
Art nuoveau-stílusú kovácsoltvas erkély
Fotó: Antal Erika
Ma is látható Marosvásárhelyen több olyan műemlék jellegű épület az egykori Kossuth utcában, amelyet a 19. században húztak fel, s a következőben átalakítottak. Építőik, tulajdonosaik történeteit idézik mutatós homlokzataikkal, a kapun belül azonban már omladozik a jelen.
2017. május 11., 15:382017. május 11., 15:38
Hat olyan marosvásárhelyi Kossuth Lajos utcai házról tartott előadást Oniga Erika művészettörténész a Kemény Zsigmond Társaság rendezvényén, amelyek a 19. században épültek, a 20. század elején átépítették őket, ezáltal szecessziós jelleget kaptak. A házak története mellett az ott lakó családok múltja is kikerekedett.
A marosvásárhelyi épületek, azok történetének kutatása 2013-ban kezdődött el a Marosvásárhely topográfiája projekt révén. Ennek egyik résztvevője Oniga Erika is, aki a helyszíni dokumentálódás mellett archív fényképeket, levéltári anyagokat, tervrajzokat, levelezéseket tanulmányozott.
Elmondta, szerencsés esetben nem csupán az épületek külsejét vehette szemügyre, a belsőt is, a szobákat, a pincét, sőt, még szerencsésebb esetekben egy-egy megőrzött kályhát, bútordarabot is. Ha egy-egy lakóház építésekor, vagy az ott lakó családban valamilyen konfliktusos helyzet alakult ki, akkor az további dokumentációs anyagot jelent a történésznek, hiszen a levelezésekből, a hivatalos engedélyekből, vagy kérvényekből még több információk derülnek ki, a történetek pedig teljesebbek lesznek – mutatott rá az előadó.
A Kossuth Lajos – mai hivatalos nevén Călărașilor – utcában a Bodola-házat, özvegy Ferenczi Károlyné-, Katzer Jakab-, Patrubány Gergő- és dr. Szilágyi Sándor lakóházát, valamint a Kossuth és az Arany János utca találkozásánál álló egykori Csonka Géza-műtermét ismertette Oniga Erika, felhíva a figyelmet a szecesszió különböző jellegzetességeire, az építés – átépítés történetére, az egykori tulajdonosok életére, illetve a mai állapotokra is.
Bodola Ferenc egykori lakóháza, ma nem lakik benne senki
Fotó: Antal Erika
Ahogyan a legtöbb, a Bodola Ferenc Kossuth utca 10. szám alatti háza is a 19. században épült, ám a Bernády György polgármester köreibe tartozó tulajdonos 1902-re átépíttette. A historizáló stílust a homlokzaton a szecesszió váltotta, de annak nem a magyaros formája, hanem a francia-belga, az art nouveau. Ennek jegyei jól megfigyelhetők ma is az erkély kovácsoltvas korlátján.
Nem csak jó szakorvos, tüdőgyógyász, de szenvedélyes fotográfus is volt Szilágyi Sándor, a 43. szám alatti lakóház tulajdonosa, illetve sokat utazott, levelezett, ezért családi hagyatéka az állami levéltárban sok-sok információt nyújtott a kutatóknak. Mindent lefotózott, több ezer fotó és több száz levél maradt utána, ezért ez a legdokumentáltabb épület az utcában, amelyről a legtöbbet tudnak a történészek.
Szilágyi Sándor lakóháza
Fotó: Antal Erika
Hogy mit rejt egy-egy felújított vagy kevésbé rendezett homlokzat, arról az érdeklődőnek legtöbb esetben fogalma sincs – mondta az előadó, hozzátéve, nem ritka, hogy a kívülről szép épület bent omladozik, tulajdonosai nem törődnek vele, sokszor évek telnek el, hogy be se nyitnak a kapun.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!