Art nuoveau-stílusú kovácsoltvas erkély
Fotó: Antal Erika
Ma is látható Marosvásárhelyen több olyan műemlék jellegű épület az egykori Kossuth utcában, amelyet a 19. században húztak fel, s a következőben átalakítottak. Építőik, tulajdonosaik történeteit idézik mutatós homlokzataikkal, a kapun belül azonban már omladozik a jelen.
2017. május 11., 15:382017. május 11., 15:38
Hat olyan marosvásárhelyi Kossuth Lajos utcai házról tartott előadást Oniga Erika művészettörténész a Kemény Zsigmond Társaság rendezvényén, amelyek a 19. században épültek, a 20. század elején átépítették őket, ezáltal szecessziós jelleget kaptak. A házak története mellett az ott lakó családok múltja is kikerekedett.
A marosvásárhelyi épületek, azok történetének kutatása 2013-ban kezdődött el a Marosvásárhely topográfiája projekt révén. Ennek egyik résztvevője Oniga Erika is, aki a helyszíni dokumentálódás mellett archív fényképeket, levéltári anyagokat, tervrajzokat, levelezéseket tanulmányozott.
Elmondta, szerencsés esetben nem csupán az épületek külsejét vehette szemügyre, a belsőt is, a szobákat, a pincét, sőt, még szerencsésebb esetekben egy-egy megőrzött kályhát, bútordarabot is. Ha egy-egy lakóház építésekor, vagy az ott lakó családban valamilyen konfliktusos helyzet alakult ki, akkor az további dokumentációs anyagot jelent a történésznek, hiszen a levelezésekből, a hivatalos engedélyekből, vagy kérvényekből még több információk derülnek ki, a történetek pedig teljesebbek lesznek – mutatott rá az előadó.
A Kossuth Lajos – mai hivatalos nevén Călărașilor – utcában a Bodola-házat, özvegy Ferenczi Károlyné-, Katzer Jakab-, Patrubány Gergő- és dr. Szilágyi Sándor lakóházát, valamint a Kossuth és az Arany János utca találkozásánál álló egykori Csonka Géza-műtermét ismertette Oniga Erika, felhíva a figyelmet a szecesszió különböző jellegzetességeire, az építés – átépítés történetére, az egykori tulajdonosok életére, illetve a mai állapotokra is.
Bodola Ferenc egykori lakóháza, ma nem lakik benne senki
Fotó: Antal Erika
Ahogyan a legtöbb, a Bodola Ferenc Kossuth utca 10. szám alatti háza is a 19. században épült, ám a Bernády György polgármester köreibe tartozó tulajdonos 1902-re átépíttette. A historizáló stílust a homlokzaton a szecesszió váltotta, de annak nem a magyaros formája, hanem a francia-belga, az art nouveau. Ennek jegyei jól megfigyelhetők ma is az erkély kovácsoltvas korlátján.
Nem csak jó szakorvos, tüdőgyógyász, de szenvedélyes fotográfus is volt Szilágyi Sándor, a 43. szám alatti lakóház tulajdonosa, illetve sokat utazott, levelezett, ezért családi hagyatéka az állami levéltárban sok-sok információt nyújtott a kutatóknak. Mindent lefotózott, több ezer fotó és több száz levél maradt utána, ezért ez a legdokumentáltabb épület az utcában, amelyről a legtöbbet tudnak a történészek.
Szilágyi Sándor lakóháza
Fotó: Antal Erika
Hogy mit rejt egy-egy felújított vagy kevésbé rendezett homlokzat, arról az érdeklődőnek legtöbb esetben fogalma sincs – mondta az előadó, hozzátéve, nem ritka, hogy a kívülről szép épület bent omladozik, tulajdonosai nem törődnek vele, sokszor évek telnek el, hogy be se nyitnak a kapun.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!