
Art nuoveau-stílusú kovácsoltvas erkély
Fotó: Antal Erika
Ma is látható Marosvásárhelyen több olyan műemlék jellegű épület az egykori Kossuth utcában, amelyet a 19. században húztak fel, s a következőben átalakítottak. Építőik, tulajdonosaik történeteit idézik mutatós homlokzataikkal, a kapun belül azonban már omladozik a jelen.
2017. május 11., 15:382017. május 11., 15:38
Hat olyan marosvásárhelyi Kossuth Lajos utcai házról tartott előadást Oniga Erika művészettörténész a Kemény Zsigmond Társaság rendezvényén, amelyek a 19. században épültek, a 20. század elején átépítették őket, ezáltal szecessziós jelleget kaptak. A házak története mellett az ott lakó családok múltja is kikerekedett.
A marosvásárhelyi épületek, azok történetének kutatása 2013-ban kezdődött el a Marosvásárhely topográfiája projekt révén. Ennek egyik résztvevője Oniga Erika is, aki a helyszíni dokumentálódás mellett archív fényképeket, levéltári anyagokat, tervrajzokat, levelezéseket tanulmányozott.
Elmondta, szerencsés esetben nem csupán az épületek külsejét vehette szemügyre, a belsőt is, a szobákat, a pincét, sőt, még szerencsésebb esetekben egy-egy megőrzött kályhát, bútordarabot is. Ha egy-egy lakóház építésekor, vagy az ott lakó családban valamilyen konfliktusos helyzet alakult ki, akkor az további dokumentációs anyagot jelent a történésznek, hiszen a levelezésekből, a hivatalos engedélyekből, vagy kérvényekből még több információk derülnek ki, a történetek pedig teljesebbek lesznek – mutatott rá az előadó.
A Kossuth Lajos – mai hivatalos nevén Călărașilor – utcában a Bodola-házat, özvegy Ferenczi Károlyné-, Katzer Jakab-, Patrubány Gergő- és dr. Szilágyi Sándor lakóházát, valamint a Kossuth és az Arany János utca találkozásánál álló egykori Csonka Géza-műtermét ismertette Oniga Erika, felhíva a figyelmet a szecesszió különböző jellegzetességeire, az építés – átépítés történetére, az egykori tulajdonosok életére, illetve a mai állapotokra is.
Bodola Ferenc egykori lakóháza, ma nem lakik benne senki
Fotó: Antal Erika
Ahogyan a legtöbb, a Bodola Ferenc Kossuth utca 10. szám alatti háza is a 19. században épült, ám a Bernády György polgármester köreibe tartozó tulajdonos 1902-re átépíttette. A historizáló stílust a homlokzaton a szecesszió váltotta, de annak nem a magyaros formája, hanem a francia-belga, az art nouveau. Ennek jegyei jól megfigyelhetők ma is az erkély kovácsoltvas korlátján.
Nem csak jó szakorvos, tüdőgyógyász, de szenvedélyes fotográfus is volt Szilágyi Sándor, a 43. szám alatti lakóház tulajdonosa, illetve sokat utazott, levelezett, ezért családi hagyatéka az állami levéltárban sok-sok információt nyújtott a kutatóknak. Mindent lefotózott, több ezer fotó és több száz levél maradt utána, ezért ez a legdokumentáltabb épület az utcában, amelyről a legtöbbet tudnak a történészek.
Szilágyi Sándor lakóháza
Fotó: Antal Erika
Hogy mit rejt egy-egy felújított vagy kevésbé rendezett homlokzat, arról az érdeklődőnek legtöbb esetben fogalma sincs – mondta az előadó, hozzátéve, nem ritka, hogy a kívülről szép épület bent omladozik, tulajdonosai nem törődnek vele, sokszor évek telnek el, hogy be se nyitnak a kapun.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!