Ennyire kövér az emberiség még sosem volt, mint ma

„Szathmáry Lajos volt a NASA gasztronómiai tanácsadója, amikor Armstrongék a Holdra mentek, akkor ez a marosvásárhelyi székely kutyulta ki azt a tubusos ételt, amit a Holdon először ettek az emberek. Ő egyetemi tanár volt Las Vegasban, vendégellátást és gasztronómiát oktatott. Ő tanította az Egyesület Államokat főzni, ugyanis a hetvenes-nyolcvanas években tizenkét éven keresztül volt neki a legtöbbek által nézett köztévében egy főzőműsora. Három gasztronómiai könyve bestseller volt Amerikában” – meséli Forgács Attila az egykori „mesteréről”, akinek a hatalmas gasztronómiai könyvtárában kezdte el kutatni a gasztropszichológiát. „Tulajdonképpen mindig is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, csak nem tudták, hogy ezzel foglalkoznak. Pavlov foglalkozott a kondicionált evéssel például, de a marketingesek nagyon jól tudják, hogy a jóllakott ember is megetethető” – magyarázza a gasztropszichológus.

A modern ember vagy stílusosan „mohó sapiens” legnagyobb problémája, hogy jóval többet eszik a szükségesnél, miközben vagyonokat költ fogyókúrára is.

Ugyanezt támasztja alá az is, hogy a legelső embert ábrázoló szobor, amely fennmaradt még a preverbális korszakból az utókor számára, egy kövér nőszobor. Ám a feltárt csontmaradványok arról árulkodnak, hogy őseink egyáltalán nem voltak elhízva. Minek köszönhető akkor mégis ez az ábrázolásmód? Úgy tűnik, egy vágyat jelenítettek meg. Az arra való vágyat, hogy bőségben éljenek. Tehát az ősember, amikor volt mit enni, akkor evett, mert utána jött az éhínség.

A reklám is „hibás”

Az evés környékén csomó nem tudatosodó inger van. Nagyobb tányérból többet eszünk, mert kisebbnek tűnik az étel, és fordítva. A gyorséttermekben az ötvenes évektől az üdítő mérete hatszorosára nőtt, a hamburger háromszorosára, s az ember ugyanúgy lakik vele mégis. Ez pedig egy kívülről manipulált éhséget jelent: minél több az étel, bizony annál többet fogunk enni.

A fogyásvágyunk mellett a marketing, a reklámok is az evésre buzdítanak. Csinos nők, vékony pasik boldogan esznek hatalmas adagokat, legyen az telefonreklám, bankreklám vagy épp biztosításhirdetés, mégsem kövérek. Ez pedig azt az üzenetet küldi felénk, hogy megehetjük, mi sem hízunk el. Ráadásul a boldogság-életérzéssel adják el nekünk az olyan termékeket, mint például a Coca-Cola. „Az emberek tudják, hogy mesterséges és egészségtelen, de ez nem befolyásolja abban, hogy megvennék-e. Megveszik, igen” – mondja Forgács Attila. Hozzáteszi: az egész fogyasztói társadalom erre alapul: vedd meg, fogyaszd el, dobd el.