Ahol az angyal is makraméból van
Rencz Mónika és a népszerű makramé angyalfigura
Fotó: Veres Nándor
Alig két évvel ezelőtt ismerte meg Rencz Mónika a makramé csomózás-technikáját, ami azonnal magával ragadta. A banki világból érkező fiatal édesanyának ma már igazi kikapcsolódást jelent a kézműveskedés, bogozott angyalkafigurái idén igencsak nagy népszerűségnek örvendtek.
D. Balázs Ildikó
2021. december 24., 15:372021. december 24., 15:37
„Egy fotón láttam meg egy alkalommal egy különlegesen szép nyakéket. Volt benne bőr, fonal és kerámia, nagyon megtetszett, és tulajdonképpen ennek köszönhetően jött a késztetés, hogy utánanézzek a bogozásnak. Meg is vásároltam az első fonalat, amiről kiderült, hogy az ékszerkészítéshez egyáltalán nem alkalmas, így ezt az ötletet félretettem, és első lépésben olyan erősebb fonalat választottam, amelyből konyhai kiegészítőket, alátéteket, virágtartókat készítettem. A kézműveskedés, a kézzel való munka egy nagyon ősi dolog, hozzám mindig is közel állt, az egyik nagymamám szőtt, a másik varrt, horgolt.
Nagyon sokféle bogozási technika létezik, annak függvényében, hogy milyen alapra, formára kezdünk bogozni. Az interneten rátaláltam egy makramé iskolára, és igazából autodidakta módon tanultam meg, de mindeközben számomra is világossá vált miről is szól a makramé ” – eleveníti fel Mónika.
És ennek alig két éve. Mónika végzettségéből adódóan korábban bankban dolgozott, aztán a gyermeknevelési szabadságát sikerült úgy a maga javára fordítania, hogy profilt váltott, és immár élvezi munkája minden percét. Első gyermekével volt otthon, amikor egy asztali varrógépet szerzett be, azzal kezdett varrni, majd a második gyermekével töltött otthoni gyermeknevelési időszak alatt jött be az életébe a bogozás. Ma már egy közismert csíkszeredai műhely munkatársa, ahol jelenleg adminisztratív tevékenységet végez, szabadidejében pedig előszeretettel kézműveskedik.
Fa és fonal. Színesek, kecsesek. Makramé fülbevalók
Fotó: Veres Nándor
De térjünk vissza a makraméra. Mivel az első sikertelen ékszerkészítési próbálkozás után sem tett le arról a szándékáról, hogy magának fülbevalót vagy nyakéket készítsen, folytatta a kutakodást. Nagyon sokat keresgélte a fa alapokat – meséli –, mert fémet ugyan könnyen talált, ellenben tudta, hogy ahhoz, amit ő szeretne készíteni, sokkal jobban találna természetességének köszönhetően a fa.
„Mire megtaláltam a megfelelő fonalat, megtaláltam azt a személyt is, aki a megfelelő fa alapokat készíti számomra, és így hozzá is láthattam az ékszerkészítéshez. Számomra a bizsu nagyon fontos kiegészítő, vásárokban mindig vásárolok egy-egy különlegesebb kézműves darabot” – mondja.
Bárhol lehet bogozni, csak ihlet kell hozzá és idő
Fotó: Veres Nándor
Nincs. ahogy ne vegyem észere kecses, világos zöld makramé fülbevalóját, mondja is büszkén, hogy saját készítésű. De készít poháralátétet, virágtartókat, mandalát is tükörkeretre, nyakéket, fülbevalót, nyakláncot, ám amivel az idén belopta magát a makramé díszek kedvelőinek szívébe, az a bogozott angyalka volt.
Bár a technikát másoktól tanulta, amikor a fonal vagy a fa kezébe kerül, már a saját fantáziájára hagyatkozik. Az elképzelt díszt, használati eszközt nem rajzolja előzőleg le, az elképzelés megszületik fejben, és addig-addig dolgozik vele, amíg olyan nem lesz, mint amit lelki szemei előtt látott. Mert van példa arra is – mondja nevetve –, hogy hozzálát, dolgozik, ám csak nem lesz olyan, mint amit ő elképzelt, ekkor pedig visszabontja és újrakezdi.
Meditatív állapotba tud kerülni a bogozás alatt
Fotó: Veres Nándor
„Nagyon szeretem csinálni, amolyan meditatív állapotba kerülök, ha megvan a kellő csend is hozzá. Az a jó, hogy bárhol dolgozhatok vele, a lakás bármelyik zugában vagy akár nyaralás alatt” – mondja. A fiait, a hétéves Mátyást és a hároméves Ábelt is érdekli nem is annyira a bogozás, mint inkább a fonallal való játék. „Mátyás ezek segítségével tanulta meg a cipőfűző bekötését, de már a traktorokra is bogoztunk utánfutót. De elsősorban azt szeretik a legjobban, amikor megfoghatják a fonalat, és a házba, körbeszaladnak vele” – jegyzi meg kacagva.
Nem csak szépek, hasznosak is tudnak lenni a csomózási technikával készült tárgyak
Fotó: Veres Nándor
Mónika kislánykora óta kézműveskedik, „bütyköl valamivel” – derül ki. „Varrtam babaruhákat, hajkötőt, karkötőt készítettem, a szüleim, családom számára nem volt újdonság, hogy most is valamivel foglalkozok, inkább az mindannyiuk számára kellemes meglepetés, hogy azt látják, ezek a makramé kiegészítők másnak is tetszenek, és igény is van rájuk. Az angyalkák nagy sikert arattak, és engem hatalmas boldogsággal tölt el, hogy sokak otthonába beszáll az idén egy általam készített makramé angyalka” – mondja.
Mi is a makramé?
Történészek szerint arab takácsok alkalmazták először a makramé technikát a 13. században. A csomókat a szövés befejezéseként használták például törölközőknél, fátylaknál. Spanyolországba a mórokkal került, és innen terjedt el Európában, ahol idővel egyre népszerűbb lett, és a leggyakrabban oltárdíszeknél alkalmazták. Művészetként a 17. század végén Angliában találkozhatunk vele először. A 19. században már mindenféle tárgy díszítésére használták a csomózást. Elterjedése világszerte a tengerészek, felfedezők közbenjárásával történt, akik elvitték Kelet-Ázsiába és Amerikába. A hosszú utazások során a matrózok sokszor kötöttek különféle csomókat a hajókötelekre, így váltak a csomózás szakértőivé. A csomózással készített tárgyakat eladták a helyieknek, így terjedt el a csomózás művészete a világban.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Frissesség és egyensúly – egész napra
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
Frissesség és egyensúly – egész napra
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
A tavasz zöld ereje: a medvehagyma titkai
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
A tavasz zöld ereje: a medvehagyma titkai
Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
„Nyuszis” szendvics – videó
Az ünnepi asztalra egy játékos kis előétel lehet ez az egyszerű szendvics.
„Nyuszis” szendvics – videó
Péter Beáta: Név nélküli tag
Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.
Péter Beáta: Név nélküli tag
Bejgli burgonyás tésztából
Sok család húsvéti, ünnepi asztaláról nem hiányozhat a bejgli, ez a mintegy százéves recept báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola gyűjteményéből származik. Nagyon finom a tésztája, és nem hasad ki – érdemes kipróbálni!
Bejgli burgonyás tésztából
Gyűjtsünk bojtorjánsalátát és medvehagymát
Kezdődhet a medvehagyma gyűjtése! Legyünk résen, ne tévesszük össze mérgező növényekkel, tanuljuk meg ezeket is felismerni. Egy finom vadon termő salátát is megismerhetünk, a bojtorjánsaláta már szép állományokat alkot ilyenkor.
Gyűjtsünk bojtorjánsalátát és medvehagymát
„Nem baj, hogy te más vagy, játszhatunk együtt”
Kék szívek lengtek a csíkszeredai Központi Park fáin április 2-án: csendes, mégis erőteljes közösségi gesztussal hívták fel a figyelmet az autizmusra. Üzenetek, jelenlét és megértés – egy délelőtt, ahol a különbözőség láthatóvá vált.
„Nem baj, hogy te más vagy, játszhatunk együtt”
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!