Fotó: Gergely Imre
A gyergyószentmiklósi Magyar Királyi Gimnázium építése 1915-ben fejeződött be, ünnepélyes átadásra azonban az első világháború miatt nem került sor. A gimnázium homlokzatát akkor a magyar koronás címer és az őt vigyázó angyalok díszítették. Sajnos, nem sokáig. A Trianon utáni új hatalom leverte, eltüntette a domborművet. Vasárnaptól azonban újra az alma mater bejárata fölött látható a magyar címer.
2011. szeptember 04., 19:162011. szeptember 04., 19:16
2011. szeptember 14., 14:352011. szeptember 14., 14:35
Egy lángot adok, ápold...
Mondhatjuk azt is, hogy közel száz év után végre sor kerülhetett a gyergyószentmiklósi Magyar Királyi Gimnázium, azaz a mai Salamon Ernő Gimnázium ünnepélyes átadására. Az elmúlt években kívül-belül megújult, restaurált, eredeti szépségében visszaállított tanintézmény homlokzatán sokáig egy üres téglalap alakú falfelület jelezte, hogy innen valami hiányzik. Vasárnaptól azonban igazi pompájában díszeleg a gimnázium. Helyére került az utolsó hiányzó díszítőelem. Az iskolára visszahelyezték a magyar koronás címert.
Egy lángot adok, ápold, add tovább – hangzott el Reményik Sándor verse a címer visszahelyezésének ünnepségén. Ennek a versnek a mondanivalójára építette beszédét Lakatos Mihály igazgató is. Elhangzott: őseink egy lángot adtak kezünkbe azzal, hogy összegyűjtötték a tanoda építéséhez szükséges pénzt, látva, tudva, hogy a nemzet boldogulása csak tanult fiai révén lehetséges. Ezt a lángot ápolja, őrzi becsülettel azóta is, és adja tovább mindmáig tanárok, tanulók hosszú sora, a történelem minden viszontagsága, nehézsége ellenére.
A két angyal vigyázzon ránk a szülőföldön
Nem vagyok vendég, Gyergyószentmiklóson itthon érzem magam – jelentette ki Földi László, Cegléd polgármestere a vasárnapi ünnepségen. Földi a címer adományozójaként vehetett részt az eseményen, az ő személyes ajándéka a dombormű. A kivitelezés Varga Gábor dombóvári szobrászművész nevéhez fűződik. „A két angyal őrizze szíveteket, benneteket a szülőföldeteken a címer fölött a korona pedig tartsa egybe az egész Kárpát-medencét” – hangzottak a ceglédi polgármester szavai.
Egy nemzet jövőjét úgy lehet ellehetetleníteni, ha múltjától megfosztjuk – emiatt verték le annak idején a címert az iskola bejárata fölül, és emiatt volt elképzelhetetlen a visszahelyezése a kommunizmus évtizedei alatt is – jelentette ki Mezei János polgármester. A kommunizmus még mindig érezteti hatását, az egymás ellen uszított nemzetek, szétszakadt családok ezt mutatják. Meg kell tisztítanunk a világot ennek a korszaknak a bálványaitól – és akkor újra hihetünk a feltámadásban.
A címeres homlokzatdísz felavatási ünnepségén jelen volt Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is, aki Ravasz László egykori református püspök szavait idézte: „magyarnak lenni nem végzet, nem dicsőség, hanem feladat”. A püspök szavait hozta összefüggésbe a gimnázium életével: tudjuk, milyen nehéz feladat volt hosszú évtizedekig, több emberöltőn át magyar oktatónak, tanárnak lenni itt Székelyföldön, és megmaradni igaz embernek, magyarnak, de mindig volt, aki megtette, amit kellett, amit lehetett, generációk tudhatták meg, hogy hová tartoznak. A most helyére került címer hirdeti: otthon vagyunk, ahol élünk, de figyelmeztet: a hazát csak fiai tehetik naggyá.
Bíró Sándor lelkipásztor a homlokzatdísz megáldásakor elmondta: a kövek is elporladhatnak, az épületek is összeomolhatnak, de az Isten és az ő igéje megmarad. Erre építsünk, az oktatók ennek szellemében neveljék a fiatalságot.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
szóljon hozzá!