
Fotó: Tuchiluș Alex
Az európai uniós elnökség célkitűzéseiről és az új intézményi ciklusról is értekeztek Tusványoson szerdán, a Lőrincz Csaba-sátorban. A meghívottak szerint a jelenlegi helyzettel ellentétben egyetértésre és szemléletváltásra lenne szükség az új periódusban.
2024. július 24., 20:552024. július 24., 20:55
Az európai uniós elnöki pozícióról elsőként Bóka Jánost, az Európai Uniós Ügyek miniszterét kérdezte Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. A miniszter elmondása szerint a magyar elnökség speciális abból a szempontból, hogy átmeneti intézményi elnökség, hiszen egy ciklus lezárul és egy újabb kezdődik.
„Az új intézményi ciklus legelején van lehetőségünk arra, hogy az Európai Unió következő hét évének a politikai irányaihoz tegyünk jelzéseket, hogy hol kell irányt váltani, hol kell lassítani, hol kell gyorsítani. Az elmúlt öt évben az Európai Unió tevékenységén láttuk, hogy például a versenyképesség területén, a kohézió vagy a mezőgazdasági politika területén, a védelmi együttműködés területén, vagy a demográfiai kihívások kezelésében az Európai Unió gyakran hiányos, elhibázott válaszokat adott.
A magyar elnökség politikai felelőssége az, hogy ennek a változásnak a szükségességét képviselje, a változás iránti igényt megjelenítse, és ilyen módon próbáljon stratégiai párbeszédet kezdeményezni a tagállamokkal” – fejtette ki a miniszter.
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint mondta, az elnökség politikai felelősséggel, ezzel együtt pedig bizonyos konfliktusokkal is jár – mint minden változás. Akkor járnak el felelősségteljesen, ha az őszinte közvetítő szerep mellett ezeket a fajta konfliktusokat felvállalják, és meglátása szerint a magyar elnökség ezt a feladatát eddig jól végezte, mondta.
Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője felvázolta, hogy az európai parlamenti választásokat követő első periódus az intézményi elhelyezkedés időszaka, a az év végéig elhúzódó folyamat pedig a formáról szól és kevesebb szó esik a tartalomról.
„Mi lenne a tartalom? Én azt gondolom, hogy a tartalmat elmondták a választópolgárok, akik nagy arányban – és itt Erdélyben is az erdélyi magyarok – a változásra szavaztak. Azt szeretnék, hogy az Európai Unió változzon, hiszen számos olyan kérdéskör van, amiben hibás döntések voltak az elmúlt öt esztendőben” – mondta a képviselő. Felszólalásában kifejtette,
„Az európai uniós intézményekben ma nincs véleményszabadság. Van egy vélemény, a baloldali ideológia által mondott mantra, ami elfogadott, ha azt mondják, rendben van, azt mindenki szereti. Más véleményt kizárnak, sőt a béke is szitokszó sajnos az Európai Unióban, és az egyetlen alaptétel, ami elhangozhat, az Ukrajna feltétel nélküli támogatása” – fejtette ki Vincze.
Fotó: Tuchiluș Alex
Hogy van-e törekvés a békekötésre, fegyverszünetre, még nem született hiteles válasz, és majd szeptembertől kerülnek sorra, elmondása szerint a magyar elnökség a maga mozgásterében, amelyik időben és a kontextust tekintve behatárolt, sikeres tud lenni.
A panelbeszélgetés meghívottjai közül Keresztes László Lóránt, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője az Európai Unióban rendkívül súlyosnak ítélte a szervezeti jellegű problémákat, illetve az unió politikai együttműködésében is problémákat lát.
– fogalmazott. Az országgyűlési képviselő rámutatott az elvándorlás, a migráció és a természeti kincsek védelmének fontosságára is felszólalásában.
Fotó: Tuchiluș Alex
„Az európai integráció akkor sikeres, hogyha a közös együttműködés sikeresebb, mint ahogy külön-külön eljárhatnánk. (…) Alapvető szemléletváltásra van szükség” – mondta Bóka János.
A felszólalók sorában ült Valentin Stan történész, politikai elemző is, aki nemcsak fontosnak, hanem egyedülállónak is nevezte Magyarország szerepét a nemzetközi helyzetben.
Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
szóljon hozzá!