
Art nuoveau-stílusú kovácsoltvas erkély
Fotó: Antal Erika
Ma is látható Marosvásárhelyen több olyan műemlék jellegű épület az egykori Kossuth utcában, amelyet a 19. században húztak fel, s a következőben átalakítottak. Építőik, tulajdonosaik történeteit idézik mutatós homlokzataikkal, a kapun belül azonban már omladozik a jelen.
2017. május 11., 15:382017. május 11., 15:38
Hat olyan marosvásárhelyi Kossuth Lajos utcai házról tartott előadást Oniga Erika művészettörténész a Kemény Zsigmond Társaság rendezvényén, amelyek a 19. században épültek, a 20. század elején átépítették őket, ezáltal szecessziós jelleget kaptak. A házak története mellett az ott lakó családok múltja is kikerekedett.
A marosvásárhelyi épületek, azok történetének kutatása 2013-ban kezdődött el a Marosvásárhely topográfiája projekt révén. Ennek egyik résztvevője Oniga Erika is, aki a helyszíni dokumentálódás mellett archív fényképeket, levéltári anyagokat, tervrajzokat, levelezéseket tanulmányozott.
Elmondta, szerencsés esetben nem csupán az épületek külsejét vehette szemügyre, a belsőt is, a szobákat, a pincét, sőt, még szerencsésebb esetekben egy-egy megőrzött kályhát, bútordarabot is. Ha egy-egy lakóház építésekor, vagy az ott lakó családban valamilyen konfliktusos helyzet alakult ki, akkor az további dokumentációs anyagot jelent a történésznek, hiszen a levelezésekből, a hivatalos engedélyekből, vagy kérvényekből még több információk derülnek ki, a történetek pedig teljesebbek lesznek – mutatott rá az előadó.
A Kossuth Lajos – mai hivatalos nevén Călărașilor – utcában a Bodola-házat, özvegy Ferenczi Károlyné-, Katzer Jakab-, Patrubány Gergő- és dr. Szilágyi Sándor lakóházát, valamint a Kossuth és az Arany János utca találkozásánál álló egykori Csonka Géza-műtermét ismertette Oniga Erika, felhíva a figyelmet a szecesszió különböző jellegzetességeire, az építés – átépítés történetére, az egykori tulajdonosok életére, illetve a mai állapotokra is.
Bodola Ferenc egykori lakóháza, ma nem lakik benne senki
Fotó: Antal Erika
Ahogyan a legtöbb, a Bodola Ferenc Kossuth utca 10. szám alatti háza is a 19. században épült, ám a Bernády György polgármester köreibe tartozó tulajdonos 1902-re átépíttette. A historizáló stílust a homlokzaton a szecesszió váltotta, de annak nem a magyaros formája, hanem a francia-belga, az art nouveau. Ennek jegyei jól megfigyelhetők ma is az erkély kovácsoltvas korlátján.
Nem csak jó szakorvos, tüdőgyógyász, de szenvedélyes fotográfus is volt Szilágyi Sándor, a 43. szám alatti lakóház tulajdonosa, illetve sokat utazott, levelezett, ezért családi hagyatéka az állami levéltárban sok-sok információt nyújtott a kutatóknak. Mindent lefotózott, több ezer fotó és több száz levél maradt utána, ezért ez a legdokumentáltabb épület az utcában, amelyről a legtöbbet tudnak a történészek.
Szilágyi Sándor lakóháza
Fotó: Antal Erika
Hogy mit rejt egy-egy felújított vagy kevésbé rendezett homlokzat, arról az érdeklődőnek legtöbb esetben fogalma sincs – mondta az előadó, hozzátéve, nem ritka, hogy a kívülről szép épület bent omladozik, tulajdonosai nem törődnek vele, sokszor évek telnek el, hogy be se nyitnak a kapun.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!