Ahol az angyal is makraméból van
Rencz Mónika és a népszerű makramé angyalfigura
Fotó: Veres Nándor
Alig két évvel ezelőtt ismerte meg Rencz Mónika a makramé csomózás-technikáját, ami azonnal magával ragadta. A banki világból érkező fiatal édesanyának ma már igazi kikapcsolódást jelent a kézműveskedés, bogozott angyalkafigurái idén igencsak nagy népszerűségnek örvendtek.
D. Balázs Ildikó
2021. december 24., 15:372021. december 24., 15:37
„Egy fotón láttam meg egy alkalommal egy különlegesen szép nyakéket. Volt benne bőr, fonal és kerámia, nagyon megtetszett, és tulajdonképpen ennek köszönhetően jött a késztetés, hogy utánanézzek a bogozásnak. Meg is vásároltam az első fonalat, amiről kiderült, hogy az ékszerkészítéshez egyáltalán nem alkalmas, így ezt az ötletet félretettem, és első lépésben olyan erősebb fonalat választottam, amelyből konyhai kiegészítőket, alátéteket, virágtartókat készítettem. A kézműveskedés, a kézzel való munka egy nagyon ősi dolog, hozzám mindig is közel állt, az egyik nagymamám szőtt, a másik varrt, horgolt.
Nagyon sokféle bogozási technika létezik, annak függvényében, hogy milyen alapra, formára kezdünk bogozni. Az interneten rátaláltam egy makramé iskolára, és igazából autodidakta módon tanultam meg, de mindeközben számomra is világossá vált miről is szól a makramé ” – eleveníti fel Mónika.
És ennek alig két éve. Mónika végzettségéből adódóan korábban bankban dolgozott, aztán a gyermeknevelési szabadságát sikerült úgy a maga javára fordítania, hogy profilt váltott, és immár élvezi munkája minden percét. Első gyermekével volt otthon, amikor egy asztali varrógépet szerzett be, azzal kezdett varrni, majd a második gyermekével töltött otthoni gyermeknevelési időszak alatt jött be az életébe a bogozás. Ma már egy közismert csíkszeredai műhely munkatársa, ahol jelenleg adminisztratív tevékenységet végez, szabadidejében pedig előszeretettel kézműveskedik.
Fa és fonal. Színesek, kecsesek. Makramé fülbevalók
Fotó: Veres Nándor
De térjünk vissza a makraméra. Mivel az első sikertelen ékszerkészítési próbálkozás után sem tett le arról a szándékáról, hogy magának fülbevalót vagy nyakéket készítsen, folytatta a kutakodást. Nagyon sokat keresgélte a fa alapokat – meséli –, mert fémet ugyan könnyen talált, ellenben tudta, hogy ahhoz, amit ő szeretne készíteni, sokkal jobban találna természetességének köszönhetően a fa.
„Mire megtaláltam a megfelelő fonalat, megtaláltam azt a személyt is, aki a megfelelő fa alapokat készíti számomra, és így hozzá is láthattam az ékszerkészítéshez. Számomra a bizsu nagyon fontos kiegészítő, vásárokban mindig vásárolok egy-egy különlegesebb kézműves darabot” – mondja.
Bárhol lehet bogozni, csak ihlet kell hozzá és idő
Fotó: Veres Nándor
Nincs. ahogy ne vegyem észere kecses, világos zöld makramé fülbevalóját, mondja is büszkén, hogy saját készítésű. De készít poháralátétet, virágtartókat, mandalát is tükörkeretre, nyakéket, fülbevalót, nyakláncot, ám amivel az idén belopta magát a makramé díszek kedvelőinek szívébe, az a bogozott angyalka volt.
Bár a technikát másoktól tanulta, amikor a fonal vagy a fa kezébe kerül, már a saját fantáziájára hagyatkozik. Az elképzelt díszt, használati eszközt nem rajzolja előzőleg le, az elképzelés megszületik fejben, és addig-addig dolgozik vele, amíg olyan nem lesz, mint amit lelki szemei előtt látott. Mert van példa arra is – mondja nevetve –, hogy hozzálát, dolgozik, ám csak nem lesz olyan, mint amit ő elképzelt, ekkor pedig visszabontja és újrakezdi.
Meditatív állapotba tud kerülni a bogozás alatt
Fotó: Veres Nándor
„Nagyon szeretem csinálni, amolyan meditatív állapotba kerülök, ha megvan a kellő csend is hozzá. Az a jó, hogy bárhol dolgozhatok vele, a lakás bármelyik zugában vagy akár nyaralás alatt” – mondja. A fiait, a hétéves Mátyást és a hároméves Ábelt is érdekli nem is annyira a bogozás, mint inkább a fonallal való játék. „Mátyás ezek segítségével tanulta meg a cipőfűző bekötését, de már a traktorokra is bogoztunk utánfutót. De elsősorban azt szeretik a legjobban, amikor megfoghatják a fonalat, és a házba, körbeszaladnak vele” – jegyzi meg kacagva.
Nem csak szépek, hasznosak is tudnak lenni a csomózási technikával készült tárgyak
Fotó: Veres Nándor
Mónika kislánykora óta kézműveskedik, „bütyköl valamivel” – derül ki. „Varrtam babaruhákat, hajkötőt, karkötőt készítettem, a szüleim, családom számára nem volt újdonság, hogy most is valamivel foglalkozok, inkább az mindannyiuk számára kellemes meglepetés, hogy azt látják, ezek a makramé kiegészítők másnak is tetszenek, és igény is van rájuk. Az angyalkák nagy sikert arattak, és engem hatalmas boldogsággal tölt el, hogy sokak otthonába beszáll az idén egy általam készített makramé angyalka” – mondja.
Mi is a makramé?
Történészek szerint arab takácsok alkalmazták először a makramé technikát a 13. században. A csomókat a szövés befejezéseként használták például törölközőknél, fátylaknál. Spanyolországba a mórokkal került, és innen terjedt el Európában, ahol idővel egyre népszerűbb lett, és a leggyakrabban oltárdíszeknél alkalmazták. Művészetként a 17. század végén Angliában találkozhatunk vele először. A 19. században már mindenféle tárgy díszítésére használták a csomózást. Elterjedése világszerte a tengerészek, felfedezők közbenjárásával történt, akik elvitték Kelet-Ázsiába és Amerikába. A hosszú utazások során a matrózok sokszor kötöttek különféle csomókat a hajókötelekre, így váltak a csomózás szakértőivé. A csomózással készített tárgyakat eladták a helyieknek, így terjedt el a csomózás művészete a világban.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn
Székelyhon
Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn
A rovat további cikkei
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!