Visszahonosítanák az egészséges ősit – az ökogazdálkodás konkrétumai

„Célunk az, hogy alkalmazott kutatások révén segítsük a gazdákat a hatékony biogazdálkodás megvalósításában. A mostani út célja pedig elsősorban az ismeretterjesztés, az ökológiai gazdálkodás bemutatása, úgy a gazdák, mint a nagyközönség számára. A biogazdálkodás történetének ismertetése mellett tájékoztatjuk a gazdákat az intézetünk tevékenységéről is, így az on-farm hálózatban való részvétel lehetőségeiről” – mondta, amikor arról kérdeztem, hogy mi a célja az intézetnek és az előadás-sorozatnak. No de mit jelent ez konkrétan? – szegeztem a kérdést a tájépítész mérnöknek.

Az erdélyi talaj kedvező

„Azt, hogy egy olyan hálózatot szeretnénk kialakítani, amelyben a biogazdák a segítségünkkel a napi gazdálkodás részeként nagyon egyszerű kísérleteket is megvalósítanak a gazdaságukban. Ezek a kísérletek révén a gazdák kipróbálják és értékelik például ugyanannak a növénynek, így a kukoricának, vagy éppen a paradicsomnak a különböző fajtáit a saját ökológiai gazdálkodásuk körülményei között. Ebből megtudhatják, hogy számukra melyik fajtát érdemes leginkább termeszteni, illetve egymástól is értesülnek a megszerzett tapasztalatokról. Sokszorozódik és terjed az információ. A fajtakísérleteknél törekszünk arra, hogy a gazdák tájfajtákat is kipróbáljanak, vagyis olyan régi fajtákat is teszteljenek, amelyek a vegyszeres ipari mezőgazdaság és részben a vetőmag-üzletág hatására mára már jórészt kiszorultak a használatból. A tájfajták olyan növények, amelyek minden valószínűség szerint jól bírják a műtrágya- és növényvédőszer-mentes gazdálkodást, hiszen akkor használták őket, amikor ezek még nem léteztek. Valószínűleg az intenzív fajtáknál hatékonyabban hasznosítják a talaj természetes tápanyagtartalmát is. Közülük több ezért alkalmas lehet a mai ökológiai gazdálkodás számára, vagy legalábbis az ökológiai növénynemesítésre. Tájfajták sokszor már csak génbankokban léteznek: ennek a hátránya, hogy sokan alig ismerik őket. További kísérlet lehet például a piacon kapható \"csodaszerek\" (termésfokozók, talajoltó anyagok stb.) tesztelése, de ugyanígy az eltérő termesztési technológiák (pl. a mulcsolás, azaz talajtakarás) kipróbálása is. Az ökológiai mezőgazdaság alapja a talaj, a növény, az ember egészségének megőrzése, a káros anyagok használatának mellőzése. Ez fenntartható termelési forma” – magyarázta a szakember, aki Marosvásárhelyre a Kemény Zsigmond Társaság meghívására érkezett, Hármasfaluban pedig az RMGE-MAROS elnökének, Csomós Attilának a meghívására tartott előadást, mert a községben sokan megkezdték az átállást az ökológiai, vagy ahogy Romániában mondják, eco-gazdálkodásra.

Gazdagabbak vitaminokban

„Az ökológiai termesztés révén a bio-növényeknek kedvezőbbek a beltartalmi értékeik és vitaminokban is gazdagabbak, ami táplálkozási szempontból fontos. Továbbá a biogazdálkodásban nem megengedett a vegyszerezés, a műtrágya használata. Ezért a biotermelés környezetbarát, és nem utolsó sorban olcsóbb is a konvencionálisnál. Erdély különösen alkalmas az ökogazdálkodásra, mivel még megmaradt az a gazdálkodási tudás, amely máshol már kiveszett, ráadásul az ökogazdálkodás jó hozamot, érték-hatékonyságot biztosít a hegy- és dombvidéki térségekben is” – mondta Drexler Dóra, a gödöllői Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Hozzátette, a kereskedelmi termelést vegző biogazdák mindenhol a világon, így Romániában is minősített rendszerben dolgoznak, azaz évente ellenőrzésen mennek keresztül. A biotermékek csomagolásán a vásárlók megtalálják a biologót és az ellenőrző szervezet kódját, amely garantálja, hogy ökológiai módon termelt élelmiszerrel állnak szemben.

A biogazdálkodásról többet itt olvashatnak.