Megoldást keresnek a vízhiányra

– Fél év telt el, amióta megválasztották. Milyen kihívásokkal szembesült azóta?

– Polgármesternek lenni huszonnégy órás munka, ami nagy felelősséggel jár. Mindig készenlétben kell lenni, és a problémákat azonnal kell kezelni. Ebből következik, hogy sok mindenhez kell érteni. Persze a rendszer megengedné, hogy az ember egy kicsit lazábban vegye a feladatokat, de ehhez egy erős csapatra van szükség, ami a vidéki önkormányzatoknál ritkán adott. Ugyanazok a problémák merülnek fel nálunk is, mint a városokban, állandó alkalmazott-hiánnyal küzdünk. 
Erről sokan nem beszélnek, de úgy látom, minden székelyföldi önkormányzatnál két személy gyakorolja a hatalmat, a polgármester és a jegyző. Mivel a polgármesterek személye változhat, de a jegyző marad, így ő adott esetben könnyen átveheti a hatalmat egy kezdő vezető fölött. Ilyenkor visszafoghatja a munkában a megválasztott személyt. 

– Milyen megvalósításai voltak eddig?

Életrajzi adatok

István Adrián 1982. szeptember 30-án született Csíkszeredában, de Székelyderzsben nevelkedett. A brassói erdőmérnöki egyetemen diplomázott le, fakitermelés szakon. Házas, két gyermeke van. Tanulmányai után csoportvezetőként állt munkába egy csíkszeredai bútorgyárban, majd rövid ideig külföldön dolgozott. Később topográfusként folytatta karrierjét, aztán egy fakitermelési cégnél vállalt munkát, majd tavaly Derzs polgármesterévé választották. Hobbijai közé tartozik a futballozás, de amatőr történészként is tevékenykedik szabad idejében. Ezek mellett a helyi hagyományőrző huszárok kapitánya.

– Derzsben egy újabb forrást kötöttünk rá az ivóvíz-hálózati rendszerre, így a vízhozam napi húsz köbméterrel nőtt. Dolgoztunk a község területrendezési tervén (PUG), amelynek idén el kellene készülnie. Folyamatban van a közvilágítás korszerűsítése Derzsben és Székelymuzsnában is, már elkezdődött a ledes égők beszerelése, ezt március elejére be is fejezzük. Ezeken kívül van három projekt, amit az előző polgármestertől örököltem: a két kultúrotthon felújítása, valamint a Muzsna és Agyagfalva közti út felújítása. Nyertes pályázatokról van szó, így elő kellett készítenünk a kivitelezést, hamarosan meghirdetjük a közbeszerzési eljárásokat. Az utóbbi fél évben ezek a projektek teljesen elszívták az energiámat, hiszen megválasztásom után egyből éles helyzetbe kerültem, és helyt kellett állni. 

– A hivatali személyzethiányon kívül milyen gondok vannak még a községben? Melyek a legégetőbbek?

– Derzsben van ivóvíz, de nem elégséges, és a csatornahálózatot is ki kell építeni. Muzsnában sincs megoldva a kanalizálás, és bár ki van építve az ivóvíz-hálózati rendszer, nagy a vízhiány. Egy héten egyszer, szombatonként lehet megengedni a csapokat, ilyenkor az emberek hordókba raktározzák a vizet, és abból gazdálkodnak egy hétig. Ez azért is probléma, mert az emberek többsége mezőgazdaságból él, és az állatokat itatni kell. Pályázni eddig nem tudtunk fejlesztésekre, hiszen a szigorú kritériumrendszer miatt erre csak azokban a községekben volt lehetőség, ahol legalább kétezren élnek. De úgy néz ki, összefognak az udvarhelyszéki polgármesterek, erről a legutóbbi találkozón egyeztettünk. Egy közös fejlesztési társulást hozunk létre, és egy regionális vízszolgáltatót alakítunk ki, megfelelő cég bevonásával. Így már lesz lehetőség pályázni a szükséges beruházások finanszírozásáért. Természetesen gondolkodunk az utcák leaszfaltozásának lehetőségein, valamint a szociális lakások és az iskola rendbetételén is. Folyamatosan dolgozunk a földek felparcellázásán is, ami szintén nagy feladat. Kis község vagyunk kis költségvetéssel, így nem lehet egyszerre mindent megoldani.

– A községközpontban lévő vártemplom a világörökség része, amit sokan látogatnak. Tervez turisztikai fejlesztéseket?

– Turizmus terén egy hosszú távú stratégiát kell kidolgoznunk, hiszen évente több mint hatezer turista látogatja meg a vártemplomot, ami a lakosság tízszerese. Éppen ezért Derzsben van az egyik legnagyobb turisztikai potenciál Hargita megyében. A probléma az, hogy nincsenek programok szervezve a látogatóknak, holott el lehetne menni lovagolni, meg lehetne látogatni az esztenákat, a pálinkafőzdéket stb.. A turisták itt vannak, de itt is kéne tartani őket. Lehetne például vendéglőket vagy akár gyorséttermeket is indítani, de a helyi termékek bemutatásában is van potenciál. A stratégia elkészítése érdekében egyébként már többször is egyeztettünk a Lámpás program vezetőivel, akik támogatásukról biztosítottak.