Három évvel ezelőtt saját használatra készítette el az első bőr pénztárcáját, s azóta is a világháló segítségével önerőből tanulja a szakmát. Dolgozott szakácsként, most egy húsfeldolgozó üzem alkalmazottja, de a bőrrel való munka az, ami igazán közel áll a lelkéhez. Balázs-Karancsi Soma olyan lelkesen mesélt, hogy kedvem lett volna azonnal kipróbálni, milyen is az, amikor az ember bőrből készít valamit.
2022. július 20., 18:332022. július 20., 18:33
2022. július 21., 10:232022. július 21., 10:23
Balázs-Karancsi Soma önerőből tanult meg a bőrrel dolgozni
Fotó: Nagy Zoltán
Három évvel ezelőtt saját használatra készítette el az első bőr pénztárcáját, s azóta is a világháló segítségével önerőből tanulja a szakmát. Dolgozott szakácsként, most egy húsfeldolgozó üzem alkalmazottja, de a bőrrel való munka az, ami igazán közel áll a lelkéhez. Balázs-Karancsi Soma olyan lelkesen mesélt, hogy kedvem lett volna azonnal kipróbálni, milyen is az, amikor az ember bőrből készít valamit.
2022. július 20., 18:332022. július 20., 18:33
2022. július 21., 10:232022. július 21., 10:23
Honnan honnan nem, már gyermekkorában is érdekelte a bőr megmunkálása, ahogy ő fogalmaz „mindig is bolondult a bőrös munkákért”, s bár családjában senki sem foglalkozott ezzel, megragadta figyelmét a bőr kidolgozásának aprólékos mozzanata. Egyedi stílusban egyedi darabokat készít, s még mindig nagy becsben tartja azt a bizonyos első pénztárcát, amely tulajdonképpen elindította a folyamatot.
„Gyermekkoromban cserkészkedtem, s köreinkben mindig volt olyan ember, aki a bőrművességhez is értett, engem pedig nagyon érdekelt, amit láttam. De ez elsősorban a gyermekkoromra volt jellemző, aztán másként alakult az életem, a későbbiekben nem foglalkoztam ezzel különösebben.
– meséli gyergyószentmiklósi otthonában Soma, s azzal mutatja is azt a bizonyos első darabot, amelytől sosem válna meg.
Kikapcsolódás számára ez a munka
Fotó: Nagy Zoltán
Így maradt örök szerelem a bőr, mert bár ma már napi nyolc órában dolgozik, ha egy kis szabadideje akad, előkerülnek a finom natúr marhabőrdarabok, s beindul a munka. „A harmadik éve, hogy nekifogtam ennek a hobbinak, lassan mikrovállalkozás lett belőle” – jegyzi meg. Önerőből tanulta ki a szakmát a világhálón fellelhető videók segítségével. Idővel a szerszámkészletét is összeállította, kiépítette a kapcsolatokat, most már tudja, honnan érdemes bőrt rendelni és honnan nem, milyen festéket használjon, hogy az általa készített pénztárcák, övek, női táskák, tarsolyok, fülbevalók egyedi darabok legyenek, hogy a nagy precizitással kidolgozott különleges minták, motívumok jól érvényesüljenek.
„S ennek így van értelme, ha már kézműveskedésről beszélünk” – mondja határozottan.
A vésést nem bízná senki másra
Fotó: Nagy Zoltán
„Én vágom, én lyukasztom, én varrom kézzel, én vésem rá a mintát s én festem a bőrt is. Minden pillanatát nagyon szeretem” – mondja. De hogy honnan az érdeklődés, azt maga sem tudja, azt viszont szerényen jegyzi meg, szépérzékét , kézügyességét meglehet, hogy nagytatájától, néhai Karancsi Sándor festő- és éremművésztől örökölhette. „Én úgy tartom, hogy ezt bárki meg tudná csinálni, nem olyan nagy dolog, de a feleségem erre mindig azt válaszolja, ez nem így van” – kacag nagyot.
„Van nekem egy kicsi asztalom, ott dolgozok, nem is kell ennek különösebben nagy hely.
– magyarázza s közben mutatja a vésőt, a kis kalapácsokat.
Munkafolyamat
Fotó: Nagy Zoltán
Nevetve jegyzi meg a háttérben ülő felesége, hogy általában az újdonságokat ő próbálja ki, hiszen használva derül ki, hogy megfelel-e az adott termék a rendeltetésének, kell-e alakítani rajta.
Bár vannak tervei,
„Amikor ezzel foglalkozom, észre sem veszem, úgy repül az idő. Nem szeretnék sem gépet vásárolni, sem olyan munkatársat magam mellé venni, aki esetleg segítene. Tényleg meg szeretném őrizni kézműves jellegét, hogy az első mozzanattól az utolsóig minden kézzel történjen. Például a minta vésését senkire sem bíznám rá” – szögezi le. Még a felesége sem tud a segítéségre lenni – fűzi hozzá. „Ezt csak én tudom, meg azok, akik értenek hozzá. A rokonság meg van töltve, mindenkinek gyakoroltam valamit – kacag jóízűen –, s úgy látom, használják is szeretettel, mert minden darabot én is nagy szeretettel s kíváncsisággal készítek el.”
Kézzel varrja össze a darabokat
Fotó: Nagy Zoltán
Meg is festi a kész darabot
Fotó: Nagy Zoltán
Szeretettel készíti...
Fotó: Nagy Zoltán
... meglátszik ez a végeredményen is
Fotó: Nagy Zoltán
Aprólékos munka
Fotó: Nagy Zoltán
Használati tárgyak, de igazán mutatósak is
Fotó: Nagy Zoltán
Fotó: Nagy Zoltán
Fotó: Nagy Zoltán
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!