Veszélyeket rejt a sürgősségi rendszer átszervezése

A mentőszolgálatnál nem örülnek az új egészségügyi kerettörvénynek

Könnyen elképzelhető, hogy a betegek látják majd kárát az új egészségügyi kerettörvény által hozott változásoknak, a magán mentőszolgálatok profitorientáltak, így a nagyobb hasznot hozó sürgősségi esetekre fognak koncentrálni, a piac felosztása pedig ismételt leépítéseket eredményezhet a megyei mentőszolgálatnál, de akár az is elképzelhető, hogy három mentőautó érkezik majd ki egy-egy súlyos beteghez – egyebek mellett ezeket a veszélyeket hordozza az új egészségügyi kerettörvény-tervezet gyakorlatba ültetése dr. Péter Szilárd szerint. A Hargita Megyei Mentőszolgálat igazgatója úgy véli, számos helyen pontosításra szorul a jogszabály, hiszen nem lehet tudni például azt sem, hogy mit fog majd tartalmazni az egészségügyi alapcsomag, azaz milyen szolgáltatások elvégzésére kapnak pénzt a mentőszolgálatok.

A törvény ugyan lehetővé teszi a magán egészségbiztosítók és mentőszolgálatok piacra lépését, ám a szolgáltatást végző piaci szereplők kompetenciájára, jogkörére nem tér ki a kerettörvény – tudtuk meg dr. Péter Szilárdtól.

„Nem tisztázott, hogy ki mit fog csinálni, ki kit fog ellátni” – mondja a megyei mentőszolgálat vezetője. Még egy éve sincs, hogy a mentőszolgálatokat fejkvóta alapú rendszer alapján finanszírozzák – ami Hargita megyében leépítésekhez, mentőpontok felfüggesztéséhez vezetett –, de elképzelhető, hogy ismét visszatérnek a hívások alapján történő finanszírozásra. Ennek azonban még kevésbé örülnének a mentőszolgálatnál, ugyanis ha a szerződésben foglalt hívásszámot még az adott hónap vége előtt teljesítenék, akkor a további esetek ellátását biztosan nem fizetnék ki a magán egészségbiztosítók a mentőszolgálatnak – véli az igazgató. Káoszt eredményezne az is, ha minden mentőszolgálatnak saját sürgősségi hívószáma lenne, és a betegeknek azt a mentőszolgálatot kellene riasztaniuk, amellyel magán egészségbiztosítójuk szerződésben áll.

A magán mentőszolgálatok esetében további problémákat vetne fel az a tény, hogy ezek profitorientáltak, így valószínűleg a nagyobb hasznot hozó esetekre koncentrálnának, azaz a nagyobb városokra, hiszen ott több a riasztás, a távolságok viszont kicsik – fejtette ki az igazgató. Példaként a súlyos állapotban lévő páciensek Marosvásárhelyre történő szállítását említette, ez ugyanis nem lenne jövedelmező egy magánmentő számára, mert nagyon időigényes és nem jár pluszköltségekkel.

Mint ahogyan már előfordult, hogy egy beteghez a mentőszolgálat mellett a SMURD is kiérkezett, a jövőben megtörténhet az is, hogy a konkurenciaharc miatt több mentőszolgálat is mentőt küld egy riasztásra, de csak az kap pénzt a szolgáltatásért, amelyik a beteget elviszi.

A piac felosztása azonban újabb leépítéseket is hozhat a Hargita Megyei Mentőszolgálat számára. „Ha a magánmentő megjelenik és embereket visz el tőlünk, akkor a költség meg fog oszlani, de ha más embereket alkalmazna – ami szerintem nem valószínű –, és mi nem tudnánk pótolni a csökkenő költségvetést, akkor ismét leépítéseket kellene végeznünk, de remélem, erre nem kerül sor” – fejtette ki dr. Péter Szilárd.

Az új egészségügyi kerettörvény számos helyen pontosításra szorul, egyelőre nagyon homályos, de remélhetőleg hamarosan kitisztul, mondta el a megyei mentőszolgálat igazgatója, hozzáfűzve, hogy remélhetőleg a reformtörvény életbe lépése előtt a döntéshozók mérlegelni fogják azt, hogy érdemesebb és gazdaságosabb is egy már jól működő rendszert továbbfejleszteni, mint átszervezni az egész sürgősségi ellátást.