Végveszélyben a keresztúri üvegházak

Székelykeresztúron a nyolcvanas és kilencvenes években a palántahajtató házak 214 embernek biztosítottak munkát csúcsszezonban. 1400–1500 tonna jó minőségű zöldséget termeltek itt egy évben, melynek nagy részét Németországba, Ausztriába és az akkori Csehszlovákiába exportálták. A hajtatóházak létrehozása megyei szintű elgondolás volt, eredetileg arra voltak hivatottak, hogy Hargita megyét télen-nyáron ellássák friss zöldséggel. Mostanra csak egy vállalkozó tevékenykedik hatvan üvegházban, de gondolkodik, hogy a régi tulajdonosoknak visszaszolgáltatott területről elköltöztesse a melegházakat.

Simon Eszter

2011. november 14., 10:472011. november 14., 10:47

2011. november 14., 11:282011. november 14., 11:28

Tekintse meg fotógalériánkat!

1979-ben építették fel a keresztúri üvegházakat tíz hektáron, 1980-ban átadták a városnak, ezt követően elkezdődött a termesztés. Sajnos az idők folyamán jelentősen csökkent a tevékenység az üvegházakban. A forradalom után több magánszemély próbálkozott az újraindítással, de végül a létesítmények nagy részét lebontották. Jelenleg a később épült, Nagy-Küküllő felőli, fűtetlen üvegházak gazdája is az elköltözést fontolgatja. Az üvegházakban dolgozó személyeket szólaltattuk meg, akik szívesen beszéltek a régi szép időkről.

A második legnagyobb paradicsomtermesztő volt

Murvai István a kezdetektől jelen volt, már a vasút menti hajtatóházak felépítésében is segédkezett, melyeket gázzal működő kazánházakkal fűtöttek. Az agrármérnök azokról az időkről nosztalgiázott, amikor az üvegházakban évente 1400–1500 tonna jó minőségű zöldséget termeltek. A termés nagy részét Németországba, Ausztriába és az akkori Csehszlovákiába exportálták. Továbbá a tíz hektárból kettőn szegfűt is termesztettek. „Akkoriban országos harmadik volt Keresztúr a paradicsomtermesztésben. Volt olyan évünk is, hogy 4 millió szál szegfűt küldtünk Bukarestbe” – mondta Murvai István.

Az állandó 130 munkás legtöbbször 120 százalékos fizetést kapott, akkoriban nem voltak pénzügyi gondok. „Ha exportra termeltünk, bevételünk az itthoni duplája volt, és gyakran kedvezményesen vetőmagot és műtrágyát is biztosított külföld” – emlékezett vissza Murvai mérnök. Kiss Ibolya, az egyik ott dolgozó mérnöknő szerint is akkoriban kiváló termelés folyt, bár a zöldségek ára meg volt szabva, profitja nem nagyon volt a vállalatnak, de a veszteséget akkoriban az állam elnézte. „Magas üvegházak lévén sok energia kellett a kifűtésükhöz” – tette hozzá Kiss Ibolya.

Melegen tartás és fertőtlenítés forró vízzel

Göllner Richárdot, a volt főgépészt is megkérdeztük, aki az öntözésért és a fűtésért volt felelős a hajtatóházakban. Elmondása szerint hat darab 5 gigakalóriás, forró vizes kazánnal melegítették a tíz hektáron elterülő melegházakat. Ezenkívül két gőzkazánt is működtettek, amivel a talaj fertőtlenítését végezték. „Ültetés előtt a leterített fóliák alá a csőrendszeren keresztül nyomtuk be a gőzt, így fertőtlenítettük a földet” – mondta el a főgépész. Január 15-én kezdődött a szezon, akkor egy hektáron palántáltak a munkások, kilencre pedig kiültették a növényeket, ahol majd egész évben folyt a termesztés. „Akkor keményebb telek voltak, hosszabb ideig kellett fűteni, ezért 1992 és 1994 között már csak részlegesen működött a kazánház. A gáz ára is növekedett, és nyomása is folyamatosan csökkent” – tette hozzá a kazánfűtő.

A napenergia kihasználása

1985-ben fogtak neki a Küküllő melletti részen elterülő palántahajtató házak építésének, amelyek 4,5 hektáron terülnek el. Itt nem volt gázfűtés, hanem szükség esetén egyes üvegházakban fával melegítettek: a téglából kiépített hőkanálisok még most is működőképesek. Ezeket az üvegházakat akkoriban leginkább csak a nyári időszakban működtették, kihasználva a nap energiáját. Tavasztól a vasút melletti fűtött üvegházakban lévő palántákkal ültették be, a vállalat alkalmazottai ősz végéig itt is folyamatosan dolgoztak: spenótot, salátát, paradicsomot, uborkát és paprikát termeltek.

Felszámolás

1986–87-ben már kezdték korlátozni a gázfogyasztást, de ez még nem veszélyeztette a hajtatóházak működését. A forradalom után a gáz drágulása és a bankok egyre növekvő kamatú hitelei miatt 1992-re a vállalat adóssága annyira felhalmozódott, hogy minden évet veszteséggel zártak. „Kilencvenben nőtt az árubehozatal, a helyben termesztett zöldség ára csökkenni kezdett, ekkor már csak részlegesen tudtunk működni” – mesélte Kiss Ibolya agráripari mérnök, aki 1986-tól dolgozott a vállalatnál. 1995-től a földterületet mindenki visszakövetelte, a rajta lévő üvegházakat pedig kezdték lebontani. Sem helyileg sem központilag senkinek nem állt érdekében a földek visszaadása után, hogy fenntartson egy ekkora területen lévő melegházat. „1999-ben a tetőszerkezet annyira tönkrement, hogy néhány ablaküveget le kellett szednünk ahhoz, hogy a hó télen tudjon becsúszni, mert akkora telek voltak, hogy összedőlt volna a súly alatt” – emlékezett vissza Kiss Ibolya agrármérnök. Mivel 90 százalékban a csőrendszer és a tartószerkezet is alumíniumból volt, parcellánként folyamatosan felvásárolgatták az üvegházakat, és megvárták, hogy összedőljenek, így ócskavasként jó áron tudták értékesíteni.

Száz hektáron felüli termőterület

Murvai István elmondta, hogy a Fiatfalva és Újszékely közötti határban a nyolcvanas években egy öntöző-berendezéssel ellátott, 125 hektáros termőföld szintén a keresztúri hajtatóházakhoz tartozott. Ezen a területen legfőképpen szabadtéri zöldségeket termesztettek: káposztát, hagymát, fokhagymát, gyökérzöldségeket. Ennek éves hozama 8000 tonna zöldség volt, amivel az egész megyét ellátták. „Kilencven után az ottani területeket is visszaadták a tulajdonosoknak, a pumpaházat széthordták, de a csövek még azóta is a földben vannak” – tette hozzá az agrármérnök.

Ami megmaradt

A Nagy-Küküllő oldalán 4,5 hektáron fekvő hajtatóházak nagy része még látható Keresztúr Udvarhely felőli végében. Murvai István a helyszínen körbevezetve elmondta: ezt a részt 1996-ban Kádár Péterrel, Sebők Leventével és Bakos Károllyal együtt vették bérbe. A négy gazda újra termelni kezdett, de mivel a vállalkozás veszteséges volt, a többiek visszaléptek. A következő évben Murvai az ingatlanok több mint felét, 2,5 hektárnyi üvegházat vásárolt meg. Azóta az általa használt területért bért is fizet, hiszen a földterületeket itt is visszaadták a régi tulajdonosoknak. László Csaba csíkszeredai befektető 35 melegházat használt tavalyig, ő legfőképpen virágtermesztéssel foglalkozott, de idén már ő sem termelt. Neki 15 üvegházat le kellett bontania, ugyanis törvényszéki végzést kapott a tulajdonosoktól.

Új tervek

Murvai István és családja máris a tavaszra készül: jelenleg 8 üvegházban van spenót elvetve, zöldhagymát és salátát is vetnek hamarosan, január közepétől pedig paradicsomot is. Mivel a hajtatóházak üvegeinek 30–40 százaléka be van törve, belülről fóliával kibélelik, így védekeznek a fagy ellen. Jelenleg a hatvanból hét üvegházban még megtalálhatók a beépített hőkanálisok, melyeket fával vagy egyéb hulladékkal fűtenek, ezekbe paradicsompalánták kerülnek beültetésre. Az agrármérnök tervei között szerepel a hatvan üvegház saját területre való elköltöztetése. „Csavarozva van a rendszer, egyszerű lesz szétszedni, és mivel alumíniumból van, nem nehezek a vázak” – magyarázta Murvai. A locsolást a Küküllő vizéből, öntözőrendszerrel szeretné majd megoldani. Jelenleg hat szezonmunkása van, valamint felesége és fia is besegítenek a termesztésbe.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 17., csütörtök

Megújult a Hatos villa Homoródfürdőn, de még nem teljes az öröm

Határidőre befejeződött a homoródfürdői Hatos villa felújítása, de nem kezdődhetnek el rögtön a táborozások, hiszen Hargita Megye Tanácsa előbb rendezné a terület jogviszonyát, ugyanakkor javításokat tervez az udvaron.

Megújult a Hatos villa Homoródfürdőn, de még nem teljes az öröm
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

Együtt a demenciával élőkért: előadás és örömtánc Székelyudvarhelyen

A demenciával élőkre, hozzátartozóikra és az őket segítő közösségekre irányítja a figyelmet a Diakónia Keresztény Alapítvány szeptember 21-én, az Alzheimer Világnapja alkalmából szervezett rendezvénye.

Együtt a demenciával élőkért: előadás és örömtánc Székelyudvarhelyen
2026. szeptember 16., szerda

Hitelt vettek fel, hogy gyorsabban haladjanak a bölcsődeépítéssel

Kétmillió lejes hitelt vett fel a kápolnásfalusi önkormányzat, hogy a pályázaton megnyert támogatás utalásának akadozása ellenére is folytatódhasson a bölcsőde építése. A négycsoportos intézményt jövőre fejeznék be, és a következő tanévtől nyitnák meg.

Hitelt vettek fel, hogy gyorsabban haladjanak a bölcsődeépítéssel
2026. szeptember 15., kedd

Útfelújítások Székelyudvarhelyen: idén már nem kezdenek újabb nagy projektbe

Hamarosan újabb korszerűsített utcát nyitnak meg Székelyudvarhelyen, ahol ideiglenesen megváltoztatnák a közlekedés irányát. Emellett a városközpontban és több más helyszínen is zajlanak az útfelújítási és javítási munkálatok.

Útfelújítások Székelyudvarhelyen: idén már nem kezdenek újabb nagy projektbe
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Sportágválasztóval várják a gyerekeket Székelyudvarhelyen

A mozgás, a játék és az új élmények kerülnek a középpontba a keddi Sportágválasztón Székelyudvarhelyen.

Sportágválasztóval várják a gyerekeket Székelyudvarhelyen
2026. szeptember 13., vasárnap

Leállt az ANL-s tömbházak építése Szentegyházán

Csődbe ment a kivitelezéssel megbízott vállalat, így az alapozást követően leállt Szentegyházán az ifjúsági lakások építése. A városvezetés abban bízik, hogy az Országos Lakásügynökség (ANL) mielőbb talál megoldást a folytatásra.

Leállt az ANL-s tömbházak építése Szentegyházán
2026. szeptember 11., péntek

Közel negyed évezrede nem tapasztalt mértékű felújítást terveznek a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplomnál

Több mint kétszáz éve nem volt ekkora mértékű felújítás a székelyudvarhelyi Szent Miklós római katolikus plébániatemplomnál, mint amiért közösen pályázik a városvezetés és az egyház. Mintegy 35 millió lejt költenének a munkára.

Közel negyed évezrede nem tapasztalt mértékű felújítást terveznek a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplomnál
Hirdetés
2026. szeptember 11., péntek

Három PNRR-s projekt nem valósult meg határidőre Székelyudvarhelyen

Az Orbán Balázs Általános Iskola és a művelődési ház energetikai felújítását nem tudták az augusztus végi határidőig lezárni Székelyudvarhelyen, mindemellett elbukták a fenyédi önkormányzattal közösen tervezett elektromos buszok vásárlását.

Három PNRR-s projekt nem valósult meg határidőre Székelyudvarhelyen
2026. szeptember 09., szerda

Látogatható a Lápmenti Tanulóház Szejkén

Közel százötven gyerek fordult meg eddig a nemrég megnyílt Szejkei Lápmenti Tanulóházban, ahol a környék élővilágával ismerkedhetnek meg a diákok. A kezdeményezést hosszú távra tervezik, további programokkal is bővítenék.

Látogatható a Lápmenti Tanulóház Szejkén
Látogatható a Lápmenti Tanulóház Szejkén
2026. szeptember 09., szerda

Látogatható a Lápmenti Tanulóház Szejkén

2026. szeptember 09., szerda

Apuval a rendőrségen: kamera rögzítette az új falfirkák kiskorú készítőit

Tömbházak oldalára, forgalmi táblára, közlekedést segítő tükörre, kukára és gázcsatlakozós dobozra is firkáltak Székelyudvarhelyen. Noha a falfirkázás régi jelenség, a térfigyelő kamerák korában már egyszerűbb a beazonosítás.

Apuval a rendőrségen: kamera rögzítette az új falfirkák kiskorú készítőit
Hirdetés