
A Békás-szorost hiába szeretné sajátjának tudni Hargita megye
Fotó: Pinti Attila
A Békás-szoros hovatartozását érintő két elveszített per után véglegesen elutasította a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék azt a felülvizsgálati kérelmet is, amelyet azért nyújtott be Hargita Megye Tanácsa, hogy rendeljék el az újratárgyalást.
2024. november 05., 15:112024. november 05., 15:11
Kimerültek a jogorvoslati lehetőségek azzal a jogerős bírósági ítélettel kapcsolatban, amelyet tavaly októberben hirdetett ki a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, elutasítva Hargita Megye Tanácsa arra vonatkozó keresetét, hogy érvénytelenítsék a Gyergyószentmiklós és Almásmező, egyúttal Hargita és Neamț megyék közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet.
Az ítélet indoklásának tanulmányozása után döntöttek úgy a megyei önkormányzatnál, hogy rendkívüli felülvizsgálatot kérnek a legfelsőbb bíróságtól a per újratárgyalásának elrendelése érdekében.
Korábban úgy tekintették a jegyzőkönyvet, mint normatív közigazgatási dokumentumot, a második esetben viszont egyéni közigazgatási dokumentumként kezelték, amelyet csak egy éven belül lehetett volna megtámadni a bíróságon, ezért elkésettnek nyilvánították a második, 2022-ben benyújtott keresetet.
Ezt az ellentmondást próbálták tisztázni azzal az indítvánnyal, hogy a legfelsőbb bíróság rendelje el a per újratárgyalását, az ítélőszék viszont ezt nem tette meg.
Mivel más jogorvoslati lehetőség nem maradt, a Békás-szoros ezután is Almásmező és egyúttal Neamț megye közigazgatási területéhez tartozik.
Fotó: Pinti Attila
Miután 2020-ban, 11 évi pereskedés után a Ploiești-i Ítélőtábla jogerősen elutasította a Hargita Megye Tanácsa és a gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, amely Gyergyószentmikós és a Neamț megyei Almásmező község, egyúttal Hargita és Neamț megye közigazgatási területének határát megállapító jegyzőkönyv érvénytelenítését kérte, és a rendkívüli jogorvoslati kérelem sem járt sikerrel,
Akkor arra hivatkoztak, hogy a jegyzőkönyvben megállapított határ, amely szerint a Békás-szoros Almásmezőhöz tartozik, nem azonos az 1968. évi 2-es számú törvény, illetve az ugyanabban az évben kiadott két másik minisztertanácsi rendeletben megállapított határral, holott az említett törvény az utolsó, amely közigazgatási határokról rendelkezett az ország területén. A megyei tanács azt is kifogásolta, hogy mivel megyehatárról is szó van, a határmegállapító bizottságban a két megyei tanács képviselőinek is helyet kellett volna kapniuk, de ez elmaradt.
Négy férfinél tartottak házkutatást a Kovászna megyei rendőrök Maros és Beszterce-Naszód megyében: az illetőket azzal gyanúsítják, hogy ellopták egy 84 éves sepsiszentgyörgyi nő 14 ezer eurós megtakarítását.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem szavaz bizalmat a parlamentben Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök kormányának – közölte Dominic Fritz pártelnök az alakulat Politikai Bizottságának pénteki ülése után.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Százmillió lej értékű projekt zárult le Hargita megyében, amelynek keretében 83 oktatási intézmény több mint 220 egységének mintegy 1500 tanterme és oktatási tere gazdagodott korszerű felszerelésekkel.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa a Facebook-oldalán jelentette be a lemondását.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Támogatásban részesül több Hargita, Maros és Kovászna megyei színház, néptáncegyüttes és kulturális intézmény a kormány döntése nyomán, amely az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti intézmények működését segíti.
Erősödött pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,37 banival (0,07 százalékkal) 5,2353 lejre csökkent a csütörtöki 5,2390 lejről.
Tavaly a legalább tíz embert foglalkoztató európai uniós vállalkozások közel kétharmada (63,6 százaléka) használt valamilyen közösségi oldalt; Románia a sereghajtók közé tartozik e tekintetben.
4 hozzászólás