
A székelykeresztúri tanítóképző épülete
A székely menekültekkel szembeni magyarországi szolidaritás egyik legszebb példája a székelykeresztúri tanítóképző bajai befogadása volt. Visszatekintünk a száz évvel ezelőtti eseményekre.
2017. június 06., 17:302017. június 06., 17:30
2017. június 07., 13:142017. június 07., 13:14
Székelykeresztúrt az 1916-os támadás során nem érték el a román csapatok, de a város kiürítése természetesen itt is ugyanúgy lezajlott, mint a többi székelyföldi város esetében. Az 1868-as, Eötvös József által kezdeményezett népoktatási törvény nyomán Székelykeresztúron és Baján ugyanabban az évben, 1870-ben alakult meg a tanítóképző. Az 1916-os román betörést követően a két intézmény gyakorlatilag egyesült, amikor a vallás- és közoktatási minisztérium rendelettel helyezte Bajára a keresztúri iskolát.
A bajai tanítóképző újonnan kinevezett igazgatója, Amler Antal, az 1916. szeptember 16-án megtartott évnyitó értekezleten jelentette be, hogy
Az első székely menekültek már augusztusban megérkeztek, az ünnepélyes évnyitóra a rendkívüli helyzet miatt csak későn, október 1-jén került sor, ezen már részt vettek a Székelykeresztúrról érkezettek is. Amler igazgató évnyitó beszédét követően Újváry Mihály keresztúri igazgató is beszédet mondott, amelyben mindkét intézet diákjaihoz szólva, az összetartozásról, a magyarok egységéről és szolidaritásáról beszélt.
A bajai tanítóképző épülete
A székely diáksereg érkezése tovább növelte a bajai intézmény igazgatójának amúgy is súlyos gondjait. A városban rendkívüli helyzet volt már eddig is a háború miatt. A tanítóképző helyiségeit a kórház vette igénybe a nagyszámú sebesült ellátásának biztosítására, a kétemeletes internátusi épület majdnem teljes egészében kórháznak volt berendezve. A menekültek ellátása is komoly gondot jelentett.
– emlékezett vissza a bajai intézmény vezetője. Ha nagy nehézségek árán is, de sikerült az ellátást megoldani és lassan az iskolai élet a rendes mederbe terelődött.

Első világháború, az 1916-os román betörés. A csíki és udvarhelyi székelyek közül sokan elmenekültek szülőföldjükről, s Szolnokon és a Hajdúságban vészelték át az időszakot. Erre emlékezünk vissza.
A bajai iskolai értesítőből tudjuk, hogy Újváry Mihály igazgató vezetésével mely tanárok érkeztek Keresztúrról. Végler Gyula, Csiky Ferenc, Kiss János, Kovács Ábel, Popity Sándor tanárok és Ferenczy István gyakorló iskolai tanító kezdte meg a nebulók tanítását. Az oktatási feladatokon megosztozott a két intézet tanári kara. A keresztúri képző megtartotta két alsó osztályát külön, a harmadik és negyedik osztályt pedig beolvasztották a bajaiba. A keresztúri tanárok ekként felszabadult óráit a bajaiak javára hasznosíthatták, s így a normális tantervet és órabeosztást ismét életbe lehetett léptetni. A kétfajta elosztás miatt csak azoknak a keresztúri tanulóknak a neve maradt fenn, akiket a bajaiak közé osztottak be, mivel őket külön jelölték az osztálynévsorban.
A közös Baja-Székelykeresztúr iskolai élet az 1916-os év végéig tartott, amikor megjelent a 159298. számú vallás- és közoktatási minisztériumi rendelet, amely a Székelykeresztúri Állami Tanítóképző Intézet visszatelepítésére vonatkozott. A rendelet szerint a visszatelepítés határideje 1917. január 3. volt. A bajai és keresztúri tanárok és diákok közös élete tehát néhány hónapig tartott. A bajai magyarok, kunok ellátták, gondját viselték székely testvéreiknek a megpróbáltatásban. A székelykeresztúriak nem is maradtak adósak a köszönettel, 1917 márciusában megérkezett Bajára a székelykeresztúri tanítóképző tanári testületének átirata, melyben hálás köszönetet mondtak „az ittlétük alkalmával tapasztalt szívességért.” Így került pont egy felemelő történet végére. A bajai Csermák Mihálynak, a székely bakák szeretett hősének és Nagy Istvánnak, a Székelyföldről Bajára került festőnek az öröksége után egy újabb elemmel gazdagodott az első világháború alatt kialakult bajai kun - székely magyar testvéri kapcsolat tárháza.
(Írásunkhoz felhasználtuk Sztanáné Babics Edit: Székelykeresztúri diákok Baján 1916-ban című tanulmányát és a bajai tanítóképző 1916. évi értesítőjét)
A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
szóljon hozzá!