Az állatkert megálmodójáról sokan tudják, nem félt a vadállatoktól sem
A vásárhelyi állatkert a maga negyven hektáros területével jelenleg az ország legnagyobbika. Egyedül itt van elefánt és zsiráf Romániában. A közhiedelem szerint Rend László alapította a 60-as évek elején, ám „Lacika bácsi” akkor épp „objektíven akadályoztatva” volt. Az viszont igaz, hogy ő volt a megálmodója, később igazgatója, s tulajdonképpen ő tette állatkertté az egyhektáros parkot.
2018. augusztus 22., 16:342018. augusztus 22., 16:34
A marossárpataki Rend László zootechnikus mérnök unokaöccse a kertalapító Rend Lászlónak. Talán nem véletlen, hogy maga is állattenyésztési mérnökké lett. A nagybácsiról csak szép emlékei vannak. „Heten voltak testvérek, három fiú – egyik édesapám – és négy lány. Lacika bácsi (érdekes, a rokonok így emlegetik ma is, szerk. megj.) már fiatalon vonzódott a természethez, ilyen pályára készült, de miután egy rokonnál a szakoktatás a ganéhordásban merült ki, más pályára kényszerült” – mesél az unkaöccs.
Zsidókat bújtatott, mentett a deportáláskor, később a kommunisták által kisemmizett, üldözött arisztokratákat segítette. Teleki Gemma grófnő például jó ideig az általa alapított és vezetett jeddi ezüstróka-telepen dolgozott, hogy a megélhetését biztosítsa.
– idézi a családi emlékeket Rend László.
Virágoskert a börtönben
A családi legendárium szerint Rend László fogvatartásainak színhelyeit nem lehet pontosan ismerni. Ő maga erről soha nem beszélt, csak feltételezik, hogy megjárta a nagyenyedi, szamosújvári, máramarosi börtönöket, hogy volt a hírhedt dobrudzsai lágerekben. Egy dolog tény, leveleiben többször is kért itthonról virágmagvakat, s azokat el is küldték neki. Annyit mégis tudnak, hogy a mérhetetlen természetszeretete, virágtermesztési ismeretei valamelyest könnyítettek a helyzetén – bizarr és paradox módon virágkertészetet hozott létre a szamosújvári börtön sötét világában. Nyilván a fogvatartók utasítására...
Rend László és Kovács Klára Lacika bácsi egykori lakásában
„Ha pontosabb dolgokat akarsz megtudni, menjünk el az unokanővéremhez Kovács Klárihoz Vásárhelyre, ő többre emlékszik” – ajánlotta Rend László. És mentünk.
A jelenleg Németországban élő, de nyarait itthon töltő zenész-unokatestvért, Kovács Klárát a Kazinczy (Kogâlniceanu) utcai lakásában találjuk.
– meséli a ház asszonya. Az egykori Rend Lacika bácsinak volt két pulija, Csutora és Kócos, azokat nagyon szerette, de ezen kívül sok állatot tartott az udvarban. Akkoriban nem voltak olyan szigorúak az állattartásra vonatkozó szabályok-törvények mint manapság. Ha valaki talált egy sérült állatot, hazavitte, gondozta, vagy ha elhagyott állatkölykökre bukkant, vagy olyanokra, amelyeknek az anyja elpusztult, nyugodtan hazavihette, felnevelhette, aztán az ő gondja volt, hogy ha felnőnek, mi lesz velük. Így aztán a Lacika bácsi Kazinczy, később a Rákóczi utcai udvarában az akkor kis unokahúg láthatott medvebocsokat, őzgidát a már emlegetett házigazdának számító pulik mellett – és velük nagy barátságban élve.
Hörcsögök a fiókban
Az unokatestvérek között fennmaradt egy tréfás történet: amikor Lacika – akkor még nem bácsi – bentlakásban élt, meglátogatta a nagyapa, hogy élelem-utánpótlást vigyen neki. Mivel az ifjú épp nem tartózkodott otthon, szóval hát az internátusban, a gondos atya ki akart pakolni, s amikor kihúzta a fiókot, abban élő hörcsögöket talált. A hörcsögök nem arattak átütő sikert, az ifjú tanulmányainak tárgya ugyanis köszönő viszonyban sem volt a rágcsálókkal.
A virágok és állatok szerelmese volt
„Autodidakta módon ismerkedett a növény- és állatvilággal, annyira behatóan és sikeresen, hogy sokan állatorvosnak hitték, s így is emlegették. Többek között Tófalvi Zoltán is így emlegeti Megbűnhődött magyarság című, a Szoboszlai-perrel is foglalkozó munkájában” – meséli Klára asszony.
Lacika bácsi előbb Bukarestben, majd Konstancán dolgozott postai tisztviselőként. Itt is nősült először, de felesége fiatalon elhunyt egy súlyos betegségben. Hazatérte után teljesen átállt a hobbijára, az állattenyésztésre. A vásárhelyi vár egyik bástyájában fehér egereket tenyésztett az orvosi egyetemnek, a Hosszú utcában nyúltenyészetet hozott létre, aztán pedig ő alapította és vezette a jeddi ezüstróka-telepet. Már akkor mocorgott benne az állatkert-létesítés gondolata, amit a Szoboszlai-perben hozott ítélet keresztülhúzott. De az 1964-ben alkalmazott kegyelmi rendelettel eljött szabadulás után átvette az ugyanebben az évben megnyitott kert vezetését.
Az ő idejében épült meg az oroszlánház, nőtt a kert területe húszszorosára, szaporodott meg az állatok száma. Tigrist, pumát és sok más állatot hozott a budapesti állatkertből.
A látogatók nagy megrökönyödésére önfeledten játszadozott a kifutókban az oroszlánokkal
A látogatók nagy megrökönyödésére önfeledten játszadozott a kifutókban az oroszlánokkal, medvékkel, hiúzokkal, szarvasokkal, s az ő idejében a medvebocsok szabadon sétálgattak a látogatók között. A Kárpátaljáról származó második felesége, Diószeghy Erzsébet méltó társa volt ezért is került a református temetőben levő sírjukra a következő felirat: „Rend László és felesége Diószeghy Erzsébet. A virágok és az állatok szerelmesei voltak”
Ő nem félt a medvétől
Élt 74 évet
Rend László 1907. május 31-én született Demeterfalván, 1981. júliusában hunyt el Marosvásárhelyen. Emléke csupán a rokonság szívében él, s még bár egy tábla sem emlékeztet arra, hogy a vásárhelyi állatkert általa lett azzá, ami ma – a város legismertebb turisztikai nvezetességévé. Évente százezrek keresik fel Romániából és egész Európából, de még a tengeren túlról is.
A lecsónál egyszerűbb és jobb magyaros étel talán nem is létezik. A napérlelte paradicsom és paprika tele van vitaminnal és tápanyaggal.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
szóljon hozzá!