Gyertyaöntés: a szépség, amit érzünk
A természet ihlette, letisztult, illatos gyertyák kedves kiegészítői lehetnek egy lakásnak. A Csíkszeredában élő Nagy Renáta szójaviaszból önt gyertyákat és ezekre nem csak az mondható el, hogy szemet és lelket gyönyörködtetőek, hanem az is, hogy környezetbarát termékek, nem szennyezik a levegőt és az egészségre sem ártalmasak.
D. Balázs Ildikó
2020. április 17., 18:402020. április 17., 18:40
2020. április 18., 11:562020. április 18., 11:56
Nagy Renáta. A gyertyaöntés kimondottan jót tesz a lelkének is
Fotó: Pinti Attila
A természet ihlette, letisztult, illatos gyertyák kedves kiegészítői lehetnek egy lakásnak. A Csíkszeredában élő Nagy Renáta szójaviaszból önt gyertyákat és ezekre nem csak az mondható el, hogy szemet és lelket gyönyörködtetőek, hanem az is, hogy környezetbarát termékek, nem szennyezik a levegőt és az egészségre sem ártalmasak.
D. Balázs Ildikó
2020. április 17., 18:402020. április 17., 18:40
2020. április 18., 11:562020. április 18., 11:56
Nagy Renáta és férje két és fél évvel ezelőtt költöztek haza Csíkszeredába Angliából, ahol négy és fél évet éltek. Mint Renáta meséli, tulajdonképpen angliai tartózkodása alatt fordult meg első alkalommal a fejében a szójaviaszból való gyertyaöntés, de az ötlettől a Yūgen gyertyák megvalósításáig még igen sok időnek kellett eltelnie.
„Angliában született meg a kisfiunk, Ákos, de tudtuk, hogy mire óvodába kell mennie, arra mi haza fogunk költözni. Aztán elérkezett a költözés ideje, és a gyertyaöntés gondolata elakadt. Mi nagyon szeretjük a gyertyákat, főként a férjem, aki, amint hazaér, rögtön gyertyát gyújt a lakásban több helyen is. Ennek én is örülök, mert én az itt-ott fellobbanó fényeket szeretem nagyon, megnyugtatóak számomra” – magyarázza Renáta. És amíg a család mindennapos használója volt a gyertyáknak, addig a fiatal nő fejében még mindig ott motoszkált az öntés gondolata.
„A tavaly nyáron egy elég nehéz időszakon mentem keresztül, egy délután hazaérkezett a férjem, majd azt kérte tőlem, írjam le, hogy mivel foglalkoznék a legszívesebben, mert neki van egy ötlete” – meséli nevetve Renáta. Így került a listára többek között a gyertyaöntés is, na meg sok olyan álom, amely valóra váltásához vagy idő, vagy bátorság nem volt még. Így kapott Renáta a férjétől biztatást, azt pedig ötvözve a saját lendületével és kíváncsiságával, hozzálátott a szójagyertya öntéséhez. Lelkesen meséli, a munkafolyamat is kedves számára, feltölti, kikapcsolódást nyújt, de szereti a megfelelő illat keresésének a misztikumát, az illatok társításának a csodáját.
A viaszt ugyanis fel kell melegíteni, majd egy bizonyos fokig visszahűteni, és akkor kerül be az illóolaj. Nehezen találtam információkat, így sok mindent magam kellett kikísérleteznem, hogy minden a megfelelő módon történjen” – mondja.
Először a konyhában melegítette a szójaviaszt külön edényekbe, de mára már kialakított magának egy kis részt a szobában, ahová bekerült egy főzőlap, és ott készülnek az illatos gyertyák.
„Egy edényben vizet melegítek, ebbe kerül bele egy másik edény a viasszal. Felolvad, majd visszahűtőm, és a megfelelő pillanatban kerül bele az illóolaj, majd később a kanóc. Számunkra mindig fontos volt, hogy lehetőségeinkhez mérten a lehető legkörnyezetkímélőbben éljünk, és kevés szemetet termeljünk.
A gyertya újrahasznosítható tégelyekbe kerül, ha elég, a kis üvegedény könnyen tisztítható, és akár fűszertartónak is alkalmasak. De utántöltésre is van lehetőség” – magyarázza Renáta, miközben mutatja az egy nappal korábban a tégelyekbe került illatos gyertyákat, a „kotyvasztó” szobaszegletet.
Azt mondja, most éppen új illat keresésében van, rózsás virágillaton kísérletezik. A szójaviasz égési ideje hosszú – mutat rá. „Egy tízdekás gyertya huszonkét-huszonnégy órát ég. Három-négy óra után azonban ajánlatos kioltani, hogy a kanóc ne forduljon bele a gyertyába, visszavágjuk a kanócot, és újra lehet gyújtani, amint megszilárdul a gyertya” – lát el hasznos tanáccsal.
Persze – jegyzi meg nevetve – alkalomadtán kicsi fia, Ákos is odakérezkedik az ölébe „segíteni”, megnézi, hogyan olvad a viasz, vagy segít a csipesszel megfogni a kanócot.
„A júgen japán szó. Arra a szépségre utal, amit nem látunk, hanem érzünk. Az égő gyertya is egy mély, kellemes érzést ad nekünk, ami jól esik” – utal Renáta a névválasztásra.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. április 17-én.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Ezek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A kucsmagombák világa – tavaszi kincsek nyomában
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
A kucsmagombák világa – tavaszi kincsek nyomában
Mindennek mestere: Gazda József
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Mindennek mestere: Gazda József
Sertésszűz fokhagymás mártással – videó
A sertésszűz a sertés egyik legértékesebb, legpuhább húsa, amelyhez a fokhagymás mártás kiváló választás. Mivel rendkívül sovány, érdemes gyorsan sütni, hogy megőrizze szaftosságát és omlós állagát.
Sertésszűz fokhagymás mártással – videó
Tojásbőség idején: hagyomány, tápérték és konyhai lehetőségek
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
Tojásbőség idején: hagyomány, tápérték és konyhai lehetőségek
Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Frissesség és egyensúly – egész napra
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
Frissesség és egyensúly – egész napra
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
A tavasz zöld ereje: a medvehagyma titkai
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
A tavasz zöld ereje: a medvehagyma titkai
Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
„Nyuszis” szendvics – videó
Az ünnepi asztalra egy játékos kis előétel lehet ez az egyszerű szendvics.
„Nyuszis” szendvics – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!