
Futócipőben dombokon, hegyeken
Fotó: Magyari Tihamér személyes archívuma
„A tegnap még otthon voltam Gyergyóalfaluban, most Budapesten vagyok, délután már Pozsonyban leszek, s valahol ott is fogok edzeni” – mondja Magyari Tihamér. Beszélgetőpartnerem kamionsofőrként járja Európát, de számomra nem ettől érdekes. A 38 éves, kétgyermekes édesapa amatőr terepfutó bajnokságok lelkes résztvevője, sok esetben dobogósa, aki a kamionos élet mindennapjaiba szorítja bele futóedzéseit.
2022. október 19., 18:592022. október 19., 18:59
2022. október 19., 21:352022. október 19., 21:35
A délelőttre megbeszélt videóbeszélgetést halasztjuk néhány órával, haladnia kell a kitűzött cél felé, aztán egy rövidke pihenőidőt iktat be a programba, és stílusosan a kamionfülkében lát virtuálisan vendégül. Ott mesél arról az életformáról, amelyre egy ideje berendezkedett. Két hetet úton van, két hetet családjával tölt, de járjon bármerre is, a szaladás az, ami feltölti, megpihenteti, és nem utolsósorban erősíti.
Egy, a munkáját és a gyermekeket is szerető tornatanár kedveltette meg vele még kisiskolásként a sportot, s ezen belül is a szaladást – meséli. S ha az ember abban a szerencsés helyzetben van, hogy tizenévesként már külföldi versenyen is megmérettethet, az élmény örök életre beleivódik a lelkébe. Nincs kétségem afelől, hogy Tihamér is valahogy így „fertőződött meg”, hiszen most is olyan csillogó szemekkel mesél a Budapest–Bécs maratonról, amelyen diákként sok évvel ezelőtt részt vett, mintha a legfrissebb élménye lenne. Szavaiból kiderül, bár szerette, nem mindig volt élete része a futás, például amikor Irakban vállalt munkát, a körülmények nem igazán kedveztek ennek a hobbinak, de családot alapított, s lassan-lassan a szaladás visszatért az életébe. Hat éve, hogy napi rendszerességgel fut, edz, versenyzik. Egyszerű a visszatérés oka: két gyermeke számára ő olyan apa szeretett volna lenni, aki példát mutat.
Magyari Tihamér civil foglalkozása kamionsofőr, de emellett lelkes amatőr terepfutó
Fotó: Magyari Tihamér személyes archívuma
Családjától – feleségétől, lányaitól – ma már nem idegen a sportolás, családi programokká alakultak Tihamér versenyei, családtagjai a leghűségesebb szurkolói, bátorítói.
Szeretném ha egyikük a sport, másikuk a művészetek felé hajlana. Elkísérnek engem versenyekre, látják, hogy érmet kapok, s ők is szeretnének érmet a nyakukba” – mosolyog Tihamér kilenc és tizenegy éves lányait emlegetve.
Ha éppen külföldön tartózkodik, nem riad vissza ott sem az edzésektől
Fotó: Magyari Tihamér személyes archívuma
Lelkesen és büszkén mesél az idei versenyeiről, dobogós helyezéseiről – volt belőlük bőven –, ezek közül is talán a legkedvesebb számára a a Csalhó-hegységben szervezett verseny, ahol kategóriájában a 18 kilométeres távon első helyezett lett.
A terepfutás az ő világa, a nagy szintkülönbségekkel, erdőkkel, hegyekkel, dombokkal
Fotó: Magyari Tihamér személyes archívuma
Edzője nincs, saját maga ritmusában edz egyedül, munkájával ezt könnyebben össze tudja hangolni. Ma már nem ritka látvány – jegyzi meg –, hogy egy-egy kamionsofőr tudatosan edz, van, aki súlyzókat visz magával, és egy-egy pihenő során azzal edz, van, aki, akárcsak ő, szalad. „Én elsősorban Svájcot járom, az odaúton én már szinte minden parkolónál tudok olyan helyet, ahol szaladhatok, de mindig újabb és újabb helyeket próbálok ki. Az idén szaladtam már Pozsonyban, volt egy 21 kilométeres városnéző szaladásom, ma délután is Pozsonyban fogok edzeni, hogy hol, az attól is függ, hol parkolok le. De Hollandiától kezdve Franciaországon át Svájcig el sok országban futottam már.
Szívesen versenyzik, családtagjai a leghűségesebb szurkolói
Fotó: Magyari Tihamér személyes archívuma
Nincsenek hegyeket megmozgató tervei, folytatni szeretné a kemény edzéseket, a versenyeket, változatlanul a család támogatottságát élvezve. Idehaza már szaladt a Fogarasi-, a Radnai-havasokban, a Csalhó-hegységben, s az lenne az igazán nagy elégtétel számára, ha egyszer egy verseny keretében a Svájci-Alpokban is rajthoz állhatna. „Nekem nagy dolog, hogy kamionsofőrként, amatőr futóként sokszor elit sportolók mellett állok a dobogón. S ha ezekkel a fiúkkal így meg tudok küzdeni, akkor a munkámnak van eredménye”.
„Be kell valljam, hogy már csak az inspiráló, felcsigáz, meg erőt ad, hogy minden nap más és országban szaladhatok a munkámból kifolyólag” – mondja
Fotó: Magyari Tihamér személyes archívuma
Számára ma már a futás életforma, a futás egy igazi tanítómestere. Türelmesebbé, bölcsebbé, kitartóbbá tette, mentálisan erősítette. Gyergyóalfaluhoz ma már hozzátartozik egy magas fiatalember, aki rendszeresen szalad, de a futócipő már akkor sem marad itthon, ha hosszú útra indul, mert Hollandia, Svájc, Franciaország útjain még mindig lehet róni a kilométereket nem csak nyergesvontatóval, hanem futócipőben is.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!