„Tejjel nevelt” zöldségek: a Bibó farm

„Többek között permetező traktoron dolgoztam az eperföldeken, de készítettünk elő gyümölcs- és zöldségcsomagokat ismert nagy áruházaknak, ezért tudjuk, hogy ki mit eszik.

Tulajdonképpen nem tettek egyebet, mint megyeszerte idős emberektől gyűjtötték be a tájfajta zöldségmagokat, arra törekedve, hogy olyan palántákat kínáljanak az idén tavasszal eladásra, amelyek a sajátos székelyföldi klímát is szeretik.

Ugyanakkor az is céljuk, hogy ezek rövid tenyészidejűek legyenek, a mifelénk igencsak rövid nyárban tudjon beérni a termésük. Így még el sem búcsúzott rendesen a tél, s több mint húszezer kis mag szökkent szárba a fűtött fóliasátorban. Büszkén meséli a házaspár, hogy Albin saját maga készítette négy melegházat is.

Most már túl vannak a tanulóéven – újságolják csillogó szemekkel. Az egyik fóliasátorban piroslanak az édes, zamatos eprek. Történetük is van, a töveket egy idős asszonytól vásárolták, aki évekkel ezelőtt egy folyton termő, tájfajta epertövet vitt haza a néhai termelőszövetkezetből, azt szaporította fel, s ebből került a Bibó-farmra is. Paradicsomból is legalább ötvenfajta palántájuk volt, nagy becsben tartják mindegyiket: „dánfalvi csatornára növesztett óriásparadicsom, csihánlevelű szenttamási paradicsom, rózsaszín gömb alakú keresztúri paradicsom, a pityókalevelű paradicsom”, amelyről tavaly a nyár közepéig azt hitték, hogy krumpli. Büszkén mutat Albin két tő paradicsomot: csíkdánfalvi parasztparadicsom, amit egész nyáron őrizgetni fog, hogy magot tudjon fogni belőlük. De kétféle tájfajta dinnyét is termesztenek a számos mifelénk már megszokott zöldségek mellett. Kissé bosszankodva jegyzi meg Albin, olyan nagy volt a kereslet a palántáik iránt a tavasszal, hogy valaki a családból eladta az uborkáit, így ő most már legalább két hónap késében van, hiszen magról kell újra palántázzon. „Mindegyiket tudom, kitől, honnan van a mag” – jegyzi meg, mikor számba veszi immár sokadjára a még meglévő palántákat.

„Két évvel ezelőtt nulláról indultunk, aztán megvettük az első lovunkat, most már három van, de vannak tyúkok, juhok, nyulak, és az állomány egyre növekszik. Megvan a tojás és a hús nagy része, most egy tehenet szeretnénk venni, hogy tej is legyen. De feldolgozzuk a zöldségeket, gyümölcsöket, s mindezt bió minőségben. Sok tervünk van. Nem gondoltuk volna, hogy ilyen nagy lesz az előrelépés, de hogy második évben már kinőjük a saját erőnket, na arra egyáltalán nem számítottunk.”

Vegyszer helyett például tej

A fóliasátrak mellett kis bemutató gyümölcsös és zöldséges parcella található, tulajdonképpen itt lehet megnézni majd, hogy milyen gyümölcsöt, zöldségeket termesztenek kint a földeken. Sőt, akár kóstolni is lehet. A család önerőből közel hetven áron vegyes zöldséget termeszt, de több áron telepítettek gyümölcsöst is. Jelszavuk a vegyszermentesség, ez pedig rengeteg munkával jár. „Sok mindenre kell figyelni, rengeteg energiát, munkát felvesz a különböző bajok elhárítása, amit más gyomirtókkal, vegyszerekkel old meg” – mondják.

„Végtelen a házi praktikák tárháza. Az adagolás, a felhasználás és az idő határozza meg, hogy mennyire hatékony az adott eljárás. A palánták nagyon szeretik a foszfort, így tavasszal a földbe hamut keverünk, de jót tesz a tojás héja, a kávézacc. Fontos az állandó kiegyensúlyozott vízhasználat, ne legyen nagy ingadozás, a kiegyensúlyozatlanság betegségeket hordoz. Rengeteg apróság van, de a legfontosabb, hogy kialakítsuk a jó immunrendszert, hogy a növények ellenállók legyen a betegségekre. A vegyszermentes gazdaság fenntartásához sok kitartás kell. Tavaly ősszel éppen tejes vízzel permeteztem a fákat, amikor azt láttam, hogy az úton elhaladó szekéren ülők nagyon néznek. Biztos gondolták, hogy hiába mondom, hogy nem permetezek, mégis elkaptak permetezni.

„Volt egy vásárlóm, aki megvette tőlem a paradicsompalántát, s azt kérdezte mivel permetezze, hogy megéljen. Nahát én erre mit is mondhatnék? Én mindenkire próbálom ráerőltetni, ha csak egy palántája van, ha csak egy tyúkja van akkor is, hogy foglalkozzon vele, mert nincs annál jobb, mint a két kezünk munkájának gyümölcse.