
A Békás-szorost hiába szeretné sajátjának tudni Hargita megye
Fotó: Pinti Attila
A Békás-szoros hovatartozását érintő két elveszített per után véglegesen elutasította a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék azt a felülvizsgálati kérelmet is, amelyet azért nyújtott be Hargita Megye Tanácsa, hogy rendeljék el az újratárgyalást.
2024. november 05., 15:112024. november 05., 15:11
Kimerültek a jogorvoslati lehetőségek azzal a jogerős bírósági ítélettel kapcsolatban, amelyet tavaly októberben hirdetett ki a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, elutasítva Hargita Megye Tanácsa arra vonatkozó keresetét, hogy érvénytelenítsék a Gyergyószentmiklós és Almásmező, egyúttal Hargita és Neamț megyék közigazgatási határait megállapító, 1998-ban készült jegyzőkönyvet.
Az ítélet indoklásának tanulmányozása után döntöttek úgy a megyei önkormányzatnál, hogy rendkívüli felülvizsgálatot kérnek a legfelsőbb bíróságtól a per újratárgyalásának elrendelése érdekében.
Korábban úgy tekintették a jegyzőkönyvet, mint normatív közigazgatási dokumentumot, a második esetben viszont egyéni közigazgatási dokumentumként kezelték, amelyet csak egy éven belül lehetett volna megtámadni a bíróságon, ezért elkésettnek nyilvánították a második, 2022-ben benyújtott keresetet.
Ezt az ellentmondást próbálták tisztázni azzal az indítvánnyal, hogy a legfelsőbb bíróság rendelje el a per újratárgyalását, az ítélőszék viszont ezt nem tette meg.
Mivel más jogorvoslati lehetőség nem maradt, a Békás-szoros ezután is Almásmező és egyúttal Neamț megye közigazgatási területéhez tartozik.
Fotó: Pinti Attila
Miután 2020-ban, 11 évi pereskedés után a Ploiești-i Ítélőtábla jogerősen elutasította a Hargita Megye Tanácsa és a gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, amely Gyergyószentmikós és a Neamț megyei Almásmező község, egyúttal Hargita és Neamț megye közigazgatási területének határát megállapító jegyzőkönyv érvénytelenítését kérte, és a rendkívüli jogorvoslati kérelem sem járt sikerrel,
Akkor arra hivatkoztak, hogy a jegyzőkönyvben megállapított határ, amely szerint a Békás-szoros Almásmezőhöz tartozik, nem azonos az 1968. évi 2-es számú törvény, illetve az ugyanabban az évben kiadott két másik minisztertanácsi rendeletben megállapított határral, holott az említett törvény az utolsó, amely közigazgatási határokról rendelkezett az ország területén. A megyei tanács azt is kifogásolta, hogy mivel megyehatárról is szó van, a határmegállapító bizottságban a két megyei tanács képviselőinek is helyet kellett volna kapniuk, de ez elmaradt.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
4 hozzászólás