Gyertyaöntés: a szépség, amit érzünk
A természet ihlette, letisztult, illatos gyertyák kedves kiegészítői lehetnek egy lakásnak. A Csíkszeredában élő Nagy Renáta szójaviaszból önt gyertyákat és ezekre nem csak az mondható el, hogy szemet és lelket gyönyörködtetőek, hanem az is, hogy környezetbarát termékek, nem szennyezik a levegőt és az egészségre sem ártalmasak.
D. Balázs Ildikó
2020. április 17., 18:402020. április 17., 18:40
2020. április 18., 11:562020. április 18., 11:56
Nagy Renáta. A gyertyaöntés kimondottan jót tesz a lelkének is
Fotó: Pinti Attila
A természet ihlette, letisztult, illatos gyertyák kedves kiegészítői lehetnek egy lakásnak. A Csíkszeredában élő Nagy Renáta szójaviaszból önt gyertyákat és ezekre nem csak az mondható el, hogy szemet és lelket gyönyörködtetőek, hanem az is, hogy környezetbarát termékek, nem szennyezik a levegőt és az egészségre sem ártalmasak.
D. Balázs Ildikó
2020. április 17., 18:402020. április 17., 18:40
2020. április 18., 11:562020. április 18., 11:56
Nagy Renáta és férje két és fél évvel ezelőtt költöztek haza Csíkszeredába Angliából, ahol négy és fél évet éltek. Mint Renáta meséli, tulajdonképpen angliai tartózkodása alatt fordult meg első alkalommal a fejében a szójaviaszból való gyertyaöntés, de az ötlettől a Yūgen gyertyák megvalósításáig még igen sok időnek kellett eltelnie.
„Angliában született meg a kisfiunk, Ákos, de tudtuk, hogy mire óvodába kell mennie, arra mi haza fogunk költözni. Aztán elérkezett a költözés ideje, és a gyertyaöntés gondolata elakadt. Mi nagyon szeretjük a gyertyákat, főként a férjem, aki, amint hazaér, rögtön gyertyát gyújt a lakásban több helyen is. Ennek én is örülök, mert én az itt-ott fellobbanó fényeket szeretem nagyon, megnyugtatóak számomra” – magyarázza Renáta. És amíg a család mindennapos használója volt a gyertyáknak, addig a fiatal nő fejében még mindig ott motoszkált az öntés gondolata.
„A tavaly nyáron egy elég nehéz időszakon mentem keresztül, egy délután hazaérkezett a férjem, majd azt kérte tőlem, írjam le, hogy mivel foglalkoznék a legszívesebben, mert neki van egy ötlete” – meséli nevetve Renáta. Így került a listára többek között a gyertyaöntés is, na meg sok olyan álom, amely valóra váltásához vagy idő, vagy bátorság nem volt még. Így kapott Renáta a férjétől biztatást, azt pedig ötvözve a saját lendületével és kíváncsiságával, hozzálátott a szójagyertya öntéséhez. Lelkesen meséli, a munkafolyamat is kedves számára, feltölti, kikapcsolódást nyújt, de szereti a megfelelő illat keresésének a misztikumát, az illatok társításának a csodáját.
A viaszt ugyanis fel kell melegíteni, majd egy bizonyos fokig visszahűteni, és akkor kerül be az illóolaj. Nehezen találtam információkat, így sok mindent magam kellett kikísérleteznem, hogy minden a megfelelő módon történjen” – mondja.
Először a konyhában melegítette a szójaviaszt külön edényekbe, de mára már kialakított magának egy kis részt a szobában, ahová bekerült egy főzőlap, és ott készülnek az illatos gyertyák.
„Egy edényben vizet melegítek, ebbe kerül bele egy másik edény a viasszal. Felolvad, majd visszahűtőm, és a megfelelő pillanatban kerül bele az illóolaj, majd később a kanóc. Számunkra mindig fontos volt, hogy lehetőségeinkhez mérten a lehető legkörnyezetkímélőbben éljünk, és kevés szemetet termeljünk.
A gyertya újrahasznosítható tégelyekbe kerül, ha elég, a kis üvegedény könnyen tisztítható, és akár fűszertartónak is alkalmasak. De utántöltésre is van lehetőség” – magyarázza Renáta, miközben mutatja az egy nappal korábban a tégelyekbe került illatos gyertyákat, a „kotyvasztó” szobaszegletet.
Azt mondja, most éppen új illat keresésében van, rózsás virágillaton kísérletezik. A szójaviasz égési ideje hosszú – mutat rá. „Egy tízdekás gyertya huszonkét-huszonnégy órát ég. Három-négy óra után azonban ajánlatos kioltani, hogy a kanóc ne forduljon bele a gyertyába, visszavágjuk a kanócot, és újra lehet gyújtani, amint megszilárdul a gyertya” – lát el hasznos tanáccsal.
Persze – jegyzi meg nevetve – alkalomadtán kicsi fia, Ákos is odakérezkedik az ölébe „segíteni”, megnézi, hogyan olvad a viasz, vagy segít a csipesszel megfogni a kanócot.
„A júgen japán szó. Arra a szépségre utal, amit nem látunk, hanem érzünk. Az égő gyertya is egy mély, kellemes érzést ad nekünk, ami jól esik” – utal Renáta a névválasztásra.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. április 17-én.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Ezek is érdekelhetik
Székelyhon
Szinte semmi nem maradt az autó orrából
Székelyhon
Megfordult a világ egy napra Alsósófalván
Székelyhon
Szinte semmi nem maradt az autó orrából
Székelyhon
Megfordult a világ egy napra Alsósófalván
A rovat további cikkei
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
A Bálint-napi rózsacsokor útja
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Mi a jó kolbász titka? – videó
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
Mi a jó kolbász titka? – videó
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A tavasz első hírnökei
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
A tavasz első hírnökei
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Egy pohár frissesség a könyv mellé
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Egy pohár frissesség a könyv mellé
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!