
A Békás-szorost hiába szeretné sajátjának tudni Hargita megye
Fotó: Pinti Attila
A Békás-szoros hovatartozását érintő két elveszített per után véglegesen elutasította a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék azt a felülvizsgálati kérelmet is, amelyet azért nyújtott be Hargita Megye Tanácsa, hogy rendeljék el az újratárgyalást.
2024. november 05., 15:112024. november 05., 15:11
Kimerültek a jogorvoslati lehetőségek azzal a jogerős bírósági ítélettel kapcsolatban, amelyet tavaly októberben hirdetett ki a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, elutasítva Hargita Megye Tanácsa arra vonatkozó keresetét, hogy érvénytelenítsék a Gyergyószentmiklós és Almásmező, egyúttal Hargita és Neamț megyék közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet.
Az ítélet indoklásának tanulmányozása után döntöttek úgy a megyei önkormányzatnál, hogy rendkívüli felülvizsgálatot kérnek a legfelsőbb bíróságtól a per újratárgyalásának elrendelése érdekében.
Korábban úgy tekintették a jegyzőkönyvet, mint normatív közigazgatási dokumentumot, a második esetben viszont egyéni közigazgatási dokumentumként kezelték, amelyet csak egy éven belül lehetett volna megtámadni a bíróságon, ezért elkésettnek nyilvánították a második, 2022-ben benyújtott keresetet.
Ezt az ellentmondást próbálták tisztázni azzal az indítvánnyal, hogy a legfelsőbb bíróság rendelje el a per újratárgyalását, az ítélőszék viszont ezt nem tette meg.
Mivel más jogorvoslati lehetőség nem maradt, a Békás-szoros ezután is Almásmező és egyúttal Neamț megye közigazgatási területéhez tartozik.
Fotó: Pinti Attila
Miután 2020-ban, 11 évi pereskedés után a Ploiești-i Ítélőtábla jogerősen elutasította a Hargita Megye Tanácsa és a gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, amely Gyergyószentmikós és a Neamț megyei Almásmező község, egyúttal Hargita és Neamț megye közigazgatási területének határát megállapító jegyzőkönyv érvénytelenítését kérte, és a rendkívüli jogorvoslati kérelem sem járt sikerrel,
Akkor arra hivatkoztak, hogy a jegyzőkönyvben megállapított határ, amely szerint a Békás-szoros Almásmezőhöz tartozik, nem azonos az 1968. évi 2-es számú törvény, illetve az ugyanabban az évben kiadott két másik minisztertanácsi rendeletben megállapított határral, holott az említett törvény az utolsó, amely közigazgatási határokról rendelkezett az ország területén. A megyei tanács azt is kifogásolta, hogy mivel megyehatárról is szó van, a határmegállapító bizottságban a két megyei tanács képviselőinek is helyet kellett volna kapniuk, de ez elmaradt.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
4 hozzászólás