Hirdetés
Hirdetés

A közösség erejére támaszkodott a volt iskolaigazgató

Gáll Jenő mindig szívesen tér vissza az iskolába •  Fotó: Gecse Noémi

Gáll Jenő mindig szívesen tér vissza az iskolába

Fotó: Gecse Noémi

Gáll Jenő nyugalmazott testnevelő tanár közel három évtizeden át volt a csíkszentdomokosi iskola igazgatója, illetve aligazgatója, ahol nemcsak a fejlesztésekből vette ki részét, hanem a helyi közösség aktív tagjaként is tevékenykedett. Úgy tartja, a Márton Áron püspök által örökségül hagyott hitet és reményt kell továbbadni a most felnövő generációnak.

Kovács Attila

2017. június 22., 15:212017. június 22., 15:21

Édesapját követte a pedagógusi, illetve az iskolaigazgatói pályán, ugyanis idős Gáll Jenő tanító is két időszakban volt a szentdomokosi iskola igazgatója. A négygyermekes csíkszentdomokosi családban 1948-ban született Gáll Jenő elemi iskoláit szülőfalujában végezte, mint elmondta, a második világháború után 8000 lakosa volt a községnek, az átlagos gyermeklétszám pedig családonként 6 gyermek volt. „Akkor már jó híre volt a domokosi tantestületnek.

A korábbi igazgatók közül Selyem Tamást, Bara Sándor természetrajz és fizika szakos tanárt említeném, Bálint Tibor tanító-igazgatót, aki két időszakban is vezette az iskolát, akárcsak Karda Károly matematikus, akiből tanfelügyelő lett, és édesapám, Gáll Jenő. 1959-től itt kezdte pályafutását igazgatóként Györgyicze Vilmos biológus, akinek idejében két iskolaépület építése is befejeződött Boros Domokos akkori tanácselnök segítségével. Őt követte Kristály Lajos, aki szembeszállt a pártvezetéssel, és megvédte a pedagógusokat, ezért nem volt hosszú ideig igazgató, majd Botta József következett, és Szász Károly biológiatanár. 1988-ban 8 évi aligazgatói munka után én következtem, de egy év után leváltottak, mert nem akartuk létrehozni a román tagozatot – nem volt kinek. Következett László Katalin, majd Nagy Árpád, akinek idejében, 1990-ben az iskola felvette a Márton Áron nevet, 1992-től 2010-ig pedig én töltöttem be a tisztséget” – emlékezett.

Összeforrott közösség

Gáll Jenő Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban végezte a középiskolát. „Sportosztályban kezdtem, de 1964-ben, amikor felbomlott a Maros Magyar Autonóm tartomány, átszervezések voltak. Katonaság után azért nem jutottam be állatorvosi szakra Kolozsváron, mert nem volt elég a román tudásom, keresztespók helyett a rendes pókról írtam. Egy évet Balánbányán dolgoztam, és a katonaság után jó fizikai állapotban és jó román tudással bekerültem a bukaresti testnevelési egyetemre. Itthon már helyettesként tanítottam, ahogy végeztem, hazajöttem” – elevenítette fel.

Hirdetés

Csíkszentdomokos nagy területe miatt saját egész iskolahálózattal, több épülettel rendelkezik. „Az elődök oda építettek iskolát, ahol volt legalább száz gyermek, hogy ne kelljen öt-hat kilométert ingázni a központba – így jött létre a Sárosúti, a Cseralji iskola, a központban 1–4. osztályos iskola, a régi egészségügyi házi iskola – ahol korábban egészségügyi központ, szülészet volt. A mindenkori vezetésnek az volt a gondja, hogy sok a gyermek, de öt-hat épületben tanulnak, és azt átfogni nem egy könnyű dolog. Ahol sok gyermek volt, de egy kapu és egy udvar, ott más a helyzet – de itt a pedagógusok és kisegítők munkáját felügyelni ellenőrizni nem volt könnyű.

Idézet
De mindent megtettem azért, hogy kollégáimat meghallgassam, és lehetőségükhöz mérten kérésüket teljesítsem”

– emelte ki. Gáll Jenőnek az volt az elve, hogy békés hangulatban, összetartásban egy közösség jobban fel tud mutatni eredményeket. „Mindenkinek megvolt a feladata, és mindenkitől elvártam, hogy nyíltan, őszintén beszélgessenek ezek szellemében. Nagyon sok szép percet töltöttünk el a közösségben, a nyugdíjasokat visszahívtuk a találkozókra, és ez folytatódik a mai napig is. A fentről érkezett utasítások végrehajtását nem siettem el, betettem a fiókban, aludtam rá egyet, ha lehetett vártam egy hetet, és megkérdeztem a kollégák véleményét is” – mesélte.

Tornatermet építettek

Csíkszentdomokoson a csíki községek közül elsőként épült új tornaterem, amelyet még 1988-ban el kellett volna kezdeni, de a kiutalt pénzt a Duna-csatorna és a mostani parlament építésére használták fel. Gáll Jenő az építkezés folytatása, irányítása érdekében is tért vissza az igazgatói tisztségbe 1992-ben. „Testnevelés szakos lévén fel volt téve a kérdés, hogy vagy visszajövök igazgatónak, és befejezem, vagy nem lesz tornaterem. A korábban kiutalt pénzt visszakértük, ebben nagy érdeme volt az akkori polgármesternek, Csatlós Ferencnek, Pataki Imre akkori megyei vezető is biztatott. Visszakaptuk, és négy év alatt, de befejeződött az építés, 1995-ben avattuk fel. Hogy ez most kicsi vagy nagy, lehet vitatni, ennek az iskolának éppen jó – utána épültek nagyobbak, de azokat nem tudják fűteni” – emlékezett.

Egy alkalommal, amikor Andrei Marga akkori tanügyminiszter Csíkszeredában járt, meghívták Szentdomokosra is, látogatásának pedig meglett az eredménye.

„Megnézte az iskolát, a tornatermet, gratulált, meglátta a sok bükkfát az udvaron, kérdezte, ez falerakat, mi ez? Mondom, ennyi fát tüzelünk el egy év alatt. Azt mondta, ha van gázunk, adjuk le a kérést, be kell vezetni a fűtést az iskolába, tornaterembe – két év alatt az összes intézménynek gázfűtése volt” – elevenítette fel.

Megújult iskolák

Közben folytatódott a széli és központi iskolák modernizálása, újrafödése, minden évben felújításokat végeztek. „A mai iskolai vezetés már eljutott oda, hogy minden iskola azonos szinten van, mint a központi – számítógépek, központi fűtés, új bútorzat, csak éppenséggel tanulók részéről kellene nagyobb odaadás. Húsz-huszonöt éve 20-25 gyermek került be Domokosról a Márton Áron Főgimnáziumba, és mindenki abba az osztályba, amelyikbe akart – nem ahol hely volt. Nyugdíjba vonulásomkor úgy hagytam ott az iskolát, hogy egyik kezemben hoztam a nyugdíjazási papírt a tanfelügyelőség részéről, és a másikban az új igazgató kinevezését. Zökkenőmentesem adtam át az iskola vezetését Veress Anna Aranka igazgatónőnek, aki 18 évig velem dolgozott aligazgatóként.

Idézet
Minden évben előbbre lépnek, ez nekem a legnagyobb öröm, most is tartom a kapcsolatot az iskolával, sokszor bejövök, helyettesítek”

– mondta el. Hozzátette, számos rendezvény azért valósulhatott meg, mert jó kapcsolat volt a helyi vezetéssel – 16 évig tanácstagként is dolgozott – és meg tudta győzni arról a község vezetőit, hogy az oktatásra pénz kell, és az a támogatás visszafordul. „Tizenkét testvértelepülése van a községnek, ennek 90 százaléka az iskolából indult” – említette.

A jégkorongmozgalom emlékei

Gáll Jenő támogatta, segítette a csíkszentdomokosi Márton Áron múzeum létrehozását, kollégáival együtt részt vett a község monográfiájának megírásában, amelyet dr. Balázs Lajos szerkesztett. „Ennek az az értéke, hogy habár dr. Balázs Lajos szerkesztette, minden tanügyi káder munkája benne van, ez egy közösségi munka – és ez az egyik legátfogóbb monográfia. Helytörténet, egyháztörténet, közösségi élet, népszokások, fakitermelés, kereskedelem, sport, kultúra – mindent érint” – mutatott rá.

Aktív részese volt a jégkorongmozgalomnak is •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Aktív részese volt a jégkorongmozgalomnak is

Fotó: Gecse Noémi

Az elkövetkezőkben, ha ideje engedi, szeretné összefoglalni az 1960-as években Csíkdánfalván kezdődött, majd a '70-es és '80-as években kiteljesedő vidéki jégkorongmozgalom történetét, amelynek testnevelő tanárként maga is aktív részese volt. „A '80-as években szám szerint 14 iskolának volt csapata – elemisták és felső tagozatosok. A mostani jégkorong-akadémia nem mozgat meg ennyi gyermeket – ehhez egy olyan lelkesedés párosult a szülők, testnevelő tanárok, igazgatók közös akarata szerint, amit jó lenne dokumentálni, hogy megmaradjon.

Idézet
Sok nagy játékos, így Antal Előd, Gáll Sándor, akkor kerültek ki faluról. Domokosról is volt olimpiai kerettag, és hat-hét edző Magyarországon dolgozik”

– magyarázta.

Márton Áron szellemiségében

Gáll Jenő emlékeztetett Márton Áron püspök utolsó szavaira, aki azt mondta, hogy „A hitet hagyom rátok örökségül”. „Én a névadáskor azt kérdeztem a tantestülettől, hogy tudjátok-e, mire vállalkozunk? Márton Áron szellemiségéhez fel tudunk-e nőni, mert a név kötelez. Márton Áron azt is mondta ezelőtt hetven évvel, hogy az embereknek kell megjavulniuk, hogy jóra forduljanak az idők. Ma is érvényes ez az intelem, mert ebben a rossz irányba ment, felgyorsult világban ahhoz, hogy helyükre kerüljenek a dolgok, az embereknek kell megjavulni, és akkor talán van remény arra, hogy egyszer az idők jóra fordulnak.

Ha a püspök a hitet ránk hagyta, a mostani közösségnek és azoknak, akik még tudunk a közösségért tenni,

az a feladatunk, hogy a reményt tápláljuk abba a közösségbe, akiket nevelünk, hogy tovább tudják vinni, és ne adják fel.

Hosszas folyamat ez, sok mindentől függ, de a domokosi közösség ezt nem adja fel. Örvendek a tantestület összetételének, az elődöknek, aktív kollégáimnak, megköszönve azt a munkát, amit ennél az iskolánál kifejtettek, és látok reményt arra, hogy az idő teltével az emberiség a nagy problémákat meg tudja oldani, de ehhez a hitet, amit a püspök ránk hagyott, meg kell tartsuk. Azt a reményt be kell palántálni a gyerekek és szülők szívébe, éltetni kell” – emelte ki

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.

Hétköznapi eszem-iszom
Hétköznapi eszem-iszom
2026. április 17., péntek

Hétköznapi eszem-iszom

Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról

Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.

Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
2026. április 16., csütörtök

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt

Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.

Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
2026. április 16., csütörtök

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje

A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.

„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai

Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.

Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.

Hagymás tört burgonya – videó
Hagymás tört burgonya – videó
2026. április 15., szerda

Hagymás tört burgonya – videó

2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...

Ferencz Imre: Száz
Ferencz Imre: Száz
2026. április 14., kedd

Ferencz Imre: Száz

Hirdetés
2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Hirdetés