
Egy csángós ing elkészítése közel másfél hónapot vesz fel – mondja a gyimesfelsőloki asszony
Fotó: Veres Nándor
Szerencsés asszony, mert nagy kedvét leli abban amit csinál, miközben olyan tudás birtokosa, amivel ma már nem sokan büszkélkedhetnek még a Gyimesek völgyében sem. A gyimesfelsőloki Fikó Neli apró, precíz öltésekkel varázsol az egyszerű vászonból díszes, csángós női- és férfiinget, de leginkább az teszi őt boldoggá, hogy a csángós viseletet ma is büszkén öltik magukra az emberek.
2022. augusztus 12., 17:412022. augusztus 12., 17:41
Kosárterítőket pakol ki komótosan egymás mellé az asztalra, de előkerül egy női vászoning is. Ez keresztszemes, amaz fonákján varrott, hagyományos gyimesi mintákkal – mutatja büszkén, miközben a csipkékre is felhívja a figyelmünket. Saját keze munkája.
„Gyerekkoromban az iskolában a kézimunkaórán tanultam meg varrni. Édesanyám is értett mindenhez, szépen kézimunkázott, de nem tudott tanítani. A Jóisten olyan felfogóképességet adott nekem, hogy ahogy elmondták, azt én hamar meg is jegyeztem” – magyarázza az 59 éves gyimesi asszony.
Az első inget 1996-ban saját használatra varrta – emlékszik vissza – keresztszemes hímzéssel, azóta már szám szerint az ötvenet közelíti az általa kiszabott, megvarrt és hímzett női ingek száma.
„Az előbb hívtak valahonnan Gyimesből, hogy két férfiing s gatya is kellene karácsonyra. Ha lesz vászon, szívesen megcsinálom. Mert ahogy az egykori asszony mondta, szőni fonni nem tudok, de táncolni jól tudok. Na valahogy én is így vagyok a szövéssel s a fonással is, azokat nem erősen szeretem, inkább a hímzést választom” – jegyzi meg nevetve.
Precíz munka, mely felér egy varázslattal
Fotó: Veres Nándor
Az lenne az igazi – fűzi hozzá –, ha régi vászonból tudna dolgozni. Idős asszonyoknál még nagy ritkán lehet ilyent találni, csak meg kell fehéríteni, hiszen látszik rajtuk az idő múlása. Az első férfigatyát évekkel ezelőtt a fia kicsengetésére készítette. „Volt egy kicsi anyagom, édesanyám ideadta az édesapám gatyáját, s addig nézegettem, amikor elbontottam, hogy meg tudtam csinálni a kettőből egyet” – emlékezik vissza. Mint megjegyzi, férfigatyákat nyárra vászonból, télire posztóból varr. Bérmálkozásra, elsőáldozásra kérnek tőle elsősorban csángós inget, gatyát, aztán ha ideje engedi, következhet a kosárterítők hímzése, hisz minden háznál kell legyen díszes vászonterítő, ami az ételszentelésre vagy kosarasbálra jóféle házi falatokkal megrakott kosarakra kerül. Falvédőket már nem kérnek – jegyzi meg –, azokat mindenki leszedte már a falról.
Büszkén vesz kezébe egy saját készítésű, csipkés női inget, mutatja annak az úját, magyarázza, hogyan kell megráncolni, megszedni s hímezni. Van rajta keresztszemes s fonáján varrott minta, és hófehér csipke. Egy ilyen ing elkészítése legtöbb másfél hónapos munka.
– magyarázza.
Fonáján varrott, az igazi
Fotó: Veres Nándor
Ez a személyes kedvence is, azt mondja, arra nagyon rááll a keze, de a keresztszemessel is jó barátságban van. De azt varr – mondja határozottan –, amit kérnek, ám a legfontosabb az lenne, hogy azt a tudást, amit ő az évek hosszú során elraktározott a szívébe és a fejébe, átadja másoknak is. Egyelőre nem igazán van akinek, bár mosolyogva teszi hozzá, vannak a faluban három-négy gyermekes asszonykák, aki már többször jelezték, szívesen felkeresnék, hogy tanuljanak tőle, ő pedig szívesen meg is tanítaná legalább az alapműveletekre őket. „Nem egyszerű, sokat kell dolgozni vele, de nagyon szép. Nekem a kézimunkázás kikapcsolódás” – néz derűsen a szemembe.
A különböző darabokat díszítő csipkéket is ő horgolja, mindegyik különleges, szépen kidolgozott. Nem nehéz – jegyzi meg nevetve – annak, aki tudja.
– mondja határozottan.
S nem csak új darabokat varr, hanem szívesen felújít, például gallért cserél az ingen, régi nadrágokat bővít. Kimondottan büszke arra is, hogy a Gyimesvölgye Férfikórus legtöbb tagjának vagy ő varrta, vagy ő újította fel a csángós inget.
„Akinek volt, annak alakítottam, akinek nem nem volt, annak varrtam. Egyiküknek egy nagyon szép ing készült, a nagytatája vőlegényingét alakítottam át. Gyönyörűszép lett. Nagyon büszke vagyok ezekre a csángós ingekre, elmegyek a templomba, s örömmel látom, hogy felveszik a fiatalok, megismerem, hogy melyik az én munkám. Ez nagy öröm.”
Ilyen szépen hímzett vászonterítők kerülnek az eledeles kosarakra a Gyimesek völgyében
Fotó: Veres Nándor
Azt azért bosszankodva még megjegyzi, hogy nem mindenki tudja, hogyan kell hordani a csángós inget, rááll arra is a szeme, bizony észreveszi, amikor a kieresztett, félhosszú ing nem ott van ráncba szedve, ahol kellene.
Pakolgatja a terítőket, szeretettel végigsimít a csipkés ingen, s cinkos mosollyal a szája sarkában jegyzi meg, ahova lehet, ő bizony belecsempészi a piros-fehér-zöld színeket is, s mutatja is az ing nyakán lévő háromszínű vékony zsinórt.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
szóljon hozzá!