
Fotó: Borbély Fanni
Fokozatosan növekszik a környezetvédelmi panaszok száma Hargita megyében, ami elsőre a lakosság környezettudatosságának erősödésére utal. A valóság azonban kissé árnyaltabb és lehangolóbb is: a háttérben sokszor szomszédok közti konfliktusok állnak.
2026. június 15., 07:582026. június 15., 07:58
Vannak ugyan olyan esetek is, amikor valóban a környezet iránti aggódalom miatt tesznek bejelentést civilek a megyei környezetőrségnél, ám gyakran ennél prózaibb és öncélúbb oka van a lakossági panasznak.
– tudtuk meg Balla Izabellától, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetőjétől.
Fotó: Borbély Fanni
A megyei szakhatóság majdnem félszáz lakossági panaszt kapott az év eleje óta, és ezeknek a bejelentéseknek a száma fokozatos növekedést mutat az utóbbi években. A kategóriánkénti besorolás alapján ennél több a panasz, de ennek az az oka, hogy
A környezetőrség nyolc kategóriába sorolja a panaszokat, és a nyilvántartás szerint ezek közül
A bejelentések oka azonban nagyon sokszor nem az, hogy a panaszos aggódik a környezetért, hanem az, hogy nincs jóban a szomszédjával, összevesztek, vagy már régebb óta konfliktus van köztük.
Fotó: Borbély Fanni
„Nagyjából ez is az alapja a panaszoknak. Nagyon kevésen környezettudatos ember van.
– fogalmazott Balla Izabella. Elmondott egy esetet is, ami jól példázza, milyen az, amikor nem a környezettudatosság áll a bejelentés mögött, sőt, az csak egy eszköz egy konfliktusban. „Volt olyan is – ugyancsak a biodiverzitás kategóriában –, hogy egy illegálisan működő fafeldolgozót jelentett fel valaki, de közben kiegyeztek, és mire a kollégák kimentek és az ellenőrzést lebonyolították, jött, hogy visszavonná a feljelentést, mert kiegyeztek. De hát ilyet nem lehet.
– fejtette ki a környezetőrség vezetője.
Fotó: Tuchiluș Alex
Vannak azonban olyan esetek is, amikor valóban környezettudatossági megfontolásból jelentenek eseteket civilek, és olyan is, hogy ezek nem is panaszok. Volt például több olyan eset is, hogy segítséget kértek a bejelentők a környezetőrségtől:
A lakossági panaszok besorolását illetően jó hír, hogy ugyan a hulladék kategóriában szerepel a legtöbb eset – ezek leggyakrabban illegális szemétlerakásokat jelentenek –, nem volt idén olyan súlyosabb eset ezek között, amely bűnvádi feljelentést tett volna szükségessé. Balla Izabella ezzel kapcsolatban azt is elmondta, az ország legnagyobb önkéntes környezetvédelmi mozgalmának, a Let's Do It, Romania!-nak van egy applikációja, amelyben
A környezetőrség nyolc kategóriába sorolja a panaszokat, és a nyilvántartás szerint ezek közül a legtöbb a hulladék, biodiverzitás és a víz kategóriába tartozik
Fotó: Tuchiluș Alex
A folyamat úgy működik, hogy a Let's Do It, Romania! Első körben az illetékes önkormányzatnak küld hivatalos levelet, kérve az illegális szemét eltakarítását, majd az eltakarítást igazoló dokumentum feltöltését az alkalmazásba. Ha ez nem történik meg, akkor fordulnak a környezetőrséghez. Előfordul azonban olyan is, hogy az érintett polgármesteri hivatal eltakaríttatja a szemetet, csak elfelejtik értesíteni a Let's Do It, Romania!-t, így a környezetőrségnek nincs is tennivalója.
Az esetek gyakoriságát tekintve a besorolások közt a második helyen a biodiverzitás kategória áll.
Ez a „legszínesebb”, ebbe tartoznak például
Fotó: Tuchiluș Alex
Ezek a leggyakoribb esetek ebben a kategóriában, de ezt a besorolást kapta az az ügy is, amelyben egy hódgát tönkretételét vizsgálta ki a környezetőrség, illetve egy kockásliliom-élőhely tönkretételét, valamint egy kigyulladt gólyafészek leverését.
A harmadik helyen a vizeket érintő környezetkárosító tevékenységek kategóriája áll, ez a gyakorlatban legtöbbször folyókba patakokba vezetett szennyvizet, szennyezett vizet jelent.
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A jelenlegi 4325 lejről 4652 lejre emelné 2027-ben a bruttó minimálbért az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A szakszervezeti szövetség átlátható, méltányos számítási módszert és a minimálbér befagyasztásának elkerülését szorgalmazza.
November 6-a, péntek az utolsó nap, amikor a gazdák benyújthatják a kérelmüket az aszály sújtotta kukorica- és napraforgótermés után járó rendkívüli támogatásra – hívta fel a figyelmet kedden a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Az ősz színeit kedd reggelre a frissen hullott hó fehérsége törte meg Hargitafürdőn.
szóljon hozzá!