Visszakerült a magyar címer a Salamon Ernő Gimnázium homlokzatára

Egy lángot adok, ápold...

Mondhatjuk azt is, hogy közel száz év után végre sor kerülhetett a gyergyószentmiklósi Magyar Királyi Gimnázium, azaz a mai Salamon Ernő Gimnázium ünnepélyes átadására. Az elmúlt években kívül-belül megújult, restaurált, eredeti szépségében visszaállított tanintézmény homlokzatán sokáig egy üres téglalap alakú falfelület jelezte, hogy innen valami hiányzik. Vasárnaptól azonban igazi pompájában díszeleg a gimnázium. Helyére került az utolsó hiányzó díszítőelem. Az iskolára visszahelyezték a magyar koronás címert.

Egy lángot adok, ápold, add tovább – hangzott el Reményik Sándor verse a címer visszahelyezésének ünnepségén. Ennek a versnek a mondanivalójára építette beszédét Lakatos Mihály igazgató is. Elhangzott: őseink egy lángot adtak kezünkbe azzal, hogy összegyűjtötték a tanoda építéséhez szükséges pénzt, látva, tudva, hogy a nemzet boldogulása csak tanult fiai révén lehetséges. Ezt a lángot ápolja, őrzi becsülettel azóta is, és adja tovább mindmáig tanárok, tanulók hosszú sora, a történelem minden viszontagsága, nehézsége ellenére.

A két angyal vigyázzon ránk a szülőföldön

Nem vagyok vendég, Gyergyószentmiklóson itthon érzem magam – jelentette ki Földi László, Cegléd polgármestere a vasárnapi ünnepségen. Földi a címer adományozójaként vehetett részt az eseményen, az ő személyes ajándéka a dombormű. A kivitelezés Varga Gábor dombóvári szobrászművész nevéhez fűződik. „A két angyal őrizze szíveteket, benneteket a szülőföldeteken a címer fölött a korona pedig tartsa egybe az egész Kárpát-medencét” – hangzottak a ceglédi polgármester szavai.

Egy nemzet jövőjét úgy lehet ellehetetleníteni, ha múltjától megfosztjuk – emiatt verték le annak idején a címert az iskola bejárata fölül, és emiatt volt elképzelhetetlen a visszahelyezése a kommunizmus évtizedei alatt is – jelentette ki Mezei János polgármester. A kommunizmus még mindig érezteti hatását, az egymás ellen uszított nemzetek, szétszakadt családok ezt mutatják. Meg kell tisztítanunk a világot ennek a korszaknak a bálványaitól – és akkor újra hihetünk a feltámadásban.

A címeres homlokzatdísz felavatási ünnepségén jelen volt Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is, aki Ravasz László egykori református püspök szavait idézte: „magyarnak lenni nem végzet, nem dicsőség, hanem feladat”. A püspök szavait hozta összefüggésbe a gimnázium életével: tudjuk, milyen nehéz feladat volt hosszú évtizedekig, több emberöltőn át magyar oktatónak, tanárnak lenni itt Székelyföldön, és megmaradni igaz embernek, magyarnak, de mindig volt, aki megtette, amit kellett, amit lehetett, generációk tudhatták meg, hogy hová tartoznak. A most helyére került címer hirdeti: otthon vagyunk, ahol élünk, de figyelmeztet: a hazát csak fiai tehetik naggyá.

Bíró Sándor lelkipásztor a homlokzatdísz megáldásakor elmondta: a kövek is elporladhatnak, az épületek is összeomolhatnak, de az Isten és az ő igéje megmarad. Erre építsünk, az oktatók ennek szellemében neveljék a fiatalságot.