóban haladni
Fotó: Pinti Attila
Aranyszabály, hogy egy új abroncsot is „be kell koptatni”, azaz a futófelületről mintegy két-háromszáz kilométer alatt kopik le egy úgynevezett gyári védőréteg, ezalatt érdemes még a legdrágább prémiumokkal is óvatosabban haladni. A másik fontos dolog, az a hólánc megléte a csomagtartóban, ugyanis csodákra egyik téli abroncs sem képes egy hóborította kaptatón. Ami személyautók esetében inkább kerülendő, az a nagyon pénztárcabarát, úgynevezett újrafutózott – „resapált” – abroncs, ezek használhatósága korlátozott, élettartamuk bizonytalan – mondja a szakember. Ugyanez igaz a kimondhatatlan nevű, internetes keresőoldalak által sem ismert kínai termékekre is.
Az autó egyik ékszere a könnyűfém-felni – közismertebben alufelni –, éppen ezért érdemes megóvni a téli időszakban. Egyrészt az utak csúszásmentesítésére használt anyagok képesek kimarni, illetve megkarcolni a felnik felületét, másrészt télen gyakoriak a síkos úton a padkának koccanások, kisebb balesetek, olyan alacsony sebességű, „ártalmatlan” árokba sodródások, amelyekben ezek – mivel hidegben rideggé, fokozottan „törékennyé” válnak – megsérülhetnek. Ezért – amennyiben van rá lehetőség – ajánlott külön lemezfelnikre tenni a téli gumikat, és egy szép kerékdísszel – „dísztárcsával” – a gépkocsi esztétikáját is többé-kevésbé megőrizhetjük.
A gépkocsigyártók által megadott – és az autó törzskönyvében is szereplő – váltóméret figyelembe vételével javasolt télen a kisebb átmérőjű, keskenyebb abroncsot és értelemszerűen felnit használni. Elég csak a raliversenyek téli „virsligumis” futamaira gondolni, hiszen a profik is az úttal kisebb felületen érintkező gumikat használnak – még ha azok szegecsekkel is ellátottak. Tény, hogy hóban a keskenyebb abroncs az optimálisabb, több okból – magyarázza Bara Péter. A legfőbb ok, hogy mivel
Emellett a keskenyebb gumi jellemzően „ballonosabb”, azaz magasabb oldalfalú, így a hó alatt rejtőző kátyúakadályokat könnyebben veszik – egy peres abroncs egy-egy nagyobb gödörbe csattanást követően szinte biztosan mehet a kukába, felnistől – magyarázza a szakember.
Drága, de szükséges befektetés: egy minőségi gumiszett ára könnyen elérheti akár az 1500–2000 lejt is
Fotó: Pinti Attila
Hozzáteszi, hogy sokan esztétikai okok miatt maradnak a nagyobb, nyárigumi-méretnél, hiszen a kisebb kerekek „nem szépek”. A népszerű típusokra térve az autószerelő elmondta, például ha egy negyedik generációs Volkswagen Golfnál 195/65R15 a nyári méret, akkor érdemes 175/80R14-es télit használni, illetve ha 205/55R16-os a nyári, akkor 195/65R15-öst a hideg időszakban. Természetesen nem kötelező a méretváltás, és mivel letakarított, csúszásmentesített aszfalton a széles gumi jobban tapad, ezúttal is számít a használat, az, hogy a sofőr csak a tusnádfürdői sípályáig akar eljutni, vagy a Madarasi Hargitára.
Több autógyártó is négyévszakos abroncsokkal kínálja eladásra a típusait, de Erdélyben az a jó megoldás, ha ezeket inkább megtartjuk nyárinak, és beszerzünk egy téli garnitúrát – hangzik a tanács.
Ha mégis – rövid – havas útra kényszerülnénk ilyennel, akkor megnyugtató lehet, ha Continental AllSeason Contact, Michelin CrossClimate vagy GoodYear Vector 4Seasons van felszerelve, de a fokozott óvatosság itt is kötelező – zárta beszélgetésünket a szakember.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!