
Gyönyörű a kilátás tiszta időben
Fotó: Simon Virág
Verekedéses botrány ide vagy oda, a Maroshévízen, vagy ahogy a vásárhelyiek továbbra is mondják, a Toplicán levő sípályák a Maros megyeiek nagy kedvencei. Viszonylag közel vannak Vásárhelyhez, Szászrégentől gyönyörű és nem túl zsúfolt a Felső-Marosmentén vezető út, és nem utolsó sorban mindig kitűnő állapotban fogadják a kikapcsolódni, sportolni vágyókat. És a legtöbbeket nem is bántalmazzák az alkalmazottak – de hát az egy másik történet.
2020. február 20., 15:182020. február 20., 15:18
Az emlékezetes, az országos sajtó által is felkapott incidenst követő hetekben, iskola és munkaidőben, hétköznap látogattunk el a maroshévízi sípályákra. Alapállásból azért választottuk ezt az időpontot, mert azt reméltük, hogy csak a miénk lesz a terep. Hát nem így történt. Legalább százan voltak még mellettünk, akik valószínű, hasonló elgondolásból vették ki gyerekeiket az iskolából, kértek szabadnapot, és élvezték a friss levegőt és tökéletes pályákat. Hévízen a városhoz viszonylag közel alakította ki egy helybéli üzletember a síbirodalmát. Bár kicsit túlzás ezt mondani, hogy birodalom, de évről évre bővíti a pályákat, egy termálvizes medencét is készített, így ha nem is nagy, de már mindenképpen egy kis birodalom fogadja az oda érkezőket. Több száz parkolóhely áll a látogatók rendelkezésére, nagy panzió is működik, ahol több tucat szobában lehet szállást foglalni, s ugyancsak több tucat alkalmazott felügyeli a sípályákat, felvonókat, ebédlőt, szánkópályát és a parkolóknál is látni őröket.
Szánkózni, sízni is lehet a most kialakított kispályákon
Fotó: Simon Virág
Hévízen alapvetően két pálya működött, a 470 méteres Mogyorós, ez a meredekebb, és a 1200 méteres Fenyő pálya. Az idei szezonra épült egy tanuló- és egy szánkópálya is. E kettőnél külön kis sílift működik, ami lassú és biztonságos. Jó tudni, hogy ezek használatáért is jegyet vagy bérletet kell váltani, és ugyanannyiba kerül a felvonás, mint a nagy felvonóknál. A két kis pálya szélén nem szabad gyalogolni.
A napijegyek ára változó: hétköznaponként az egész napos bérletért a gyerekek 40, a felnőttek 50 lej kell fizessenek, kilenc felvonásos jegy gyerekeknek 25, felnőtteknek 30 lejbe kerül. Ünnepnapokon és hétvégenként valamivel többe kerül a felvonó használata: a napi bérlet 14 éven aluli gyermekeknek 50, felnőtteknek 65 lej. Mivel hétköznap kevesebben voltak, sorbanállás nélkül lehetett „közlekedni”, így megérte egész napos bérletet váltani, hiszen azzal nem voltunk korlátozva.
A kis, tanulópályán egész aprók is próbálkoznak
Fotó: Simon Virág
A nagy pályákra csákányos felvonókkal lehet visszajutni, általában két személyt indítanak egyszerre, de aki szeretné, egyedül is „utazhat”. Amikor a gyermekeink meséltek a csákányos felvonóról, a kisebbiknek mindig aggodalommal teli volt a hangja. Többször leesett róla, az is megtörtént, hogy belekapaszkodva próbált lábra, illetve síre állni, s ki tudja még mi mindent próbált ki, amiről nem is tudunk. Arról, hogy én hányszor estem le a csákányos felvonóról és milyen színárnyalatokban pompázott a lábam sokáig, inkább nem mesélek. De azt mindenképp szeretném elmondani, hogy amíg a bukásom miatti testi és lelki sebeimet számba véve ültem a földön, minden második ember megkérdezte, hogy minden rendben, jól vagyok-e, segítsenek-e? Az biztos, hogy gyakorlatot és némi lazaságot igényel a csákányos felvonó használata.
A rendőrség közlése szerint egy 21 éves marosvásárhelyi fiatalember összetűzésbe keveredett a felvonót kezelő sípálya-alkalmazottal, aki, miután egy társával ököllel és lábbal bántalmazta a sértettet, erősítésként hívta az ATV-n érkező kollégáit. Az incidensben az ATV egyik sítalpa áthajtott a fiatalember lábán. Az ügyben bűnügyi eljárást indítottak fizikai erőszak és csendháborítás címen, a rendőrség pedig vizsgálja az incidens körülményeit. Az eset nyomán megjelent cikkekből az is kiderült, hogy a pályának nincs szerződése hivatásos hegyimentőkkel, hanem saját mentőcsapata van, akik szükség esetén ellátják a bajbajutottakat. Ottlétünk alatt nagyobb baleset nem volt (a felvonóról való lepotyogásomat nem számítom annak), így arról nem tudunk beszámolni, hogy mennyire hatékony a bajba jutottak ellátása.
Hétköznap van, de nincs pangás
Fotó: Simon Virág
A sípályán lehet sífelszerelést és szánkót is bérelni, és tágas ebédlő is várja a pihenni óhajtókat. Egy főétel 20-25 lejbe kerül, egy tányér leves 15 lej, a kávé, tea, forró csoki ára 5 lejtől kezdődik. Naponta többféle levest és sültet, körítést lehet vásárolni itt. Aki az otthonról hozott elemózsiát szeretné elfogyasztani, megteheti a nyitott teraszon, ahol párnázott padok vannak a kényelemért. A meredek sípálya alsó részén is van egy kis falatozó, ott is lehet kávézni, teázni, melegedni.
Hírhedt ellenségem: a csákányos felvonó
Fotó: Simon Virág
Két dolog fogalmazódott meg bennem a két és félnapos hévízi sízés kapcsán. Az ilyen „téli nyaralás” igencsak sokba kerül, hiszen egy négytagú családnak csak a napi felvonója 180 lej/nap, enni is kell, oda is utazni, és ha tökéletesíteni szeretnéd a sízési tudásodat, akkor egy órára az oktatónak 100 lejt kell fizetni.
A másik: azért is jó Hévízre menni, mert a sípálya 18 órás zárása után a termálvizű Bánffy wellnessben tölthetünk még két-három órát, a lubickolás és szaunázás után újjá lehet születni.
Panzió és vendéglő is működik a sípályán
Fotó: Simon Virág
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!