
A Békás-szorost hiába szeretné sajátjának tudni Hargita megye
Fotó: Pinti Attila
A Békás-szoros hovatartozását érintő két elveszített per után véglegesen elutasította a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék azt a felülvizsgálati kérelmet is, amelyet azért nyújtott be Hargita Megye Tanácsa, hogy rendeljék el az újratárgyalást.
2024. november 05., 15:112024. november 05., 15:11
Kimerültek a jogorvoslati lehetőségek azzal a jogerős bírósági ítélettel kapcsolatban, amelyet tavaly októberben hirdetett ki a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, elutasítva Hargita Megye Tanácsa arra vonatkozó keresetét, hogy érvénytelenítsék a Gyergyószentmiklós és Almásmező, egyúttal Hargita és Neamț megyék közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet.
Az ítélet indoklásának tanulmányozása után döntöttek úgy a megyei önkormányzatnál, hogy rendkívüli felülvizsgálatot kérnek a legfelsőbb bíróságtól a per újratárgyalásának elrendelése érdekében.
Korábban úgy tekintették a jegyzőkönyvet, mint normatív közigazgatási dokumentumot, a második esetben viszont egyéni közigazgatási dokumentumként kezelték, amelyet csak egy éven belül lehetett volna megtámadni a bíróságon, ezért elkésettnek nyilvánították a második, 2022-ben benyújtott keresetet.
Ezt az ellentmondást próbálták tisztázni azzal az indítvánnyal, hogy a legfelsőbb bíróság rendelje el a per újratárgyalását, az ítélőszék viszont ezt nem tette meg.
Mivel más jogorvoslati lehetőség nem maradt, a Békás-szoros ezután is Almásmező és egyúttal Neamț megye közigazgatási területéhez tartozik.
Fotó: Pinti Attila
Miután 2020-ban, 11 évi pereskedés után a Ploiești-i Ítélőtábla jogerősen elutasította a Hargita Megye Tanácsa és a gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, amely Gyergyószentmikós és a Neamț megyei Almásmező község, egyúttal Hargita és Neamț megye közigazgatási területének határát megállapító jegyzőkönyv érvénytelenítését kérte, és a rendkívüli jogorvoslati kérelem sem járt sikerrel,
Akkor arra hivatkoztak, hogy a jegyzőkönyvben megállapított határ, amely szerint a Békás-szoros Almásmezőhöz tartozik, nem azonos az 1968. évi 2-es számú törvény, illetve az ugyanabban az évben kiadott két másik minisztertanácsi rendeletben megállapított határral, holott az említett törvény az utolsó, amely közigazgatási határokról rendelkezett az ország területén. A megyei tanács azt is kifogásolta, hogy mivel megyehatárról is szó van, a határmegállapító bizottságban a két megyei tanács képviselőinek is helyet kellett volna kapniuk, de ez elmaradt.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
4 hozzászólás