Fókuszban a Teleki-ház titkai

Nemrég Teleki Domokos kriptájához is ellátogattak Marossárpatakra, hiszen az építtető a híres Teleki család sárpataki ágából származott. A helyszínen megemlékeztek a család tagjairól, majd koszorút, helyeztek el. Szomorúan állapították meg, hogy az elmúlt évtizedek alatt megrongálták a síremléket, így az nagyon rossz állapotban van. A Telekiek családfáját is tanulmányozták, most találkozva először életükben a geneológia tudományával. Kálmán Attila ugyanis azt szeretné, ha a tanítványai a kutatásban is elmélyülnének, levéltárban, könyvtárban, múzeumban gyűjtenének adatokat a Teleki-házzal, annak lakóival kapcsolatosan. A szakmai megbeszéléseken túl meghívott előadójuk, Tamási Zsolt történész beszélt nekik Bem József tábornokról, marosvásárhelyi tartózkodásáról, a Teleki-házban való elszállásolásáról.

Megismertetni a műemlékeket

A csapat Facebook oldalán a Tudtad-e? címszó alatt a homlokzaton látható latin nyelvű felirat magyar fordítása olvasható, illetve annak érdekes története. „Örökbefogadott épületünk homlokzatán van egy latin felirat, amelyről elképzelhető, hogy azt maga Teleki Domokos fogalmazta meg. A feliratban Domokos gróf vádaskodásokra vagy inkább rosszindulatú pletykákra válaszolt a feltételes hazaárulást illetően. A Telekiek között akadtak lelkes jozefinisták, például a nagy rokon, a könyvtáralapító, Teleki Sámuel, vagyis olyanok, akik üdvözölték és támogatták a császár reformjait, ezt pedig bizonyos körökben hazaárulásként is fölfoghatták, innen eredtek a pletykák. De az is lehet, hogy a feliratnak semmi köze a valósághoz és igazából nem más, mint irodalom” – fejtegették a szöveget, amelynek magyar fordítása így hangzik:

korábban írtuk

Örökségünk őrei: amikor a diákok maguk fedezik fel az értéket hordozó épületeket

A fiatalok érdeklődésének a felkeltése, közösségszervezés, az épített örökség népszerűsítése és megismertetése a célja annak a kezdeményezésnek, amely Kolozsváron és környékén már két éve működik, igen nagy sikernek örvend, és Maros megyére is kiterjesztenek.

„Ezen egyáltalán nem hivalkodó épületeket mégis sok utánajárással és költséggel emelték szent római birodalmi gróf széki Teleki Domokos, Torda vármegye főispánja és hitvestársa, gróf malomvízi Kendeffi Zsuzsanna. Ne gondold, hogy ezekben a kövekben az elárult hazáért kapott arany van, vagy a szolgától bevont bér, sem a szűkölködőtől elorzott garas, sem nyomorult ügyért kicsikart ajándék-pénz, vagy a család kárára felhalmozott adósság, Teleki Lajos, a legjámborabb férfi, akit kora Náthánjának neveztek, és Kendeffi Elek, a fejedelemség magisztrátusában a legderekabb tanácsúr.

Bár a marosvásárhelyiek zöme hetente, vagy akár naponta is eljár a Teleki-ház mellett és előtt, a szakmabelieken kívül a legtöbben szinte semmit, vagy alig valamit tudnak az épületről. Mivel ott áll előtte Bernády György szobra, van aki Bernády-háznak mondja, de hogy ki építtette, kik lakták nem tudja, s talán még azt sem, hogy most mi működik benne – mutatott rá Kálmán Attila, aki lapunknak elmondta, két célközönsége van a projektnek: az ifjúságot, azon belül is a középiskolásokat szeretnék megszólítani és felhívni a figyelmüket az értékes, Marosvásárhely múltjához tartozó házra, valamint a város lakosságát, azt a széles réteget, amelynek kevés az ismerete a műemléképületekről, köztük a Teleki házról is.

Pozitív fogadtatás

A kutatások során előkerült archív felvételekről a diákok megtudták, hogy a Teleki-ház a 20. század folyamán több ízben jelentős műemléki beavatkozásokon esett át: a két világháború között nyugati szárnyát lebontották, ezt 1957-ben építették újjá. A század első felében a kapu két oldalán található ablakok helyén még ajtók nyíltak. A munka folyamatos, tervek és ötletek vannak, a megvalósításukon dolgoznak, de, hogy pontosan melyek azok, nem árulta el az irányító tanár. Azt azonban megígérte mindenről tájékoztatnak időben a Facebookon, Instagrammon, illetve a többi kommunikációs csatornán.