Alsóboldogfalván elvetik a sulykot

Nagyanyáink, dédnagyanyáink konyhájának falán még ott lógott a sulyok: régebben mosáskor használták a vidéki asszonyok a ruha, a fehérnemű, főleg az ágynemű tisztítására. Ha föllapozzuk a szótárat, második értelmezést is találunk: sulyoknak nevezték a nyeles bunkós botot is, amelyet valaminek a földbeverésére, döngölésére, zúzására használnak. Így aztán az „Elveti a sulykot” vagy a „Messzire veti a sulykot” szólásunk többféle értelmezést nyer.

Alsóboldogfalván úgy tartják: az após vetette el a sulykot, ha nemkívánatos volt leányának jegyese, kérője. „A sulyok nemcsak használati, hanem dísztárgy is volt: a hagyomány szerint a házasulandó férfi jegyajándékként adta a saját kezűleg faragott sulykot a szerelmének, ez pedig a leányos házban fel volt akasztva a falra. Amikor gond volt a kapcsolatban, akkor a lány édesapja kidobta a sulykot az udvarra, mintegy üzenvén a jövendő vőnek: ha nem vigyázol, mehetsz a sulykoddal együtt” – mesélte mosolyogva Bokor Tibor. A boldogfalvi sulyokvető-fesztivál ötletgazdája azt is tudni véli, ha a leányos ház kapuján is kidobták az ajándékba kapott sulykot, az azt jelentette: fel is út, le is út a legénynek.

A szólásból ihletet merítve született meg a sulyokvetés gondolata, a cél olyan hagyományteremtő rendezvény szervezése, mely nemcsak közösségépítő hatással bír, hanem egyedi is. A sulyok valójában boldogfalvi specifikum, viszont a fafaragás igen népszerűvé vált a településen az elmúlt években: Gagyi Dénes fafaragómester ösztönzésére több fiatal foglalkozik faragással, és egyre többen bekapcsolódnának. „Több sportegyetemet végzett tanár is él a faluban, ők is már több ízben megfogalmazták ebbéli igényüket, hogy valamilyen formában rázzuk fel a helyi sportéletet. Valójában a sulyokfaragás és a sport érdekes ötvözéséből született a sulyokvetés ötlete” – árulta el Bokor Tibor.

Az egynaposra, augusztus 29-ére tervezett sulyokvető-fesztivál programjában tehát több, a sulykot felhasználó versenyszám is szerepel. Természetesen lesz sulyokvetés több kategóriában: gyerekeknek, nőknek és férfiaknak. Az erejüket kipróbálni vágyó férfiaknak több mint húszkilós sulykot készítenek a kezdeményezők: ezt kell majd a kijelölt pályán minél messzébb „elvetni”. Kifejezett sulyokvető-technika nincsen, minden részvevőnek „érzésből” kell dobni, tudtuk meg. Továbbá lesz sulyokhoki, melyet a gyephoki szabályai szerint játszanak: a hajdanán a ruhák kisimítására használt mángorlóhoz hasonló, 80 centiméter hosszú ütőkkel állnak pályára a csapatok. Az asztalitenisz szabályai szerint, viszont az alkalomra készített sulykokkal játsszák majd a sulyok ping-pangot is, de lesz sulyokdöntés is, amikor a kapuba állított sulykot kell labdával feldönteni. A versenyszámokhoz egyszerű, fenyőfasulykokat faragnak a szervezők.

Az előkészületi munka oroszlánrészét így a fafaragás veszi fel, hisz a versenyszámokhoz használandó sulykok mellett számos, hagyományos ékes sulykot is készítenek a faragók. A szervezők nem titkolt célja összegyűjteni a faluban fellelhető összes sulykot, melyeket az újonnan készítettekkel egyetemben a fesztivál alkalmával állítanak majd ki a helyi kultúrotthonban. „Hosszú távon egy olyan látványos sulyokmúzeum létrehozása a célunk, mely majd látogatókat vonzhat a térségbe” – jegyezte meg Bokor Tibor.

Az augusztus 29-én, szombaton tartandó sulyokvető-fesztivál programját számos kiegészítő tevékenység, foglalkozás is színesíti: természetesen lesz sulyokfaragó-bemutató, a helybéli asszonyoktól pedig azt is el lehet lesni, hogy nagyanyáink hogyan használták a sulykot. A gyerekeket lovaglásra és kézműves foglalkozásokra várják. Lesz néptáncoktatás, táncház és bál is, valamint délután Abodi-Nagy Blanka is fellép. „Bízunk abban, hogy kellő hozzáállással, sok energiával a rendezvény kinőheti magát akár két-három napossá. Kolbászfesztiválja van Békéscsabának, káposztafesztiválja Parajdnak, málnafesztiválja Varságnak és szilvafesztiválja Oroszhegynek. Azt szeretnénk, hogy a jövőben a sulyokvetésről mindenkinek Alsóboldogfalva jusson eszébe” – summázott Bokor Tibor.