Ahol az angyal is makraméból van
Rencz Mónika és a népszerű makramé angyalfigura
Fotó: Veres Nándor
Alig két évvel ezelőtt ismerte meg Rencz Mónika a makramé csomózás-technikáját, ami azonnal magával ragadta. A banki világból érkező fiatal édesanyának ma már igazi kikapcsolódást jelent a kézműveskedés, bogozott angyalkafigurái idén igencsak nagy népszerűségnek örvendtek.
D. Balázs Ildikó
2021. december 24., 15:372021. december 24., 15:37
„Egy fotón láttam meg egy alkalommal egy különlegesen szép nyakéket. Volt benne bőr, fonal és kerámia, nagyon megtetszett, és tulajdonképpen ennek köszönhetően jött a késztetés, hogy utánanézzek a bogozásnak. Meg is vásároltam az első fonalat, amiről kiderült, hogy az ékszerkészítéshez egyáltalán nem alkalmas, így ezt az ötletet félretettem, és első lépésben olyan erősebb fonalat választottam, amelyből konyhai kiegészítőket, alátéteket, virágtartókat készítettem. A kézműveskedés, a kézzel való munka egy nagyon ősi dolog, hozzám mindig is közel állt, az egyik nagymamám szőtt, a másik varrt, horgolt.
Nagyon sokféle bogozási technika létezik, annak függvényében, hogy milyen alapra, formára kezdünk bogozni. Az interneten rátaláltam egy makramé iskolára, és igazából autodidakta módon tanultam meg, de mindeközben számomra is világossá vált miről is szól a makramé ” – eleveníti fel Mónika.
És ennek alig két éve. Mónika végzettségéből adódóan korábban bankban dolgozott, aztán a gyermeknevelési szabadságát sikerült úgy a maga javára fordítania, hogy profilt váltott, és immár élvezi munkája minden percét. Első gyermekével volt otthon, amikor egy asztali varrógépet szerzett be, azzal kezdett varrni, majd a második gyermekével töltött otthoni gyermeknevelési időszak alatt jött be az életébe a bogozás. Ma már egy közismert csíkszeredai műhely munkatársa, ahol jelenleg adminisztratív tevékenységet végez, szabadidejében pedig előszeretettel kézműveskedik.
Fa és fonal. Színesek, kecsesek. Makramé fülbevalók
Fotó: Veres Nándor
De térjünk vissza a makraméra. Mivel az első sikertelen ékszerkészítési próbálkozás után sem tett le arról a szándékáról, hogy magának fülbevalót vagy nyakéket készítsen, folytatta a kutakodást. Nagyon sokat keresgélte a fa alapokat – meséli –, mert fémet ugyan könnyen talált, ellenben tudta, hogy ahhoz, amit ő szeretne készíteni, sokkal jobban találna természetességének köszönhetően a fa.
„Mire megtaláltam a megfelelő fonalat, megtaláltam azt a személyt is, aki a megfelelő fa alapokat készíti számomra, és így hozzá is láthattam az ékszerkészítéshez. Számomra a bizsu nagyon fontos kiegészítő, vásárokban mindig vásárolok egy-egy különlegesebb kézműves darabot” – mondja.
Bárhol lehet bogozni, csak ihlet kell hozzá és idő
Fotó: Veres Nándor
Nincs. ahogy ne vegyem észere kecses, világos zöld makramé fülbevalóját, mondja is büszkén, hogy saját készítésű. De készít poháralátétet, virágtartókat, mandalát is tükörkeretre, nyakéket, fülbevalót, nyakláncot, ám amivel az idén belopta magát a makramé díszek kedvelőinek szívébe, az a bogozott angyalka volt.
Bár a technikát másoktól tanulta, amikor a fonal vagy a fa kezébe kerül, már a saját fantáziájára hagyatkozik. Az elképzelt díszt, használati eszközt nem rajzolja előzőleg le, az elképzelés megszületik fejben, és addig-addig dolgozik vele, amíg olyan nem lesz, mint amit lelki szemei előtt látott. Mert van példa arra is – mondja nevetve –, hogy hozzálát, dolgozik, ám csak nem lesz olyan, mint amit ő elképzelt, ekkor pedig visszabontja és újrakezdi.
Meditatív állapotba tud kerülni a bogozás alatt
Fotó: Veres Nándor
„Nagyon szeretem csinálni, amolyan meditatív állapotba kerülök, ha megvan a kellő csend is hozzá. Az a jó, hogy bárhol dolgozhatok vele, a lakás bármelyik zugában vagy akár nyaralás alatt” – mondja. A fiait, a hétéves Mátyást és a hároméves Ábelt is érdekli nem is annyira a bogozás, mint inkább a fonallal való játék. „Mátyás ezek segítségével tanulta meg a cipőfűző bekötését, de már a traktorokra is bogoztunk utánfutót. De elsősorban azt szeretik a legjobban, amikor megfoghatják a fonalat, és a házba, körbeszaladnak vele” – jegyzi meg kacagva.
Nem csak szépek, hasznosak is tudnak lenni a csomózási technikával készült tárgyak
Fotó: Veres Nándor
Mónika kislánykora óta kézműveskedik, „bütyköl valamivel” – derül ki. „Varrtam babaruhákat, hajkötőt, karkötőt készítettem, a szüleim, családom számára nem volt újdonság, hogy most is valamivel foglalkozok, inkább az mindannyiuk számára kellemes meglepetés, hogy azt látják, ezek a makramé kiegészítők másnak is tetszenek, és igény is van rájuk. Az angyalkák nagy sikert arattak, és engem hatalmas boldogsággal tölt el, hogy sokak otthonába beszáll az idén egy általam készített makramé angyalka” – mondja.
Mi is a makramé?
Történészek szerint arab takácsok alkalmazták először a makramé technikát a 13. században. A csomókat a szövés befejezéseként használták például törölközőknél, fátylaknál. Spanyolországba a mórokkal került, és innen terjedt el Európában, ahol idővel egyre népszerűbb lett, és a leggyakrabban oltárdíszeknél alkalmazták. Művészetként a 17. század végén Angliában találkozhatunk vele először. A 19. században már mindenféle tárgy díszítésére használták a csomózást. Elterjedése világszerte a tengerészek, felfedezők közbenjárásával történt, akik elvitték Kelet-Ázsiába és Amerikába. A hosszú utazások során a matrózok sokszor kötöttek különféle csomókat a hajókötelekre, így váltak a csomózás szakértőivé. A csomózással készített tárgyakat eladták a helyieknek, így terjedt el a csomózás művészete a világban.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
A Bálint-napi rózsacsokor útja
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Mi a jó kolbász titka? – videó
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
Mi a jó kolbász titka? – videó
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A tavasz első hírnökei
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
A tavasz első hírnökei
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Egy pohár frissesség a könyv mellé
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Egy pohár frissesség a könyv mellé
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!