Egy csokiműhely titkai
Hogyan is készül Szentimrén egy tábla csoki?
Fotó: Veres Nándor
Ugye ismerős Gombóc Artúr, aki a világon mindennél jobban szerette a csokoládét? Minden bizonnyal örömmel elkísért volna a napokban Csíkszentimrére, ahol egy kézműves csokikészítő műhelyben jártam. Készül ott töltött, tejes, fekete, dupla csokis, gyümölcsös, kávés, és persze kerek, szögletes, hosszú, csomagolt, csomagolatlan. Csak éppen tavalyi csoki nincs már. Fazakas Szilárd, a Krausz csoki megálmodója mesélt a csokikészítésről.
D. Balázs Ildikó
2019. szeptember 27., 15:182019. szeptember 27., 15:18
A közgazdász végzettségű Fazakas Szilárd mondhatni gyermekkora óta a cukrásziparban tevékenykedik, hiszen sokszor besegített nagybátyjának, aki kürtőskalács-készítéssel foglalkozik. Egyetemi tanulmányai elvégzése után szíve szerint még maradt volna Kolozsváron, így egy fagylaltgép működtetésével segített be a családi vállalkozásba.
„Ebből kinőtt egy fagylaltlabor, aztán még egy munkapont, fejlődött a vállalkozás, de én már hazafelé kacsingattam. Akkoriban több külföldi kiállításra is eljártam, és láttam, a »nagyok« azt csinálják, hogy amint szeptember közepén lejár a fagylaltszezon, a hidegebb idő beköszöntével csokit gyártanak. Ez nekem nagyon megtetszett,
Így aztán kezdtem vadászni az alapanyagokat, nagyon jó minőségű nyersanyagot kerestem, és végül sikerült egy olyan beszállítót találni, akinek pontosan az az alapanyaga van, ami nekem tetszik. A fagylaltlaborban Kolozsváron már próbálgattam a csokikészítést, volt is egy kevés megrendelésem, de komolyabban egy éve, Szentimrére való hazaköltözésünk után kezdtem foglalkozni vele” – eleveníti fel az indulást Szilárd, immár a szentimrei műhelyben.
Laboratóriumi körülmények a műhelyben
Fotó: Veres Nándor
A beszélgetés alatt jófajta csokit ropogtatunk, miközben mellettünk zajlik a csokitemperálás. Kiderül, hogy a csokigyártás előtt sor került egy komoly piackutatásra is, amelyet a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem diákjai végeztek, de időt adott magának Szilárd az alapanyagokkal való ismerkedésre, kóstolgatásra, kísérletezésre. Meséli, a piackutatás során, amelynek keretében hatezer kérdőívet töltöttek ki, megtalálták azt a piaci rést, amely a fantáziáját is beindította. „Hála Istennek, a környéken egyre többen vagyunk csokikészítők, így mindenki megtalálhatja a maga helyét. Én kis csokidesszerteket szeretnék készíteni. A kérdőívek alapján a megkérdezettek több mint nyolcvan százaléka szerint ha csoki, akkor legyen dupla csoki. Megtaláltuk a megfelelő ízesítést is, még egy kis huncutságot is viszünk a dologba, de többet nem árulhatok el. Megéri kivárni” – avat be a szentimrei fiatalember.
Csokikészítés laboratóriumban
De hogyan is készül Szentimrén egy tábla csoki? A magas minőségű nyersanyag nagy kiszerelésben érkezik meg, ezt hőkezelni kell, és amint a csokimassza elérte a megfelelő hőmérsékletet, elkeveredtek benne az összetevők, akkor lehet vele dolgozni. „A gyártás folyamán laboratóriumi körülményeket kell biztosítani. Amint a csoki formába kerül, azt egy speciális hűtőbe teszem, amelynek az a lényege, hogy a párát egyből elszívja.
Arra is vigyázni kell, hogy semmit ne érjen víz. A formákat sem mosom el, hanem hőpisztollyal felmelegítem, és letörlöm a csokinyomokat” – mutatja a „maszatos” csokiformákat Szilárd. Ő egyébként egy jó nevű olasz mestertől igyekezett „ellopni” a titkokat, megtanulni a csokikészítést. Nagyobb megrendelése eddig a pápalátogatás alkalmával volt – meséli –, akkor több ezer tábla csoki került ki a szentimrei műhelyből, rajta a Hármashalom-oltár, a pápai címer és a látogatás időpontja.
Kis családi vállalkozás nagy reményekkel
És ha már megszületett a csoki, kellett név is, a névválasztásban pedig egészen a szentimrei gyökerekig ment vissza Szilárd. „Mindenképpen olyan nevet szerettünk volna, amelyhez kötődünk, ami helyi és könnyen kiejthető. Egy rokontalálkozó adta az ötletet, Krausz mama a dédnagymamám volt, az ő halálával a név is eltűnt. Mi most az ő udvarán lakunk, ez a név mindenféle szempontból minket tükröz” – meséli.
A hőkezelt csokoládé formába kerül, majd speciális hűtőbe
Fotó: Veres Nándor
Szilárd munkáját a háttérből felesége, a környezetmérnök végzettségű Emese segíti, az ő feladata a kapcsolatteremtés, eladás. De feladatot kap a nagymama és a szomszéd néni is. A nyomdából összepréselve érkezett dobozokat hajtogatják össze, címkéznek, ragasztank. A „legfontosabb” és leghálásabb feladata pedig talán a négy és fél éves Tamásnak és a másfél éves Ágnesnek van, ők „minőségellenőrök” – nevetik el a szülők.
Liofilizált erdei gyümölcs és csoki. A legjobb párosítás
Fotó: Veres Nándor
„Mindannyian szeretjük a jó csokit. Én készíteni is nagyon szeretem, elindítok egy hangoskönyvet, hallgatom, és dolgozok. Ennél jobb nem kell. Sok energiánk van benne, de jók a kilátások” – búcsúzik bizakodva a szentimrei csokimester.
Ebből a képből készült a nyomtatott Liget-kiadvány címlapja
Fotó: Veres Nándor
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. szeptember 27-én.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn
Székelyhon
Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn
A rovat további cikkei
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!