A verespataki, ciántechnológián alapuló aranybányászat és az RMGC vállalat kapcsán a legnagyobb tévedés azvolt, hogy a nagyközönséggel nem ismertették időben a beruházás részleteit, amelyek sokkal több előnnyel, mint hátránnyal járnak – ismerték be a cég képviselői.
2009. november 12., 20:332009. november 12., 20:33
2009. november 12., 21:172009. november 12., 21:17
Az RMGC technikai design igazgatója, Szentesy Cecília elmondta, Verespatak történelmi központját védett övezetnek nyilvánították, így az itt található templomok, műemlék-épületek, temetők, parókiák nem kerülnek veszélybe a bányaterv kivitelezése során, sőt, az RMGC eddig 233 épületet vásárolt fel, amelyek közül jelenleg 120-nál végeznek restaurálási munkálatokat. Az egykoron az ércörlő malmok meghajtására létrehozott mesterséges tavak közül a védett területen 3 található, amelyek jelenleg magas higanytartalmú vízkészletének megtisztítását szintén a cég vállalta fel. „A védett övezetben elvégzendő munkálatok összértéke 13,88 millió euró” – mondta a szakember. Hozzátette, a cég eddig ott tévedett, hogy szaktanulmányokat készítettek, de a nagyközönséggel nem közölték a részleteket, az elképzelésüket ellenzők viszont igen, ezért negatív kép alakult ki róluk.
Fotó: Boda L. Gergely
„Jelenleg a nem megfelelően lezárt tárnákból naponta 12 millió liter savas, mérgező víz folyik az Aranyos folyóba, ezért a folyó 45 kilométer hosszan halott. Az RMGC felelősséget vállalt egy hatalmas gát megépítésére, amelyben felfogja a vizet és felhasználja, mert nekünk nincs szükségünk tiszta vízre” – ismertette Szentesy Cecília. A biztonságról annyit mondott, hogy több romániai, Európai Uniós és világviszonylatban érvényben levő törvény kötelezi a bányaiparban érdekelt vállalatokat biztosításkötésre (amely úgy működik, mint a lakás- vagy gépkocsibiztosítás), így ha az óv- és megelező intézkedések ellenére valamilyen baleset, károsodás történik, a költségek ezek elhárítására a román állam kasszájában vannak.
A változó világra, a kiszámíthatatlanságra és a közösségi összetartás fontosságára hívták fel a figyelmet pénteken Marosvásárhelyen, a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon.
Öt halottja és több száz sérültje volt a 35 évvel ezelőtti marosvásárhelyi etnikai konfliktusnak, amely „fekete márciusként” maradt meg a köztudatban, és máig nem történt felelősségre vonás az ügyben. Erre emlékeztek csütörtökön Marosvásárhelyen.
Három napja látták utoljára azt a marosszentkirály férfit, akinek a megtalálásában a Maros megyei rendőrség segítséget kér: aki bármilyen információt tudna róla, az értesítse a hatóságokat.
Városszintű ellenőrzést kezdeményezett a marosvásárhelyi városháza, miután kiderült, hogy több lakótársulásnál sikkasztás történt, a gyanúsított pedig ugyanaz az adminisztrátor.
Rekordszámú résztvevővel kezdődött el csütörtökön délután az Erdélyi Mentorprogram negyedik kiadása. A szervezők szerint ez azt jelenti, hogy a kezdeti bizalmatlanság eloszlott és találkozni, segíteni akarnak egymásnak az erdélyi magyar vállalkozók.
Harmincöt évvel ezelőtt, március közepén véres események szemtanúi voltak a marosvásárhelyiek. Az 1990-ben történt, „fekete márciusként” emlegetett etnikai konfliktusra emlékeznek csütörtökön 18.30-tól Marosvásárhelyen, az Ariel bábszínházban.
Hiába fizették a vízszámlát, a pénz nem a megfelelő helyre került. Ötezer marosvásárhelyi család lehet érintett abban a kivizsgálásban, amelyet a gazdasági rendőrség egy lakótársulási gondnok ellen indított, sikkasztás gyanújával.
Három erdélyi városban végez jelentős beruházást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a magyar kormány támogatásával – közölte keddi sajtótájékoztatóján az erdélyi magánegyetem rektora.
Közel másfél órán át küzdöttek a tűzoltók a tarlótűzzel a Maros megyei Jedden szombaton este. Mintegy négy hektáron égett a száraz növényzet.
Első alkalommal világították ki március 15-én piros-fehér-zöldre a marosvásárhelyi városházát. A magyar zászló színeit a román trikolór váltotta.