Ahol az angyal is makraméból van
Rencz Mónika és a népszerű makramé angyalfigura
Fotó: Veres Nándor
Alig két évvel ezelőtt ismerte meg Rencz Mónika a makramé csomózás-technikáját, ami azonnal magával ragadta. A banki világból érkező fiatal édesanyának ma már igazi kikapcsolódást jelent a kézműveskedés, bogozott angyalkafigurái idén igencsak nagy népszerűségnek örvendtek.
D. Balázs Ildikó
2021. december 24., 15:372021. december 24., 15:37
„Egy fotón láttam meg egy alkalommal egy különlegesen szép nyakéket. Volt benne bőr, fonal és kerámia, nagyon megtetszett, és tulajdonképpen ennek köszönhetően jött a késztetés, hogy utánanézzek a bogozásnak. Meg is vásároltam az első fonalat, amiről kiderült, hogy az ékszerkészítéshez egyáltalán nem alkalmas, így ezt az ötletet félretettem, és első lépésben olyan erősebb fonalat választottam, amelyből konyhai kiegészítőket, alátéteket, virágtartókat készítettem. A kézműveskedés, a kézzel való munka egy nagyon ősi dolog, hozzám mindig is közel állt, az egyik nagymamám szőtt, a másik varrt, horgolt.
Nagyon sokféle bogozási technika létezik, annak függvényében, hogy milyen alapra, formára kezdünk bogozni. Az interneten rátaláltam egy makramé iskolára, és igazából autodidakta módon tanultam meg, de mindeközben számomra is világossá vált miről is szól a makramé ” – eleveníti fel Mónika.
És ennek alig két éve. Mónika végzettségéből adódóan korábban bankban dolgozott, aztán a gyermeknevelési szabadságát sikerült úgy a maga javára fordítania, hogy profilt váltott, és immár élvezi munkája minden percét. Első gyermekével volt otthon, amikor egy asztali varrógépet szerzett be, azzal kezdett varrni, majd a második gyermekével töltött otthoni gyermeknevelési időszak alatt jött be az életébe a bogozás. Ma már egy közismert csíkszeredai műhely munkatársa, ahol jelenleg adminisztratív tevékenységet végez, szabadidejében pedig előszeretettel kézműveskedik.
Fa és fonal. Színesek, kecsesek. Makramé fülbevalók
Fotó: Veres Nándor
De térjünk vissza a makraméra. Mivel az első sikertelen ékszerkészítési próbálkozás után sem tett le arról a szándékáról, hogy magának fülbevalót vagy nyakéket készítsen, folytatta a kutakodást. Nagyon sokat keresgélte a fa alapokat – meséli –, mert fémet ugyan könnyen talált, ellenben tudta, hogy ahhoz, amit ő szeretne készíteni, sokkal jobban találna természetességének köszönhetően a fa.
„Mire megtaláltam a megfelelő fonalat, megtaláltam azt a személyt is, aki a megfelelő fa alapokat készíti számomra, és így hozzá is láthattam az ékszerkészítéshez. Számomra a bizsu nagyon fontos kiegészítő, vásárokban mindig vásárolok egy-egy különlegesebb kézműves darabot” – mondja.
Bárhol lehet bogozni, csak ihlet kell hozzá és idő
Fotó: Veres Nándor
Nincs. ahogy ne vegyem észere kecses, világos zöld makramé fülbevalóját, mondja is büszkén, hogy saját készítésű. De készít poháralátétet, virágtartókat, mandalát is tükörkeretre, nyakéket, fülbevalót, nyakláncot, ám amivel az idén belopta magát a makramé díszek kedvelőinek szívébe, az a bogozott angyalka volt.
Bár a technikát másoktól tanulta, amikor a fonal vagy a fa kezébe kerül, már a saját fantáziájára hagyatkozik. Az elképzelt díszt, használati eszközt nem rajzolja előzőleg le, az elképzelés megszületik fejben, és addig-addig dolgozik vele, amíg olyan nem lesz, mint amit lelki szemei előtt látott. Mert van példa arra is – mondja nevetve –, hogy hozzálát, dolgozik, ám csak nem lesz olyan, mint amit ő elképzelt, ekkor pedig visszabontja és újrakezdi.
Meditatív állapotba tud kerülni a bogozás alatt
Fotó: Veres Nándor
„Nagyon szeretem csinálni, amolyan meditatív állapotba kerülök, ha megvan a kellő csend is hozzá. Az a jó, hogy bárhol dolgozhatok vele, a lakás bármelyik zugában vagy akár nyaralás alatt” – mondja. A fiait, a hétéves Mátyást és a hároméves Ábelt is érdekli nem is annyira a bogozás, mint inkább a fonallal való játék. „Mátyás ezek segítségével tanulta meg a cipőfűző bekötését, de már a traktorokra is bogoztunk utánfutót. De elsősorban azt szeretik a legjobban, amikor megfoghatják a fonalat, és a házba, körbeszaladnak vele” – jegyzi meg kacagva.
Nem csak szépek, hasznosak is tudnak lenni a csomózási technikával készült tárgyak
Fotó: Veres Nándor
Mónika kislánykora óta kézműveskedik, „bütyköl valamivel” – derül ki. „Varrtam babaruhákat, hajkötőt, karkötőt készítettem, a szüleim, családom számára nem volt újdonság, hogy most is valamivel foglalkozok, inkább az mindannyiuk számára kellemes meglepetés, hogy azt látják, ezek a makramé kiegészítők másnak is tetszenek, és igény is van rájuk. Az angyalkák nagy sikert arattak, és engem hatalmas boldogsággal tölt el, hogy sokak otthonába beszáll az idén egy általam készített makramé angyalka” – mondja.
Mi is a makramé?
Történészek szerint arab takácsok alkalmazták először a makramé technikát a 13. században. A csomókat a szövés befejezéseként használták például törölközőknél, fátylaknál. Spanyolországba a mórokkal került, és innen terjedt el Európában, ahol idővel egyre népszerűbb lett, és a leggyakrabban oltárdíszeknél alkalmazták. Művészetként a 17. század végén Angliában találkozhatunk vele először. A 19. században már mindenféle tárgy díszítésére használták a csomózást. Elterjedése világszerte a tengerészek, felfedezők közbenjárásával történt, akik elvitték Kelet-Ázsiába és Amerikába. A hosszú utazások során a matrózok sokszor kötöttek különféle csomókat a hajókötelekre, így váltak a csomózás szakértőivé. A csomózással készített tárgyakat eladták a helyieknek, így terjedt el a csomózás művészete a világban.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Fokhagymás brokkolikrémleves – videó
Ez a selymes brokkolikrémleves a tejszíntől és egy kevés vajtól lesz igazán lágy, miközben a szerecsendió és a fokhagyma tökéletesen kiemeli a zöldségek ízét.
Fokhagymás brokkolikrémleves – videó
Proteinláz: tényleg több fehérjére van szükségünk, vagy csak jól eladott trendről van szó?
Proteines puding, fehérjés csoki, extra proteinnel dúsított tej. Ma már szinte mindenből létezik fitnesz-változat, de valóban hiányt szenvedünk fehérjéből, vagy a marketing diktálja az étlapot? Pirlea Alessandra dietetikussal jártuk körül a kérdést.
Proteinláz: tényleg több fehérjére van szükségünk, vagy csak jól eladott trendről van szó?
Viszlát lemezek! – teljesen digitálissá válhat a jövőben a videójáték-ipar
2028-tól már nem ad ki lemezes videójátékokat a Playstationt birtokló Sony. Ez már hivatalos, az ehhez kapcsolódó iparági pletyka pedig, hogy a soron következő konzolok teljesen digitálisak lesznek és nagyon sokba fognak kerülni. Képbehozó.
Viszlát lemezek! – teljesen digitálissá válhat a jövőben a videójáték-ipar
Könyvek a függöny mögött – olvasás és cenzúra a kommunista Romániában
A kommunista Romániában számos könyv tiltólistára került, más köteteket pedig cenzúrázva adtak ki. A könyvtárakban ugyanakkor értékes magyar irodalom is várta az olvasókat. Török Edit könyvtáros idézte fel az akkori éveket.
Könyvek a függöny mögött – olvasás és cenzúra a kommunista Romániában
Epres kevert süti – videó
Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.
Epres kevert süti – videó
Sárkányok háza: „ha ilyen a győzelem, akkor nem akarok több ilyet látni”
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Sárkányok háza: „ha ilyen a győzelem, akkor nem akarok több ilyet látni”
Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez
Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.
Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez
Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!