
Nagy Levente és az óriástök
Fotó: Nagy Levente személyes archívuma
Mintha óriások játszadoztak volna itt korábban, az előttünk fekvő területen itt-ott kisebb nagyobb és még nagyobb sárga, zöld tökök hevernek szanaszét. Gyergyószentmiklós határában vagyunk, a hegyek lábánál, s ezt azért is fontos megemlíteni, mert az itteni klíma nem kimondottan alkalmas óriástök termesztésére. Az egykori jégkorongozó Nagy Levente vendégei vagyunk, aki különleges hobbijáról mesél.
2022. október 25., 19:082022. október 25., 19:08
Hét személy kell ahhoz, hogy a mérlegre emeljék a méretes példányt. 252,60 kg – mutatja büszkén a mérleg mutatóját Nagy Levente, ez pedig minden álmát túlszárnyalta a Gyergyószentmikósi Progym egykori csapatkapitányának.
„Van egy fél hektárnyi területünk, aminek a hátsó részét, ahol most vannak a tökök, nem igazán tudtuk használni, mert eléggé agyagos és vizenyős. Gondolkoztam, mit is kezdhetnék a területtel, próbálkoztam gyümölcsfák ültetésével, de nem éltek meg. Három évvel ezelőtt, hogy feljavítsam a földet, hordani kezdtem ide az állattrágyát, most ahol állunk, alattunk van vagy harminc-negyven centi vastag trágyaréteg. Ide szeretnék zöldségeknek fóliaházat építeni, de addig is, amíg tart a talajfeljavítás, gondoltam, tököt ültetek, hiszen azt mondják, az mindenhol megél” – meséli az egykori jégkorongozó, és most már ő maga is tanúsíthatja, a fentebbi állítás igaz.
Útra készen
Fotó: Gergely Imre
Azt persze már cinkos mosollyal fűzi hozzá,
A több mint kétszáz kilós tök toronymagasan vezet a kertbéli tökök versenyében, a dobogó második fokára egy 88,5, a harmadikra pedig egy 85,4 kilogrammos példány állhatna.
Az első tökmagok három évvel ezelőtt kerültek itt a földbe, akkor még üzletből vásárolt magokkal dolgozott, s a tökök elérték a negyven-ötven kilogrammot is. Tavaly még ennél is szebb lett a termés, akkor már Magyarországról sikerült beszerezni óriástök-termesztőktől magokat, akkor a legnagyobb tök két kiló híján száz kilogrammos lett. Idén pedig már minden várakozást fölülmúlt a termés, lehet is a csodájára indulni a hatalmas sárga tököknek. „Idén az álomhatár a kétszáz kilogramm volt” – mondja Levente, s szinte maga sem hisz a szemének. S hogy jobban szemléltessék a tök méretét, a Nagy család kicsi gyerekei oda guggolnak mellé, majd az egész család odaül, megbújva a nagy tök árnyékában. Mára így már eldőlt, a tanya körülbelül tízáras hátsó részét immár töktermesztésre fogják fenntartani.
A Nagy család és a több mint kétszáz kilogrammos termény
Fotó: Gergely Imre
Ennek semmilyen anyagi vonzata nincs, ez hobbi a javából – szögezi lesz többször is a korábbi profi sportoló. A hatalmas példány ugyan ehető sütőtök, de mivel nagy a víztartalma, ízre már nem annyira izgalmas, viszont állatoknak kitűnő eledel lesz. De szép számban akad itt olyan sütő- és főzőtök, ami a konyhára kerül, fogyasztják is rendszeresen a ház asszonya által kikísérletezett recepteket. Sőt, nemrégiben Tökjó tanya néven a család a legnagyobb közösségi portálon még egy oldalt is indított, amit a tökszenvedélyüknek szentelnek.
Ahhoz, hogy a tökök ilyen hatalmasra megnőjenek, legalább napi egy órát rájuk kell szánni. „Ez már sport. Mindent nem árulok el, az ember sok mindenre magától jön rá. Kell gyomlálni, locsolni, simogatni. Kell szeretni. Sőt, meg kell kapja azt a tápanyagot, amire szüksége van a fejlődéshez. S ha ez nincs meg a talajban, a trágyában, akkor kell adni, ez nem valami hókuszpókusz” – nevet nagyot Levente.
Gyerekek és tökök. Kicsik, nagyok és még nagyobbak
Fotó: Nagy Levente személyes archívuma
S a jó példa ragadós, hiszen három gyermeke – kettő, hat, tizenegy évesek – élvezettel nevelgetik, gyomlálják, simogatják saját kis növekvő sütőtöküket.
Lelkesen meséli Levente, nagy népszerűségnek örvend az óriástök termesztés szerte a nagyvilágban, vannak országok, ahol bajnokságokat, nagy pénzdíjas versenyeket szervezne. A töktermesztők a világháló segítségével csoportokba tömörülnek, tartják egymással a kapcsolatot, különleges magokra lehet licitálni. Őt is beszippantotta ez a világ, licitált is, kevés sikerrel.
– jegyzi meg mosolyogva.
A dobogósok
Fotó: Nagy Levente személyes archívuma
Arra a legbüszkébb, hogy a korántsem a meleg éghajlatáról híres Gyergyószéken sikerült ezt a súlyt elérnie. „Soha nem fogom tudni felvenni a versenyt a magyarországi vagy az amerikai töktermelőkkel, mert a körülmények itt egyszerűen nem alkalmasak erre. Nagyon számít a meleg. Volt olyan nap, amikor nyolc kilót nőtt, most már másfél, két hete nem nő. A mérlegelésig csak saccolni tudtunk, különböző méréseket végeztünk, s ezekből az adatokból saccoltuk meg egy táblázat alapján, hogy hány kiló lehet.
– részletezi. Sokat kutakodik, sokat olvas a tök termesztéséről – mondja – s minél többet olvas, egyre inkább arra jön rá, hogy milyen keveset tud róla. Mert ebben sokkal több van, amint amit egy kívülálló sejt. Ő maga sem gondolta volna – árulja el –, hogy legalább háromszáz-- négyszáz féle tök létezik.
S így történhetett meg, hogy Nagy Leventét ma már nem csak a jégkorong kedvelői, hanem a töktermesztők is számon tartják. A gyergyószentmiklósi Nagy Levente hatéves korától kergeti a korongot, tizenhat éves korától erősítette a Progym jégkorongcsapatát, amelynek több éven keresztül volt a csapatkapitánya. 2017-ben aztán szerepváltás történt sportolói pályafutásában, nem búcsúzott el élete sportjától, ma is találkozhatunk vele a jégen, de más szerepben.
„Talán egy picit izgalmasabb, felelősségteljesebb, úgy érzem, megtaláltam a helyem benne” – mondja jelenlegi munkájáról, miközben tekintete minduntalan a hatalmas, sárga színben pompázó sütőtökre téved, és büszkeséggel telik meg.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
szóljon hozzá!